Emberi jogi szótár

A
  1. adatvédelem

    Lásd személyes adatok védelme.

  2. aktivista

    Az aktivista az, aki részt vesz vagy elkötelezi magát egy adott társadalmi ügy előmozdítására vagy mozgalom támogatására, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára vagy hibára, és ösztönözze a változást. Tovább olvasom

  3. alkotmánybíróság

    Olyan testület vagy intézmény, amelynek alapvető feladatköre, hogy értelmezze és alkalmazza az alkotmányos rendelkezéseket, vizsgálja a törvények, jogszabályok és jogi normák alkotmányosságát, és megsemmisítse az alkotmányellenes intézkedéseket.Tovább olvasom

  4. állam

    Az állam olyan hatalmi intézmény, amely egy megadott földrajzi terület és az azon élő lakosság felett teljes és kizárólagos főhatalmat gyakorol.Tovább olvasom

  5. állampolgárság

    Közjogi kötelék a természetes személy és az állam között. Az állampolgár az állam szuverenitása és joghatósága alatt áll, tartózkodási helyétől függetlenül.Tovább olvasom

  6. amicus curiae

    Szó szerint „a bíróság barátja”. Olyan szakértői véleményadás levélben, amely egy-egy bonyolultabb szaktudás információit közvetíti a bíróság számára, illetve olyan fontos vonatkozásokra hívja fel a figyelmét, amelyek a felek perbeli cselekedetei alapján rejtve maradnának.Tovább olvasom

  7. ártatlanság vélelme

    Büntetőeljárási elv, miszerint az eljárás alá vont személyek közül senki nem tekinthető bűnösnek a büntetőeljárásban résztvevő szereplők által, amíg a bűnösségét a törvényeknek megfelelően be nem bizonyították.Tovább olvasom

  8. autokrácia

    Átmeneti politikai-uralmi-kormányzati rendszer a demokrácia és a diktatúra között. A diktatúrákkal szemben az autokráciákban formálisan ugyan látszatra vannak demokratikus intézmények, de a jogállamiság és az alapvető jogok aláásása miatt a gyakorlatban egy ember vagy egy uralmi csoport hegemón módon döntő befolyást gyakorol a politikai és államélet minden egyes területe felett.Tovább olvasom

B
  1. bántalmazás hivatalos eljárásban

    A hivatali bűncselekmények egyik változata. Az a hivatalos személy (jellemzően rendőr, börtönőr), aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el.Tovább olvasom

  2. betegek jogai

    A betegjogok számos olyan jogot és jogosultságot foglalnak magukba, amelyek a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti magatartást szabályozzák. Szemben az etikai elvárásokkal, a betegjogok kikényszeríthetők az egészségügyi szolgáltatókkal szemben.Tovább olvasom

  3. bevándorlás

    A bevándorlás a születési országból vagy korábbi lakhelyről egy új országba való költözés azzal a szándékkal, hogy a bevándorló (immigráns) tartósan az adott országban tartózkodjék, ott letelepedjék.Tovább olvasom

  4. bíróságok függetlensége

    A demokratikus jogállam alapvető elve a hatalommegosztás. A bíróságok és a bírák függetlensége a törvényhozó és a végrehajtó hatalmaktól a biztosíték arra, hogy a bíróságok tevékenysége kizárólag csak a jognak legyen alárendelve.Tovább olvasom

  5. börtönzsúfoltság

    Olyan fogvatartási körülmény, ahol a fogvatartottaknak a börtönben nincsen megfelelő életterük, ami gyakran további rossz higiéniai, szellőzési és egyéb körülményekhez vezet. Tovább olvasom

  6. büntetőtábor

    A büntetőtábor olyan tábor, ahol hadifoglyokat, politikai foglyokat és megbízhatatlannak tekintett foglyokat őriznek börtönszerű körülmények között. Büntetőtelepnek és koncentrációs tábornak is nevezik. A büntetőtáborokban legtöbbször nem bűnelkövetőket tartanak fogva.Tovább olvasom

C
  1. civil szervezetek

    Kormányzati és magánszervezetektől különböző, a társadalomban tevékenykedő társas, közösségi szervezetek.Tovább olvasom

  2. civil szervezetek világnapja

    Minden február 27-én tartott jelesnap, amelyen kitüntetetten elismerik a civil szervezetek hozzájárulásait az emberi jogokhoz, demokráciához, jogállamisághoz és más közérdekű célokhoz.Tovább olvasom

  3. családegyesítés

    A családegyesítés az, amikor a menekült, aki egy adott országban védelmet kapott, lehetőséget kap arra, hogy családtagjainak is (általában házastársnak, kiskorú gyermekeinek) tartózkodási engedélyt szerezzen a befogadó országban.Tovább olvasom

D
  1. demokrácia

    A demokrácia a nép által, a népért való kormányzás rendszere. A szó gyökere ógörög, és eredetileg azt a kormányzati vagy államformát értették rajta, amelyben többségi elven közvetlenül érvényesül a nép (démosz) akarata.Tovább olvasom

  2. demokratikus közélet

    A demokratikus és alkotmányos elvek, értékek, alapvető szabályok érvényesülése a nyilvánosságban.Tovább olvasom

  3. diszkrimináció

    Egyes emberekkel és embercsoportokkal szembeni indokolatlan hátrányos megkülönböztetés, bánásmód az ők bizonyos (pl.: származási, nemi, vallási, faji, etnikai, életkori, politikai) kisebbségi csoportokhoz való vélt vagy valós hovatartozásuk miatt.Tovább olvasom

  4. diszkrimináció tilalma

    A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy tilos bárkit hátrányosan megkülönböztetni, kirekeszteni vagy kizárni az olyan tényezők alapján, mint például a származás, vallás, nem, fogyatékosság vagy szexuális irányultság.
    Tovább olvasom

E
  1. egyenlő bánásmód követelménye

    Mind a hazai, mind a nemzetközi jogban alapvető elv, amely szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, az alapvető jogok mindenkit megilletnek megkülönböztetés nélkül, az emberi méltóság mindenkire vonatkozik.Tovább olvasom

  2. egyenlőség

    Az egyenlőség elve azt hirdeti, hogy minden embernek egyenlő jogai és lehetőségei vannak, függetlenül a nemétől, származásától, vallásától vagy más személyes jellemzőitől. Ez az elv a leghatározottabban a nagy francia forradalom jelszavában (szabadság, egyenlőség, testvériség) jelent meg.
    Tovább olvasom

  3. egyesülési jog

    Az egyesülési jog első generációs emberi jog. Tartalmi értelemben politikai és kommunikációs szabadságjognak számít. Az egyesülés szabadsága lehetővé teszi az embereknek, hogy csoportokba szerveződjenek és egyesüljenek közös célok érdekében. Ez magába foglalja a szakszervezetek, civil szervezetek, politikai pártok és más társadalmi csoportok létrehozásának és részvételének jogát.
    Tovább olvasom

  4. egyetemi autonómia

    Az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az egyetemeknek önálló döntési és irányítási jogokkal kell rendelkezniük.Tovább olvasom

  5. élethez való jog

    „Minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre. Ezt a jogot a törvénynek védelmezni kell” – szögezi le a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya.Tovább olvasom

  6. Emberi Jogok Európai Bírósága

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB vagy strasbourgi bíróság) összeurópai szinten működő bíróság. Bírái azokból a tagállamokból kerülnek ki, amelyek az Európa Tanács tagjaként elfogadják az Emberi Jogi Európai Egyezményét. Az itt dolgozó strasbourgi bírák nem képviselnek egyetlen államot sem.Tovább olvasom

  7. Emberi Jogok Európai Egyezménye

    A „római egyezménynek” is nevezett szerződést az Európa Tanács tagjai azzal a céllal fogadták el 1950-ben, hogy közös értékrendszerüket védjék, illetve elősegítsék a pozitív emberi jogi és jogállamisági változásokat.Tovább olvasom

  8. emberiesség elleni bűncselekmények

    Olyan bűncselekmények, amelyeket a polgári lakosság elleni széleskörű vagy módszeres támadás részeként követnek el, a támadás a polgári lakosság egészét vagy nagy részét célozza, nem véletlenszerűen, hanem tervezetten történnek.Tovább olvasom

  9. emberkereskedelem

    Az emberek erőszakkal, csalással, megfenyegetéssel vagy megtévesztéssel történő toborzása, szállítása, átadása, eladása, rejtegetése vagy befogadása azzal a céllal, hogy nyereségvágyból kizsákmányolják őket.Tovább olvasom

  10. érdekérvényesítés

    Az érdekérvényesítés (angolul advocacy) az, amikor egy egyén, csoport vagy ügy érdekében valaki felszólal. Az érdekérvényesítés célja, hogy befolyásolják a döntéshozókat, politikusokat, vagy formálják a társadalmi gondolkodást egy adott politikai-közéleti cél érdekében. Az érdekérvényesítő csoportok vagy személyek igyekeznek elérni, hogy azok, akik nem tudják eléggé hallatni a hangjukat, azok megfelelő figyelmet és támogatást kapjanak.Tovább olvasom

  11. etnikai profilalkotás

    A hatóságok eljárásaiban, különösen bűnüldözésben olyan intézkedés, amely a célszemély nemzeti-etnikai-faji hovatartozáson alapul, nem pedig a hagyományos gyanúokokon.Tovább olvasom

  12. Európai Unió Alapjogi Chartája

    Az Európai Unió Alapjogi Chartája egy olyan uniós dokumentum, amely az uniós polgárok alapvető jogait rögzíti és védi EU-n belül.Tovább olvasom

  13. Európai Unió Bírósága

    Az Európai Unió Bírósága (más néven: a luxembourgi bíróság) az az uniós intézmény, amely megvizsgálja, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák-e az uniós jogszabályokat, illetve, hogy az uniós országok és intézmények betartják-e az uniós jogot.Tovább olvasom

F
  1. fékek és ellensúlyok rendszere

    Lényege a hatalmi ágak intézményes szétválasztása. Biztosítja, hogy a kölcsönösen működő fékek és ellensúlyok révén egyik hatalmi ág sem erősödik meg túlzottan a másikkal szemben, ezzel a kontrollmechanizmussal elkerülhető és megállítható a hatalommal való visszaélés.Tovább olvasom

  2. fogház

    A fogház a büntetésként kiszabott letöltendő szabadságvesztés végrehajtási módját jelölő büntetési forma. Tovább olvasom

G
  1. gender

    A gender, azaz a társadalmi nem azokat a társadalmi normákat, szerepeket, elvárásokat, viselkedéseket jelenti, amelyeket a biológiai nem alapján férfiakhoz vagy nőkhöz kapcsolunk.Tovább olvasom

  2. gyülekezési jog

    Alapvető emberi jog, amely lehetővé teszi az egyéneknek, hogy kollektíven kifejezzék magukat és részt vegyenek közösségeik alakításában.Tovább olvasom

  3. gyűlölet-bűncselekmények

    Azon bűncselekmények, amelyeket előítéletes okból követnek el az áldozat meghatározott védett (pl. nemzeti, etnikai, faji, nemi, vallási) csoporthoz való vélt vagy valós tartozása miatt.Tovább olvasom

  4. gyűlöletbeszéd

    Olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amely valamely társadalmi csoportot megaláz, megfélemlít vagy a csoport tagjai ellen erőszakot vagy előítéletes fellépést vált ki.Tovább olvasom

H
  1. habeas corpus

    A középkorig visszamenő jogelv, miszerint a fogva tartott személyt minél előbb bíróság elé kell állítani, a bíróságon kötelesek őt meghallgatni, hogy a fogvatartás jogszerűségéről ne önkényesen döntsenek, hanem a törvények alapján igazságosan.Tovább olvasom

  2. háborús bűnök, bűncselekmények

    A háborús bűncselekmények olyan tetteket jelentenek, amelyek a nemzetközi humanitárius jog (a háborúkban alkalmazandó jog) megsértésével járnak.Tovább olvasom

  3. halálbüntetés tilalma

    A halálbüntetés alkotmányellenességét Magyarországon 1990-ben állapította meg az Alkotmánybíróság. A legtöbb más államban is sincsenek már állam által elrendelt kivégzések, de bizonyos Európán kívüli államokban még továbbra is alkalmazzák ezt a büntetési formát.Tovább olvasom

  4. hátrányos megkülönböztetés tilalma

    Lásd diszkrimináció tilalma és diszkrimináció.

  5. Helsinki Záróokmány

    Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záródokumentuma. A Helsinki Záróokmányt (vagy más néven a Helsinki Védelmi Értekezlet Záróokmányát) 1975. augusztus elsején írták alá a részes államok első számú vezetői a hidegháborús feszültség csökkentése érdekében.Tovább olvasom

  6. hontalanság

    A hontalan személyt egyetlen állam sem tartja állampolgárának. Miután az állampolgársághoz való jog egy a nemzetközi jog által széles körben elismert alapvető emberi jog, a hontalanság súlyos jogsértésnek tekinthető.Tovább olvasom

  7. humanitárius intervenció

    Államok erőszakos beavatkozása egy másik állam ügyeibe, hogy a célállamban megelőzzék vagy megakadályozzák az emberi jogok széleskörű megvonását, amit az adott állam vagy nem képes vagy nem akar megvédeni.Tovább olvasom

I
  1. információszabadság

    Alapvető jogunk van szabadon hozzáférni, gyűjteni, létrehozni, terjeszteni és megosztani az információkat. Az információszabadság mint alapjog a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére vonatkozik. Célja, hogy erősítse a közhatalom gyakorlásának demokratikus kontrollját, a közintézmények átláthatóságát, és lehetővé tegye a polgároknak, hogy tájékozott döntéseket hozzanak.Tovább olvasom

J
  1. jogállamiság

    A jogállamiság azt jelenti, hogy minden emberre és intézményre ugyanazok a törvények vonatkoznak. Teljes a törvény előtti egyenlőség és a jog uralma mindenki és minden intézmény felett.Tovább olvasom

  2. jogbiztonság

    Az egyik jogállamisági követelmény. A jogbiztonság a nemzetközi és a nemzeti jog egyik alapelve, amely megköveteli, hogy a jog világos, pontos és egyértelmű legyen, és jogkövetkezményei előre láthatóak legyenek.Tovább olvasom

  3. jogerős ítélet

    Olyan bírósági döntés, amely ellen már nincs lehetőség fellebbezésre, azaz rendes perorvoslatra, így az ítélet végrehajtható és végrehajtandó. A jogerős ítélet végleges bírói döntést jelent az ügyben, ami jogot alkot az érintett felek között, akiknek kötelességük betartani annak tartalmát.Tovább olvasom

  4. jogsérelem

    Jogsérelem az, amikor valakinek megsértik vagy korlátozzák a törvényileg biztosított jogait.
    Tovább olvasom

K
  1. kártalanítás

    Olyan kompenzáció, amellyel a jogszabályban megengedett, legtöbbször jogszerűen okozott károkat fizeti meg a károkozó. (A jogellenesen okozott kár megfizetése kártérítés.)Tovább olvasom

  2. kártérítés

    Olyan kompenzáció, amellyel a károkozó helyreállítja a kárt szenvedő részére az eredeti állapotot.Tovább olvasom

  3. kegyelmezés joga

    A kegyelem az egyébként kijáró megtorlás, büntetés elengedése vagy enyhítése, amikor az állami intézmények egészben vagy részben lemondanak a büntetőhatalmi igényükről.Tovább olvasom

  4. kegyelmi kérelem

    Kegyelmi kérelem (kegyelmi kérvény) a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése vagy mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.Tovább olvasom

  5. kényszerházasság tilalma

    A kényszerházasság tilalma azt jelenti, hogy tilos két félnek házassági köteléket kötnie, ha az egyik vagy akár mindkét fél nem járul vagy nem járulhat hozzá a házassághoz.Tovább olvasom

  6. kényszermunka

    Az ingyenes munka tiltott formája. Kényszermunkáról akkor beszélünk a hazai Btk. szerint, ha valaki „mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít”. Tovább olvasom

  7. képviseleti demokrácia

    A képviseleti demokrácia olyan politikai rendszer, ahol a választópolgárok nem közvetlenül hozzák meg a döntéseket, hanem választott képviselőik révén delegálják a döntéshozatalban, a törvényhozásban és a végrehajtó hatalom ellenőrzésében való részvételt. Tovább olvasom

  8. kereset

    A kereset a bírósági eljárás kezdeményezése, amelynek során a felperes bírósághoz fordul, hogy igényét vagy jogait érvényesítse. Tovább olvasom

  9. kínzás tilalma

    A kínzás tilalma az emberi jogok egyik alapelve, amely nemzetközi jogban kötelező erővel bír. A kínzást és más embertelen vagy megalázó bánásmódot a hazai jog is bünteti.Tovább olvasom

  10. kitoloncolás

    Nem állampolgár (külföldi) személy eltávolítása az adott ország területéről hatósági kísérettel és kényszerítő eszközökkel végrehajtva. Voltaképpen a kiutasítás jogi aktusának a gyakorlati végrehajtása oly módon, hogy a külföldit az illetékes hatóság (pl. a magyar rendőrség) a célország határáig kíséri (akár légi, akár vízi, akár szárazföldi úton) és ott átadja a célország hatóságainak.Tovább olvasom

  11. kiutasítás

    A kiutasítás az a kötelező jogi aktus, melynek során az állam arra kötelez egy nem kívánatos külföldit, hogy elhagyja az ország területét, és oda megadott ideig vagy akár soha többé ne térjen vissza.Tovább olvasom

  12. kleptokrácia 

    A kleptokrácia egy olyan politikai rendszert jelent, amiben a hatalmon lévő személyek elsősorban a saját vagyonuk gyarapítására összpontosítanak, annak ellenére, hogy ez az intézményes rendszer és a közös források kárára történik.Tovább olvasom

  13. kollektív büntetés tilalma

    A kollektív büntetés tilalma azt jelenti, hogy tilos minden olyan büntetés, szankció vagy zaklató intézkedés, amelyet egy csoportra egy vagy több, a csoport tagjainak tekintett egyén vagy egyének által elkövetett cselekmény megtorlásaként szabnak ki.Tovább olvasom

  14. kollektív kiutasítás tilalma

    Tilos a külföldiek egy csoportját az ország elhagyására kényszeríteni anélkül, hogy minden egyes esetet észszerűen és objektíven megvizsgálnának.Tovább olvasom

  15. koncentrációs tábor

    A büntetőtábor náci változata (Konzentrationslager), ahol hadifoglyokat, politikai foglyokat, zsidókat, cigányokat, melegeket és megbízhatatlannak tekintett személyeket őriztek embertelen körülmények között.Tovább olvasom

  16. koncepciós perek

    A koncepciós pereket antidemokratikus rezsimek szervezik olyan céllal, hogy a közvéleményt megtévesszék, manipulálják és a politikai ellenállást csökkentsék.Tovább olvasom

  17. korrupcióellenes keretrendszer

    A korrupcióellenes keretrendszer olyan jogi és intézményi intézkedések összességét jelenti, amelynek célja a korrupció megelőzése, csökkentése és megszüntetése.Tovább olvasom

  18. kötelezettségszegési eljárás

    A kötelezettségszegési eljárás az Európai Unió egyik jogi mechanizmusa, amelyet az Európai Bizottság alkalmaz a tagállamokkal szemben, ha egy tagállam nem teljesíti az uniós jog által rá háruló kötelezettségeit. Az eljárás célja a tagállamok közötti jogegyenlőség és az uniós jog egységes alkalmazásának biztosítása.Tovább olvasom

  19. közadatper

    A közadatper olyan jogi eljárás, amely során egyének vagy szervezetek azzal a céllal fordulnak bírósághoz, hogy az kényszerítse a közhatalom gyakorlóit a társadalom számára fontos információk átadására és közzétételére. Tovább olvasom

  20. közbiztonság

    A közbiztonság a társadalom egészének, valamint az egyes személyek és vagyontárgyak biztonságának és védelmének állapota. A közbiztonság a köztereken, közintézményekben és más közösségi helyeken érvényesül, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat a mindennapi életük során. A közbiztonság védelme az egyik legfontosabb államcél. Tovább olvasom

  21. közérdekű adat

    Minden olyan nem védett személyes adat, ami állami, helyi önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv, személy, szervezet tevékenysége során keletkezett és kezelésében van.Tovább olvasom

  22. közszolgálati média

    A közmédia olyan hírügynökséget, rádiót, televíziót és egyéb digitális médiumokat foglal magába, amelyek célja, hogy állami finanszírozással és fenntartásban fontos, hiteles, sokoldalú és pártatlan híreket, szórakoztató és oktató műsorokat szolgáltassanak a közönségüknek.Tovább olvasom

  23. köztársasági elnök

    Nem monarchikus, hanem köztársasági (republikánus) berendezkedésű országokban az állam feje. Minden esetben választott tisztség, nem öröklött. Bizonyos elnöki (prezidenciális) rendszerekben a köztársasági elnök a végrehajtóhatalom feje is (például az Egyesült Államokban vagy Argentínában).Tovább olvasom

  24. kriminalizáció

    A kriminalizálás azt jelenti, hogy egy cselekményt, magatartást, körülményt, olykor tulajdonságot jogellenesnek nyilvánítanak azáltal, hogy bűncselekményként ítélik meg.Tovább olvasom

L
M
  1. magánélethez való jog

    A magánélethez, a privát szférához való jog alapvető emberi jog, amely az egyén azon jogát jelenti, hogy mentesíteni kell a jogellenes és szükségtelen megfigyeléstől és korlátozástól, leginkább állami megfigyeléstől és korlátozástól.Tovább olvasom

  2. Magyar Ügyvédi Kamara

    Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatköröket ellátó köztestülete.Tovább olvasom

  3. médiahatóság

    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladata az összes médiaágazat és a médiaszabályozás valamennyi területének felügyelete, beleértve a pályáztatást, az engedélyezést, a frekvenciagazdálkodást, valamint a médiatörvények betartásának ellenőrzését és a jogsértések szankcionálását.Tovább olvasom

  4. médiapluralizmus

    A médiapluralizmus alapelve azt hivatott biztosítani, hogy a média sokszínű legyen, ne koncentrálódjék egyetlen tulajdonos, érdekcsoport kezében. A médiapluralizmus a különböző perspektívák, vélemények bemutatásával és információforrások felhasználásával támogatja a társadalmi sokféleséget.Tovább olvasom

  5. miniszterelnök

    A miniszterelnök a kormány élén álló vezető. Magyarországon a legerősebb közjogi méltóságnak és a politikai élet központi alakjának számít.Tovább olvasom

N
  1. NGO

    NGO-nak, azaz non-governmental organizationnek vagy nem kormányzati szervezetnek tekintik az olyan államtól független civil szervezetet, amely a közjó támogatására alakult, és a társadalmi jólétért, a közösség érdekében működik. Tovább olvasom

  2. nyelvi jogok

    A nyelvi jogok olyan emberi és polgári jogok, amelyek az anyanyelv megválasztásához, használatához és megőrzéséhez való joggal kapcsolatosak a nyilvános és a magánéletben egyaránt.Tovább olvasom

  3. nyilvánosság

    A társadalmi kommunikáció alapja. Jürgen Habermas német filozófus szerint a nyilvánosság vagy közszféra a társadalom szabad polgárainak összessége és az az intézményesített társadalmi tér, amelyben ezek a polgárok a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás, valamint a politikai intézmények feletti kontroll jogát gyakorolják, azaz részt vesznek a közéletben.Tovább olvasom

O
  1. oltalmazott

    A magyar jog szerint oltalmazott státuszt az a harmadik országbeli, azaz nem magyar és nem uniós állampolgár vagy hontalan személy kaphat, aki nem minősül menekültnek, de a származási országába való visszatérés esetén reális a veszélye annak, hogy súlyos sérelem érheti. Tovább olvasom

  2. ombudsman

    Európa-szerte elterjedt alkotmányos intézmény, amely jelentős szerepet tölt be a nemzeti alapjogvédelmi rendszerekben.Tovább olvasom

  3. önkényuralom

    Olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom egyetlen személy vagy csoport kezében koncentrálódik, gyakran törvényes ellenőrzés és egyensúly hiányában. Az önkényuralmat sokan az autokráciával azonosítják. Az önkényuralom általános jellemzője, hogy az uralmat gyakran erőszakkal, autoriter irányítással, demokratikus intézmények elnyomásával vagy manipulációjával, valamint a polgári szabadságok korlátozásával gyakorolják.Tovább olvasom

  4. összeférhetetlenségi szabályok

    Az összeférhetetlenség olyan elfogadhatatlan helyzet, amelyben egy személy vagy szervezet olyasfajta kapcsolatban áll más személlyel vagy szervezettel, amely közvetlenül veti fel a pártosság, igazságtalanság és tisztességtelenség veszélyét. Különösen a közérdekű tevékenységeknél van ennek jelentősége, de a piaciaknál sem lehet eltekinteni tőle.Tovább olvasom

P
  1. pártatlanság

    A pártatlanság azt jelenti, hogy valaki elfogulatlan, nem részesít különféle érdekeket vagy feleket előnyben vagy hátrányban. A pártatlanság az igazságszolgáltatás, a döntéshozatal, a vitarendezés, valamint a tisztességes bánásmód alapelve.Tovább olvasom

  2. Pegasus-ügy

    A Pegasus kémprogrambotrány 2021 júliusában robbant ki, amikor egy oknyomozó újságírókból, civil szervezetekből és kutatókból álló nemzetközi kollektíva jelentést tett közzé arról, hogy az elnyomó kormányok világszerte titkos megfigyelési technológiát alkalmaznak újságírók, aktivisták és ellenzéki politikusok ellen törvénysértően. Magyarországon a Direkt36 leplezte le a kormány üzelmeit.Tovább olvasom

  3. petíciós jog

    Mindenkinek jogában áll egyedül vagy közösen írásos javaslattal vagy panasszal állami szervekhez, hatóságokhoz fordulni. Ez a petíciós jog vagy panaszjog.Tovább olvasom

  4. polgári engedetlenség

    Egy rendelkezés vagy szabályozás tudatos, erőszakmentes, erkölcsi indíttatású megszegése a nyilvánosság előtt. A polgári engedetlenség  eszköz ahhoz, hogy az emberek egyénileg vagy csoportosan kifejezzék elégedetlenségüket, tiltakozzanak az igazságtalanság ellen és előmozdítsák ügyüket. Az ilyen cselekedetek nem a személyes haszonszerzés céljából történnek, hanem általában valamilyen kívánt társadalmi vagy politikai változás elérése érdekében.Tovább olvasom

  5. politikai vélemény

    A politikai vélemény a kormányzat vagy az uralmat gyakorlók által kezelt kérdésekkel kapcsolatos meggyőződésekre és attitűdökre utal a menekültjogban. A politikai vélemény magában foglalja a politikai párttagságot, a politikai, társadalmi és erkölcsi attitűdöket, illetve a polgári elkötelezettséget. A politikai vélemény lehet nyilvános, szűk körben megosztott és privát.Tovább olvasom

  6. populizmus

    A populizmus olyan politikai ideológia és főleg gyakorlat, amely a „nép” eszméjét abszolutizálja retorikájában és állítja szembe az „elittel”. Gyakran épít intézmény- és politikaellenes érzelmekre.Tovább olvasom

Q
R
  1. rabszolgaság

    A rabszolgaságnak nevezzük azt az embertelen kényszerhelyzetet, amikor valaki vagy valakik felett egy másik személy vagy szervezet gyakorolja a tulajdonjoggal kapcsolatos bármely vagy akár az összes hatalmat. A modern kori rabszolgaság olyan kizsákmányolási helyzetekre vonatkozik, amelyekből a személy fenyegetés, erőszak, kényszerítés, megtévesztés és/vagy hatalommal való visszaélés miatt nem tud kiszabadulni.Tovább olvasom

  2. rasszizmus

    A rasszizmus olyan előítéletes magatartást jelent, amely faji, bőrszín szerinti, nemzetiségi vagy nemzeti hovatartozás, belső, öröklött kollektív tulajdonság alapján előnyben részesíti az emberek egyik csoportját a másik csoporttal szemben. A rasszisták meggyőződése, hogy a kollektív identitás vérségi (genetikai) alapon dől el.Tovább olvasom

  3. reintegrációs őrizet

    Olyan büntetés-végrehajtási jogintézmény, melynek során a fogvatartottat még a szabadságvesztés letöltése előtt a hagyományos börtön helyett az otthonában helyezik felügyelet alá és nyomkövető eszközzel ellenőrzik. Szándékos bűncselekmények elkövetőinél ez számos feltétel esetén sem lehet hosszabb 10 hónapnál. Gondatlan elkövetőknél pedig a szabadságvesztés előtt legfeljebb 12 hónapig tarthat a reintegrációs őrizet. Tovább olvasom

  4. rendőrállam 

    A rendőrállam olyan rezsimet és gyakorlatot jelent, amelynél a kormány rendkívüli mértékű ellenőrzést gyakorol a civil társadalom és az egyéni jogok felett. A rendőrállam sohasem lehet jogállam.Tovább olvasom

  5. rezsim

    Többjelentésű szó. 1. Általános értelemben leíró jelleggel mindenféle politikai uralomra, kormányzati rendszerre alkalmazható. Egy adott állam adott időszakára jellemző politikai és társadalmi berendezkedés, a kormányzati hatalom gyakorlási módja. 2. A politikai vezetőiből, kiszolgálóiból álló uralkodó réteg, hatalmi csoport, elit. Tovább olvasom

S
  1. sérelemdíj

    A sérelemdíj személyiségi jogok megsértésének egyik bírósági szankciója, a másik fél jogellenes magatartásából eredő, a sikeres félnek kifizetett pénzösszeg.Tovább olvasom

  2. spejzkártya

    Minden fogvatartott egyéni spejzkártyát kap, amelyet bankkártyához hasonlóan lehet használni a börtönön belül. A bevonuló által magával vitt készpénz is erre a kártyára kerül. Ezen kívül mással (tehát készpénzzel vagy civil bankkártyával) nem fizethet a fogvatartása alatt.Tovább olvasom

  3. strasbourgi bíróság

    Az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtását ellenőrző nemzetközi bíróság. Lásd Emberi Jogok Európai Bírósága!

  4. szabálysértés

    A hazai jog szerint a szabálysértés olyan kisebb súlyú jogellenes cselekmény vagy mulasztás, amely sérti a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait. A szabálysértést a szabálysértési törvény nyilvánítja jogellenes cselekménynek és szankcionálja. Olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a bűncselekménynél kisebb mértékben károsítják vagy veszélyeztetik a társadalmi, gazdasági vagy közrendet.Tovább olvasom

  5. személyes adatok védelme

    Minden egyénnek joga van ahhoz, hogy az általa szolgáltatott vagy a róla nyilvántartott személyes információkat tiszteletben tartsák és megfelelően kezeljék. Ez az emberi jog alapvető fontosságú a magánélet védelme és az egyéni szabadságjogok biztosítása szempontjából.
    Tovább olvasom

  6. szólásszabadság

    A szólásszabadság az alapvető emberi jogok egyike, amely azt jelenti, hogy mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, gondolatait és információkat megosztani anélkül, hogy retorzió vagy büntetés érné őt az állam vagy más szervezet részéről.
    Tovább olvasom

  7. sztrájk, sztrájkjog

    Munkaharc, kollektív időleges munkabeszüntetés, amivel a munkavállalók a közös gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében nyomást gyakorolnak a munkáltatóra, hogy meghatározott követelések teljesítését kikényszerítsék. A sztrájk a szociális jogállam egyik szükségszerű velejárója. Egyaránt kezdeményezhetik munkavállalói csoportok és szakszervezetek.Tovább olvasom

  8. szuverenitásvédelem

    A szuverenitás védelmének alapja az a gondolat, hogy meg kell őrizni az államnak azt a hatalmát, hogy saját maga számára hozzon autonóm döntéseket.Tovább olvasom

  9. Szuverenitásvédelmi Hivatal

    Az Országgyűlés 2023 végén fogadta el az ún. szuverenitásvédelmi törvényt. Ez a valójában a hatalom önkényes működését védelmező szabályozás hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (Szvh), amely 2024 februárjában kezdte meg működését.Tovább olvasom

T
  1. társadalmi nemek

    Lásd gender.

  2. távmeghallgatás

    A távmeghallgatás a büntetőeljárások modernizációja részeként alkalmazott gyakorlat, amely lehetővé teszi a peres felek, ügyvédek vagy más érintettek számára, hogy más-más helyről vegyenek részt kihallgatásokon és tárgyaláson.Tovább olvasom

  3. tisztességes eljárás

    A tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az ellened emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogaidat és kötelezettségeidet törvény által felállított, független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.Tovább olvasom

  4. törvény előtti egyenlőség

    Senki nem áll a törvények felett. Minden személy egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a törvény előtt, függetlenül az egyén etnikai származásától, nemétől, vallásos meggyőződésétől, életkorától, szexuális irányultságától, társadalmi, vagyoni helyzetétől vagy más jellemzőitől.Tovább olvasom

U
  1. ügyelosztási rend

    Az ügyelosztási rend a bíróságokon alkalmazott gyakorlat, amelynek célja az ügyek megfelelő elosztása a bírák és bíróságok között annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási folyamat hatékonyan és méltányosan működjék. Az újonnan érkező ügyeket bírák terheltségét, specializációját figyelembe véve osztják el a rendelkezésre álló bírák vagy bírósági tanácsok között.Tovább olvasom

  2. ügyészség

    A büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, az állam büntetőigényét kizárólagosan érvényesítő állami szerv. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.Tovább olvasom

V
  1. választójog

    A választójog államszervezeti értelemben a demokratikus képviseleti hatalomgyakorlás egyik eszköze. Alapjogi értelemben a választójog alapjog, a politikai részvétel joga, és biztosítja az állampolgárok részvételét a hatalomban.Tovább olvasom

  2. véleménynyilvánítás szabadsága

    A véleménynyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy mindenkinek joga van véleményének szabad kinyilvánításához. A politikai szabadságjogok közé tartozó alapjog.Tovább olvasom

  3. veszélyhelyzeti felhatalmazás

    A veszélyhelyzeti felhatalmazás a kormány számára adott különleges jogköröket jelent veszélyhelyzet idején.Tovább olvasom

  4. visszafordítás tilalma 

    A non-refoulement elve tiltja olyan külföldiek határon történő visszafordítását és kiutasítását, akiknek esetében fennáll a veszélye annak, hogy visszatérve az adott államba, kínzásnak vagy más, embertelen, megalázó bánásmódnak lennének kitéve.Tovább olvasom

W
X
Y
Z
  1. zárka

    A zárka olyan zárt helyiség, amelyben a fogvatartottat helyezik el elkülönítési és ellenőrzési céllal.Tovább olvasom

Magyar Helsinki Bizottság