Káderezés A Fidesz emberei maradtak pozícióban
A kormányváltás után számos tisztségviselő maradt hivatalban, akik jelentős befolyással lehetnek az új kormány működésére.
Kiemelt akták
-
Varga Zs. András, a Kúria elnöke mint munkáltató újabb pert bukott el
A Kúria jogellenesen bocsátotta el azonnali hatállyal egyik főtanácsadóját – állapította meg Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben. A Bartha Ildikó elleni legsúlyosabb munkaügyi szankció indokolatlan volt. Varga Zs. András azért mentette fel a főtanácsadót, mert egy máig meg nem jelentetett tudományos tanulmány társszerzőjeként kritikát fogalmazott meg a Kúria függetlenségéről.
-
Magyar nyelvű összefoglalók az EU-s forrásokhoz való feltételek teljesüléséről
Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom
-
Elégtételt kaptak Strasbourgban a szociális dolgozók a sztrájkjoguk megsértése miatt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensértékű ítéletben mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, illetve késlekedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették a munkabeszüntetést. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt SZÁD győzelme megerősíti: a sztrájkjog csak akkor valódi alapjog, ha azt a munkavállalók időben és hatékonyan gyakorolhatják.
-
Sérelemdíjat kap a végtaghiányos fogvatartott, akin megtorolták, hogy szólni mert
A miskolci börtön megsértette az amputált lábú Richter Gyula emberi méltóságát, személyes szabadságát és az egyenlő bánásmód követelményét – mondta ki jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla. A börtönnek magánlevélben kell bocsánatot kérni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelétől, és félmilliós sérelmi díjat fizetni neki.
Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!
-
A TEK főigazgatója pert vesztett telexes újságírókkal szemben
A bíróság ma megsemmisítette a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának jogsértő határozatát, és új eljárásra kötelezte őt. Hajdu Jánost Halász Júlia és Sarkadi Zsolt, a Telex munkatársai perelték be, mert Szijjártó Péter kalocsai lakossági fórumán a rendőrök önkényesen akadályozták őket a munkájukban. Az újságírókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
-
Akkreditált ügyvédképzés: A visszaküldés tilalma a gyakorlatban
A Magyar Helsinki Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság május 13-i akkreditált (4 kredites) ügyvédképzésére május 12. kedd délig lehet jelentkezni.
-
Jogerős: nem hurcolhatta volna meg a rendőrség egy zavaros bejelentés miatt
Másodfokon is nyert a Helsinki Bizottság ügyfele: jogerősen mondta ki a bíróság, hogy a rendőrség megsértette az ártatlan családapa emberi méltóságát, személyi szabadságát és jó hírnevét, egy már első ránézésre is zavaros és abszurd bejelentésre hivatkozva.
-
A házkutatással az állam megsértette a pécsi aktivisták jogait
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba. A politikai véleményüket kifejező aktivistákat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
-
„Ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért” – a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt Szabó Bence százados munkajogi perében
Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.
-
A szolidaritás nem bűn – és mégis büntetik
A PICUM jelentése a szolidaritás kriminalizálásáról az EU-ban 2025-ben.
-
Történelmi döntés: jogsértő a propagandatörvény
Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok (különös tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára) sérelmét állapította meg.
-
Elkészült a 2026-os civil választási jelentés
Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.
-
Börtön Café: együtt az újrakezdésért Józsefvárosban!
Várunk a Börtön Cafén! A FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) első Börtön Café alkalmát 2026. április 28-án (kedd), 16:30 és 20:00 között tartjuk a józsefvárosi Kesztyűgyárban, Budapesten. Az esemény célja, hogy biztonságos és befogadó … Tovább olvasom
-
A nap, amikor megmutattuk: képesek vagyunk rá
A tegnapi választási eredmény esélyt ad arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a jogállamhoz – az utcán tapasztalt kitörő öröm pedig reményt, hogy talán most sikerülni is fog. Hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és az intézmények kiszámíthatóan, tisztességesen működjenek.
-
Így lehetsz választási szakértő egy napra, avagy szavazásnapi leltár 2026
A választási szabályok betartása segít abban, hogy az eredmény a választók akaratát tükrözze, legitim parlament és kormány alakuljon. Itt a lista a legfontosabb dolgokkal, amikre figyelj a szavazásnál. Kipipálhatod, ami egyezik a tapasztalatoddal.
-
A Kúria szerint a választópolgár „nem elég érintett” ahhoz, hogy a választási jog megsértése miatt bírósághoz fordulhasson
A Kúria elutasította a Magyar Helsinki Bizottság egyik munkatársának felülvizsgálati kérelmét. A civil jogvédő azt sérelmezte, hogy a koronavírus-járvány idején a kormányzati Vakcinainfónak megadott címére a miniszterelnök küldött a „Nemzeti Petíció” kitöltésére buzdító kampánylevelet. A Kúria nem volt hajlandó az e-mailes kampány jogszerűségének érdemi vizsgálatára.
-
„Javítóba az állammal”: szakértői javaslatok az intézeti gyermekbántalmazások megelőzéséhez
Ma publikálta a Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézményi gyermekbántalmazások megelőzését szolgáló javaslatcsomagját. Az ismert szakemberekből álló csapatot a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze, mert a kormány és más állami szereplők passzívak maradtak a gyerekek bántalmazásával szemben. „A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik” – írja a munkacsoport Javítóba az állammal című szakmai anyagában.
-
Zárt intézeti gyermekbántalmazások: 15 állami szerv közül csak az ügyészség válaszolt
Egyelőre mélységes mély hallgatásba burkolóznak azok az állami szervek, amelyeknek az ombudsman tett javaslatokat a zárt és félig zárt intézményekben elhelyezett gyerekek érdekében az elmúlt tíz évben. A Magyar Helsinki Bizottság közadatkérelmére mindössze az ügyészség válaszolt. A többi szerv válaszadás nélkül mulasztotta el a törvényi határidőt.
-
Gyülekezési jogsegély-forródrótot működtet a Helsinki a választás estéjétől másnap estig
Jelentős közéleti események után előfordulhat, hogy az emberek az utcán adnak hangot a véleményüknek. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy minden érintett, a résztvevők és a rendvédelmi szervek is a jogállami keretek között, a jogszabályok betartásával járjanak el.
-
Mit kell tudni a nemzetiségi választójogról?
Az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi képviselőt válasszanak. Azok a választópolgárok, akik magukat valamelyik honos nemzetiséghez tartozónak vallják (azaz bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán nemzetiségűnek), dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként regisztrálnak. Így a szavazás napján ugyanúgy szavazhatnak a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre, mint bárki más, pártlista helyett viszont a nemzetiségük jelöltlistájára fognak tudni szavazni. A nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állították össze.