Témakör: Jogállam

Problématérkép a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről, a parlamenti jogalkotásról és az állandósul veszélyhelyzetről

A rendőrség betiltotta a Pécs Pride-ot, ennek ellenére a szervezők kitartanak: a felvonulás a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásáról szól. A részvétel azonban szabálysértésnek minősülhet, ezért a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közérthető Q&A-val segít eligazodni a lehetséges következményekről, jogi kockázatokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A Kúria ma helybenhagyta a rendőrség Pécs Pride-ra vonatkozó tiltó határozatát, vagyis a legmagasabb szintű bíróság szerint a következő dolgokat nem lehet Magyarországon közterületen csinálni:

Négy jogvédő szervezet segítségével a Pécs Pride szervezője a Kúriától kéri a rendőrség tiltó határozatának hatályon kívül helyezését. A civilek tűrhetetlennek tartják, hogy egy uniós tagállamban ne lehessen a jogegyenlőség mellett békésen kiállni.

Ötven éve írták alá a Helsinki Záróokmányt, az európai biztonságot erősítő egyezményt. Az azóta tartó Helsinki-folyamat egyértelművé tette: erős civil társadalom nélkül az európai béke is veszélybe kerül, az emberi jogok megsértése pedig nem tekinthető belügynek, amit szuverenitási ürügyekkel el lehetne leplezni.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom

A gyülekezési szabadság jogellenes korlátozásával és az abból fakadó bizonytalansággal a kormány nemcsak az alapjogaikat gyakorló embereket, az őket képviselő jogvédő szervezeteket és a Budapest Pride szervezőit, hanem a rendőrséget is szinte lehetetlen helyzetbe hozta. A szombati történelmi Budapest Pride a kormány minden szándéka és próbálkozása ellenére óriási siker lett, amelynek békés és biztonságos megrendezéséhez a gyülekezési hatóság elmúlt években megszokott szakszerű biztosítási munkája is elengedhetetlen volt. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.

A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A négy leggyakoribbra próbálunk válaszolni kissé részletesebben.

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.

Egy nappal azután, hogy Varga Zs. András döntése miatt jogerősen pert veszített a Kúria egy tanácselnöki tisztségéből önkényesen felfüggesztett kúriai bíróval szemben, szerdán egy egykori kúriai főtanácsadó nyert pert a Kúriával szemben a kúriai elnök döntése miatt. A főtanácsadót egy szakmai vélemény miatt küldte el Varga – a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint törvénysértően.

Az egyik komáromi állami iskolában elbocsátottak egy tanárt, aki fel akarta tárni a gyerekek elleni szexuális visszaéléseket. Bár még csak figyelmeztetése sem volt 24 éves pályája során, már nem érettségiztetheti le osztályát. Balla István bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hirdetett ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A jogerős ítélet megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.

Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét leplezte le. Az egykori kormányfőtanácsos most bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A gyülekezési jog és a szólásszabadság védelmére létrehozott projektünk a közelmúlt aggasztó fejleményeire reagál, különösen a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő törvénymódosításra. A változások nemcsak a LMBTQ+ közösség jogait sértik, hanem minden magyar állampolgár szabadságát … Tovább olvasom

A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.

Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a biztosjelölt kiválasztása kapcsán.

A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.

Továbbra sincs olyan indok, amely jogszerűen megalapozhatná a szivárványos menet megtiltását. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában, amikor tudomásul vette öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér … Tovább olvasom

Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án.