Kategória: Ügyeink

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése témakör szerint


Találatok száma: 243 db.



  • Az államnak fizetnie kell a tranzitzónában sanyargatott menedékkérő családnak

    Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok közel öt hónapon át tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyermeket és szüleiket. Ráadásul az édesanya az ötödik gyerekkel volt állapotos a tompai konténerfogdában. Ez a magyar államot hidegen hagyta. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

  • Újra Alkotmánybíróság elé került az egészségügyiek elvett végkielégítése

    Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.

  • A kormányfő hamis szövege perdöntőnek bizonyult egy mai perben

    A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg A Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. Három hónapja első fokon ezzel ellentétes ítélet született. A Labrisz nem nyugszik bele a mai jogerős döntésbe, és felülvizsgálati eljárást kezdeményez. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

  • Harmincnégyen perelik a feketelistázó Figyelőt

    A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

  • Ki kell adni a kórházkiürítési döntést – „minden konkrétumot mellőzött” a minisztérium hivatkozása

    A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

  • Hazugságot terjesztett a Magyar Nemzet, sérelemdíjat kell fizetnie a Labrisznak

    A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet  egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.

  • A rendőrség bocsánatot kér és sérelemdíjat fizet az alsóneműre vetkőztetett nőnek

    A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.

  • Jogsértő volt Juhász Péter igazoltatása, amikor Putyin konvoja elhúzott az Andrássy úton

    A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

  • Megtudhatjuk végre, miért nem a legtöbb pontot elérő pályázókból lesznek bírók

    Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

  • Az állam szabotálása miatt a strasbourgi bírósághoz fordultak

    Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

  • Több évtized gyógyítás után nem jár végkielégítés a Honvédkórház volt főorvosának a Kúria szerint

    A Honvédkórház nem hajlandó kifizetni 16 millió forint végkielégítést és felmentési időre járó pénzt a volt főorvosának, akinek foglalkoztatását 2019 januárjában szüntette meg. A szakterületén kimagasló teljesítményt nyújtó orvos nem vállalta, hogy civil közalkalmazotti státuszát feladva honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban folytassa a gyógyítást.

  • Jogerős: nyilvánosak a kórházkiürítés adatai

    Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

  • Tízmilliárdokat is lenyúlhatott az állam az egészségügyi dolgozóktól

    Az új szabályozás három és fél millió forinttal károsított meg egy 22 éves munkaviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozót. Ennyivel kevesebb végkielégítés és távolléti díjat kaphatott meg, mert nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló új szerződését. Hiába az évtizedek alatt végzett áldozatos munka, mindössze nettó 372 ezer forint végkielégítésre érdemesítette a magyar állam. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele Alkotmánybírósághoz fordult.

  • Civil segítség a végkielégítésüktől megfosztott egészségügyi dolgozóknak

    Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

  • Újabb autós tüntetés megtiltását hagyta jóvá a Kúria

    A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság