PETÍCIÓ Legyen megfizethető a telefonálás a hazai börtönökben! - Írd alá a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) petícióját

A Magyar Helsinki Bizottság bemutatja: A méltóság mázsakönyve

Támogasd az emberi jogi kalendárium megjelenését, hogy a könyvtárad része lehessen!

Helsinki figyelő

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!

  • Legyen olcsóbb a telefonálás a börtönökben!

    A társadalmi visszailleszkedéshez szükség van arra, hogy a fogvatartottak kapcsolatot tarthassanak a külvilággal. Ez össztársadalmi érdek. A minőségi kapcsolattartás feltétele pedig, hogy megfizethető legyen a telefonálás a fogvatartottak és családjuk számára. Jelenleg a piaci tarifákhoz képest jóval magasabb áron telefonálhatnak, ami nagyon sok család számára megfizethetetlen. Civilek ezért petíciót indítottak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához, a belügyminiszterhez és az innovációs és technológiai miniszterhez fordultak, és a közbenjárásukat kérték.

  • Az ombudsman leminősítését javasolják külföldi kollégái

    Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület. Jelentésük szerint többek között az indokolja az ombudsman leminősítését “B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, és bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja. A jelentés visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

  • Tovább romlott a magyar jogállamiság állapota az Európai Bizottság jelentése szerint

    Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

  • Holnap jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

    A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

  • Joghallgató gyakornokot keresünk

    Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: szeptemberi kezdéssel önkéntes joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba.

  • Strasbourgi bíróság: jogsértőek a visszakényszerítések

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma reggel a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben meghozott ítéletével először döntött arról, hogy az öt éve életbe lépett hazai szabályozás alapján mindenféle eljárás, azonosítás, dokumentáció nélkül Szerbiába történő visszakényszerítés a kollektív kiutasítás tilalmába ütközik. Ügyfelünk története sajnos nem egyedi: közel 72 000 visszakényszerítést hajtott végre saját állítása szerint a magyar rendőrség – azaz legkevesebb 72 000 jogsértő intézkedést követett el.

  • Továbbra is nagyon drága a telefonálás a börtönökben

    A magas telefonálási díjak évek óta hatalmas problémát jelentenek fogvatartottak és családok ezreinek. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta figyelmeztet arra, hogy mindez növeli a társadalmi különbséget fogvatartott és fogvatartott között, és rontja a társadalmi visszailleszkedés lehetőségét. Az ombudsman minapi jelentése végre intézkedéseket javasol a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának.

  • Miért akarja korlátozni az állam, hogy mindenki a maga módján áldozza saját pénzét a közjóra?

    Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.

  • Megtudhatjuk végre, miért nem a legtöbb pontot elérő pályázókból lesznek bírók

    Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

  • Az állam szabotálása miatt a strasbourgi bírósághoz fordultak

    Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság