alkotmányosság
Az alkotmányosság az állam jogrendjének és működésének olyan alapelve, amely az alkotmány rendelkezéseire épül. Egyszerre alapelv és eljárásrend az állam működéséhez.
Jogállamban az alkotmányosság biztosítja a hatalomgyakorlás törvényességét, a polgári szabadságjogok védelmét, valamint a hatalmi ágak elválasztását és kiegyensúlyozását. Az alkotmányosság lényege, hogy az állami hatalom a jog korlátai között működik, és ebben az alapvető emberi jogok védelme fontos szerepet kap. Az alkotmányosságra a korlátlan hatalom fenyegeti leginkább, például az alkotmányt sértő jogszabályok elfogadásával vagy az alkotmánybíróság meggyengítésével. Ilyen helyzetben az alkotmány formálissá válik, és az állami szervek ténylegesen nem tartják be az alapelveket. A formális alkotmány tehát szükséges, de nem elégséges feltétele tehát az állam alkotmányos működésének.
Az alkotmányosság csakis tartalmilag értelmezhető, ott valósul meg, ahol az állam működése, az alkotmány és a törvények eleget tesznek olyan alapelveknek, mint például a népszuverenitás, a hatalmi ágak megosztása, a jogállamiság, az emberi jogok vagy a bírói függetlenség.