Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Jelentős győzelmet arattak az önkényes állami szabályozás felett a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt pedagógusok és szakszervezeteik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint a magyar állam jogsértő módon korlátozta a tanársztrájkok megtartását 2022-ben.
Az ősz folyamán újra napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás. Az eljárás középpontjában az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye áll … Tovább olvasom
Az Országgyűlés Szociális Bizottsága már tárgyalja a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó egyes törvények módosítását. Civil jogvédő szervezetek közösen üdvözlik, hogy a kormány nekigyürkőzik a homofób és transzfób rendelkezések megsemmisítésének. A szándék helyes, de az összes homofób és transzfób rendelkezés eltörléséhez további változtatásokra van szükség. Ehhez nyújtottak segítséget civil jogvédők.
A kormány az őszre ígérte az új alkotmány előkészítésének megkezdését. Mi azt szeretnénk, hogy az új alkotmány valóban széles társadalmi részvétellel készüljön el, és a részvétel az alkotmányozás érdemi része legyen.
Az iráni Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd nyerte el az idei Václav Havel Emberi Jogi Díjat. Az elismerést az Európa Parlament Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakának mai nyitányán adták át. Az egyik legrangosabb emberi elismerésre jelölték még az iráni Maszih Alinedzsádot és Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is.
Hazai civil jogvédő szervezetek szakmai háttéranyagot készítettek az Igazságügyi Minisztériumnak. Ezzel a strasbourgi bíróság új magyar bírójának sikeres kiválasztásához kívánnak segítséget nyújtani. Minderre azért van szükség, mert a tárca egyelőre nem állt elő azzal, hogy kik és hogyan fogják elbírálni a jelentkezéseket, noha a pályázatot már kiírták.
A jogvédő szervezetek szerint a kormány törvényjavaslata valóban fontos lépéseket tesz a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény jogsértő részeinek eltörlésére. Azonban a hétfőn benyújtott javaslat több ponton is hiányos, amit a parlamenti jogalkotási folyamatban kell orvosolni.
Zavar, hogy antidemokratikus, alapjogsértő, igazságtalan törvények vannak még hatályban? Szerinted milyen rendelkezéseket kellene minél előbb törölni? Írd meg nekünk.
Új, kéthavi értesítőnkben olyan aktuális nemzetközi lehetőségeket gyűjtünk össze, amelyek révén magyar civil szervezetek véleményt nyilváníthatnak, szakmai észrevételeket tehetnek, és bekapcsolódhatnak az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ és az EBESZ keretében zajló folyamatokba.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezetét. A szervezet álláspontja szerint a javaslat több fontos és üdvözlendő módosítást tartalmaz, de elmulasztja kezelni a legfontosabb és egyben az egyik legsürgetőbb problémát: nem reformálja meg az alkotmánybírák jelölési és megválasztási rendszerét. Márpedig enélkül nem biztosítható az Alkotmánybíróság valódi függetlensége.
Önkényesen tiltotta meg a rendőrség a Szivárvány Misszió 30 fős autós tüntetését az LMBT-jogokért 2020 decemberében. Ahogyan alapjogsértő volt a kormány elégtelen járványkezelése elleni 10 fős dudálós tüntetés tiltása is Gyulán 2021 márciusában. Míg kaszinóba, … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat tervezetéről. A civil szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival.
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről. A szervezet kifogásolja, hogy a kormány ilyen horderejű kérdésekben ilyen rövid időt biztosít a társadalmi egyeztetésre, és nem indokolja meg kellő részletességgel, milyen megfontolások állnak a javasolt módosítások mögött. A Helsinki Bizottság a jogállamiság helyreállítása érdekében elfogadhatónak tartja a közjogi tisztségviselők elmozdítását, azonban annak módját és indoklását több ponton bírálattal illeti. Azt is problémának látja, hogy a tervezet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek nem szükségesek a jogállam visszaállításához, miközben nem helyez hatályon kívül egyes, alapjogokat súlyosan csorbító rendelkezéseket.
A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyekkel az előző országgyűlési többség a Pride felvonulások, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását próbálta ellehetetleníteni.
Az áprilisi országgyűlési választásokat követő győzelmi beszédében a leendő miniszterelnök lemondásra szólította fel az elmúlt tizenhat évben kinevezett és bebetonozott vezető közjogi tisztségviselőket. Mivel az érintettek egyelőre nem mondtak le, az új kormány várhatóan jogalkotási lépésekkel fogja őket leváltani, a miniszterelnök ígérete szerint jogállami keretek között. Hogyan valósítható ez meg? Háttéranyagunkban összegyűjtöttük azokat a nemzetközi követelményeket, amelyek hasonló helyzetben irányadók, és amelyekhez a magyar kormánynak is tartania kell magát.
A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ 2025-től kezdve – az Alaptörvény és a gyülekezési törvény súlyosan kirekesztő módosításait követően – közösen dolgozott a gyülekezési jog szabad gyakorlásának visszaállításáért. Rendkívül örülünk, hogy beérett a Pride-szervezők bátorsága és a több százezer résztvevő nyílt kiállása, valamint, hogy az ügyészség nem folytatja az uniós jogot és alapvető jogokat sértő büntetőeljárásokat. A gyülekezési törvény módosítása, valamint a súlyosan jogkorlátozó alaptörvényi rendelkezések módosítása azonban még a jogalkotó előtt álló feladat.
Ugyan a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely beadványa nyomán a médiahatóság megbírságolta a köztévék üzemeltetőjét és annak vezetőjét, de a Médiatanács nem lépett fel időben a Fidesz jogsértő köztévés választási kampányának leállítása érdekében. A közmédia politikai kisajátítása ellen és az álruhás politikai kampányokkal szemben jelenleg igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek nem elég hatékonyak – állapítja meg a két szervezet.
A választásokat követően nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada maradt pozícióban, akik kizárólag a korábbi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik a mandátumukat. A Magyar Helsinki Bizottság infografikán mutatja be, meddig maradhatnának hivatalban, ha nem történik valami.
A Kúria jogellenesen bocsátotta el azonnali hatállyal egyik főtanácsadóját – állapította meg Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben. A Bartha Ildikó elleni legsúlyosabb munkaügyi szankció indokolatlan volt. Varga Zs. András azért mentette fel a főtanácsadót, mert egy máig meg nem jelentetett tudományos tanulmány társszerzőjeként kritikát fogalmazott meg a Kúria függetlenségéről.