Akta: Strasbourgi ügyeink

Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített. 

A magyar hatóságok 2015-ben három hónapon át tartottak fogva egy iraki menedékkérőt, akit nem kellett volna. Ezt állapította meg ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A férfit a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.  … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma megerősítette: a magyar hatóságok a felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban.

Egyértelmű videós bizonyítékai voltak annak, hogy a rendőri intézkedés során tört egy tanárnőnek a válla, miközben meg volt bilincselve. Az ügyészség mégsem járt el tisztességesen. Ezért a sértett a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi … Tovább olvasom

A magyar állam megsértette három szíriai menedékkérő emberi jogait – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. Anélkül utasították ki őket, hogy a hazai hatóságok érdemben foglalkoztak volna kérelmükkel, és tisztességesen kivizsgálták volna, mi … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította azoknak a volt egészségügyi dolgozóknak a panaszát, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. Ebből következően a strasbourgi bíróság nem tárgyalja majd az ügyüket, és az elmaradt hazai után nem számíthatnak nemzetközi jogorvoslatra sem.

A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába –  és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát. 

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Kilenc évébe telt a strasbourgi bíróságnak, hogy állást foglaljon Putyin rezsimjének az orosz civil szervezetek elleni hadműveletéről. Az ítélet megállapította a sokszoros jogsértést, és több százezer eurós kártérítésre kötelezte az orosz államot. Nagy kár, hogy … Tovább olvasom

Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok 136 napon át önkényesen tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyereket és szüleiket. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.  Ötévnyi dicstelen … Tovább olvasom

Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok közel öt hónapon át tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyermeket és szüleiket. Ráadásul az édesanya az ötödik gyerekkel volt állapotos a tompai konténerfogdában. Ez a magyar államot hidegen hagyta. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Egy afgán menedékkérő családot 209 napon át tartottak fogva a röszkei tranzitzónában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek emberi jogait. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei … Tovább olvasom

  A mai naptól, azaz 2022. február 1-től az eljárás megindításának határideje 4 hónapra csökken a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a korábbi 6 hónap helyett. Az új határidőt akkor kell alkalmazni, ha … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma reggel a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben meghozott ítéletével először döntött arról, hogy az öt éve életbe lépett hazai szabályozás alapján mindenféle eljárás, azonosítás, dokumentáció nélkül Szerbiába történő visszakényszerítés a kollektív kiutasítás tilalmába ütközik. Ügyfelünk története sajnos nem egyedi: közel 72 000 visszakényszerítést hajtott végre saját állítása szerint a magyar rendőrség – azaz legkevesebb 72 000 jogsértő intézkedést követett el.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már … Tovább olvasom

Az Iránból menekülő R.R.-t, állapotos afgán feleségét és három kisgyermeküket majd négy hónapon át tartották fogságban a röszkei tranzitzónában. Ezalatt a családfőt éheztették is. Ma az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogellenesen tartották őket … Tovább olvasom

Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, … Tovább olvasom

Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az … Tovább olvasom