frissítve: 2024. január 19.

Akta: Az EU és a jogállamiság

30 cikk az aktában

Translation is available for this content

Switch to English
  • Amit tudni akartál a zárolt uniós pénzekről, de nem volt kitől megkérdezni

    A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.  

  • Alig vagyunk közelebb az uniós pénzekhez, mint voltunk fél éve 

    Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.

  • EU-támogatások: milyen feltételek mellett juthat hozzá ezekhez Magyarország? 

    A kormány jogállamrombolása, antidemokratikus és alapjogsértő működése miatt több uniós eljárás is folyik. Amíg az ezekben feltárt problémákat a magyar állam nem oldja meg, addig nem részesülünk uniós forrásokból. A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelek formában mutatja meg, hol is állunk 2023 nyarán, és hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.

  • Az igazságügyi reformcsomag véleményezése

    Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.

  • Házszabály-ellenes a kormány eljárása a bírósági törvénycsomaggal kapcsolatban

    A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

  • Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

    Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

  • Vissza kell szerezni az ország és Európa eltékozolt bizalmát 

    Csak a tisztességesen és hatékonyan működő, a jogállami normákon alapuló államban lehet megbízni. Ezt üzeni a döntés az uniós forrásaink felfüggesztéséről – szögezi le a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye. A kormánynak, a társadalomnak és a civil szervezeteknek itt az alkalom arra, hogy érvényre juttassák az ország közös érdekét.

  • Valós és hiteles jogállamisági és korrupcióellenes lépések nélkül nem jutunk uniós pénzekhez

    Ígérgetéssel és félmegoldásokkal nem lehetett meggyőzni az Európai Bizottságot, így Magyarország továbbra sem juthat hozzá létfontosságú uniós forrásokhoz. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint a kormánynak meg kell ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget. A civil szervezetek véleménye szerint szó sincs arról, hogy a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek túl nagy árat jelentenének, hiszen azok teljesítése valójában kétszeres haszonnal járna az országnak.

  • Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés

    Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.

  • Tovább romlott a magyar jogállamiság állapota az Európai Bizottság jelentése szerint

    Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

  • Holnap jelenik meg az Európai Bizottság második jogállamisági jelentése

    A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

  • Jogállam-e még Magyarország? – 4 részes podcastsorozat

    Az elmúlt hetekben aktívan foglalkoztunk a magyarországi jogállamiság helyzetével. Mióta az Európai Bizottság publikálta jelentését, hétről hétre élő adásban vizsgáltuk a különböző jogállamisági szegmenseket: a bíróságok függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.





Te is segíthetsz

Támogasd ügyeinket és munkánkat!

További támogatási lehetőségek

Magyar Helsinki Bizottság