Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
A bíróság Nagy Gáborné ügyében ma megsemmisítette a nemzetközi védelmet visszavonó korábbi határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az ítéletben előírták, hogy ha ügyfelünket még mindig meg akarják fosztani menekült státuszától, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak tisztességesen megalapozott, indokolt kifogásokat kell találnia, amelyeket az érintett számára megismerhetővé kell tennie, hogy az elmondhassa véleményét.
A magyar hatóságok 2015-ben három hónapon át tartottak fogva egy iraki menedékkérőt, akit nem kellett volna. Ezt állapította meg ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A férfit a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. … Tovább olvasom
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.
Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.
Egy közéleti Facebook-posztja miatt beperelte őt a paksi polgármester. Az állítólagos rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőeljárást ügyfelünk nyerte meg.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Újabb pernyertes ügyfél, újabb helsinkis bírósági siker! A Fővárosi Ítélőtábla mindenben Péter Ottó Ádámnak adott igazat. Helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság kimondta, hogy a rendőrség megsértette ipari alpinista ügyfelünk személyi szabadságát és emberi méltóságát. Alaptalanul gyanúsították meg, hallgatták ki és tartották fogva majdnem két napon át.
Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok közel öt hónapon át tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyermeket és szüleiket. Ráadásul az édesanya az ötödik gyerekkel volt állapotos a tompai konténerfogdában. Ez a magyar államot hidegen hagyta. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A bíróság két, a Meseország mindenkié c. kötettel kapcsolatos ügyben is a Labrisz Leszbikus Egyesületnek adott igazat a héten. Az első ügyben Fővárosi Kormányhivatalt kötelezték új eljárásra, mert az úgy hozta meg jogsértő határozatát, hogy … Tovább olvasom
Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.
A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg A Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. Három hónapja első fokon ezzel ellentétes ítélet született. A Labrisz nem nyugszik bele a mai jogerős döntésbe, és felülvizsgálati eljárást kezdeményez. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.