Akta: Bántalmazás hivatalos eljárásban

Két gyulai börtönőrt ítéltek pénzbüntetésre és fokoztak le, mert móresre akarták tanítani a rájuk bízott fogvatartottat, és bántalmazták őt. Érdekesség, hogy a bíróság súlyosabb büntetést szabott ki az ügyész által kértnél. Az összevert fogvatartottnak a Magyar Helsinki Bizottság biztosított sértetti képviseletet.

Rendőrök törték szilánkosra a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének bal vállát, és eltörték a jobb könyökét is. Noha több körülmény bizonyította, hogy a rendőrök brutálisan jártak el a 60 éves, 57 kilós nővel szemben, az ügyészség mégsem hallgatta ki a valószínű elkövetőket, és megszüntette a büntetőeljárást. A strasbourgi bíróság 8500 eurós kártérítést ítélt meg a panaszosnak.

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy gyöngyösi rendőrt, aki elismerte, hogy társával együtt bántalmazott egy védekezésre képtelen férfit. A másik rendőr még tagad, az ő bírósági tárgyalása januárban folytatódik. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás áldozatát a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

A tököli börtönőrök úgy összevertek egy fogvatartottat, hogy egy hét múlva életmentő műtéttel kellett kiműteni a lépét. Bántalmazása, maradandó fogyatékossága és máig tartó poszttraumás stresszzavara (PTSD) miatt a bíróság jogerősen kártérítést ítélt meg számára. A négygyermekes családapát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

Bár alapos gyanú volt arra, hogy rendőrök bántalmazták a 17 éves fiút, akinek eltörött az egyik kézcsontja, az ügyészség mégsem nyomozott kellő eltökéltséggel, és megszüntette a büntetőeljárást. A strasbourgi bíróság megállapította az állam mulasztását, és 5500 eurós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.

Ma publikálta  a Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézményi gyermekbántalmazások megelőzését szolgáló javaslatcsomagját. Az ismert szakemberekből álló csapatot a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze, mert a kormány és más állami szereplők passzívak maradtak a gyerekek bántalmazásával szemben. „A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik” – írja a munkacsoport Javítóba az állammal című szakmai anyagában. 

A Falakon Túl Munkacsoport a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére jött létre. A tizenegy szakember áprilisban helyzetértékelést és szakmai ajánlásokat publikál, amely hozzájárul a Szőlő utcai intézetihez hasonló bűncselekmény-sorozatok megelőzéséhez. A munkacsoport azonnali intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, és a rendszerszintű változtatások lehetséges irányait mutatja be.

Az állam gondoskodására bízott gyermekek biztonsága nem szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi felelősség. Ma egyetlen szakembernek sem kérdéses, hogy a magyarországi gyermekvédelmi intézményrendszer és ezen belül a zárt és félig zárt intézmények (így a javítóintézetek, … Tovább olvasom

Tizenöt állami szervhez és intézményhez küldött közérdekű adatkérést  a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azt akarják megtudni, az állami szervezetek pontosan mit intézkedtek az ombudsmannak az intézetekben elhelyezett gyermekek érdekében tett javaslatai nyomán. A minisztériumoknak, ügyészségnek, rendőrségnek, egyéb országos hatáskörű szerveknek és gyermekvédelmi intézményeknek 15 napjuk van választ adni a közadatkérelmekre.

A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.

Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna. 

Ez a tájékoztató a fogvatartottak és kapcsolattartóik részére készült abból a célból, hogy megtudják, mit tehetnek akkor, ha egy börtönőr bántalmazta a fogvatartottat. A tájékoztatóban többek között arról olvashatnak, hogyan tehet az elítélt feljelentést, mit tehet … Tovább olvasom

A PRinCE projekt célja az eljárási jogokról szóló uniós irányelvek végrehajtásának javítása a rendőrségi bántalmazás által fokozottan veszélyeztetett, sérülékeny csoportokhoz tartozó emberek vonatkozásában Magyarországon és Lengyelországban. A projekt sérülékeny, diszkrimináció által veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjaira … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság számos panaszt kap arról, hogy a felügyelet tagja – vagy esetenként egy reintegrációs tiszt – bántalmazást követ el fogva tartottak sérelmére.

Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2018-ban úgy döntött, kiemelt ellenőrzés alá vonja a Magyarországon történt, rendőrök által elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos ügyeket. A Bíróság korábban megállapította, … Tovább olvasom

Súlyos sérüléseket szenvedett előállítása során egy békési férfi, majd nyolc nap múlva meghalt. Sem a rendőrség, sem a bíróság nem talált hibát a rendőri intézkedésben. A Kúria friss döntése azonban hatályon kívül helyezte a legutolsó ítéletet. Így újra esély nyílik arra, hogy tisztázódjék végre, terheli-e felelősség a rendőrséget ebben a tragikus ügyben. 

Nem hajlandó tovább nyomozni az ügyészség egy meglehetősen egyértelmű bántalmazási ügyben. Rendőrök vertek meg egy előállított büntetlen előéletű férfit. A miskolci eset nem számít páratlannak, a legtöbb rendőri bántalmazás miatt indított eljárás így zárul nálunk. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem nyugszik bele ebbe, és panaszt adott be, hogy feljelentését tisztességesen vizsgálják ki. 

Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.