Akta: Bíróságok függetlensége

Ígérgetéssel és félmegoldásokkal nem lehetett meggyőzni az Európai Bizottságot, így Magyarország továbbra sem juthat hozzá létfontosságú uniós forrásokhoz. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint a kormánynak meg kell ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget. A civil szervezetek véleménye szerint szó sincs arról, hogy a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek túl nagy árat jelentenének, hiszen azok teljesítése valójában kétszeres haszonnal járna az országnak.

A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti. 

A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.

Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.

A korábbiaknál is erősebb döntésben vonta felelősségre az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtja végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. A Miniszteri Bizottság döntése újabb erőteljes jelzés arról, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága.

Nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a hazai bíráskodás függetlensége szempontjából. Ezek szerint hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A luxembourgi székhelyű bíróság kimondta még, hogy uniós jogba ütközött az is, amikor egy hazai bíró ellen itthon fegyelmit kezdeményeztek, mert az EUB-hez fordult. 

A korábbinál is határozottabb fellépésre számíthat a magyar kormány a Baka-ügyben, ha továbbra sem hajtja végre maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a bírák függetlenségének és véleménynyilvánítási szabadságának garanciáit kéri számon a magyar államon.

A magyar kormány hosszú évek óta nem hajlandó semmilyen érdemi lépést tenni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására. 2016 óta húzódik a Baka-ügy, és egyelőre az állam a kisujját sem mozdította.

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Otromba kioktató választ kapott a külügyminisztertől.

A Magyar Helsinki Bizottság által Varga Zs. András nyilvános kijelentéseiből, tudományos munkáiból és döntéseiből készített összeállítás az új főbírót mint a kormányzó többség és az illiberális demokrácia támogatóját rajzolja meg.

Az elmúlt hetekben aktívan foglalkoztunk a magyarországi jogállamiság helyzetével. Mióta az Európai Bizottság publikálta jelentését, hétről hétre élő adásban vizsgáltuk a különböző jogállamisági szegmenseket: a bíróságok függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom … Tovább olvasom

Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye Továbbra sem tudta megnyugtatóan rendezni a helyzetet a bírák véleménynyilvánításhoz való jogával kapcsolatban a magyar kormányzat. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ma nyilvánosságra hozott döntésével … Tovább olvasom

Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.

A kormány „salátatörvénybe” csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra, … Tovább olvasom

Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság levélben kereste meg Varga Judit igazságügyi minisztert. Ebben arra kérjük, hogy egy szakmai egyeztetés keretében mondhassuk el az aggályainkat és javaslatainkat a kormány bírósági rendszert érintő … Tovább olvasom

A kormány salátatörvénybe csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra. … Tovább olvasom

A magyar kormánynak biztosítania kell, hogy a bírák anélkül nyilváníthassanak véleményt szakmai, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdésekben, hogy attól kellene tartaniuk, hogy véleményük miatt hátrány éri őket – olvasható ki az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának … Tovább olvasom