Barion Pixel
Ajánld fel a Helsinkinek! Adód 1%-a valódi védelmet nyújt.

Témakör: Jogállam

Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Szakmai anyagaink

Találatok száma: 83 db.



  • Elkészült a 2026-os civil választási jelentés

    Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.

  • Vélemény a legújabb igazságügyi reformról

    Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom

  • Vélemény a jogi személyek nyilvántartásáról és bírósági eljárásairól szóló törvénytervezetekről

    Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

  • A kormány igazságügyi reformról szóló törvénytervezetének véleményezése

    A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

  • Vélemény a veszélyhelyzet meghosszabbítására felhatalmazást adó törvény tervezetéről

    A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

  • Továbbra is veszélyben az EU-s pénzekhez való hozzáférés

    A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét.  Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

  • Kérdések és válaszok az előzetes döntéshozatali eljárásról és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazási köréről

    Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását … Tovább olvasom

  • A társadalmi egyeztetés csak fügefalevél a veszélyhelyzet meghosszabbításához

    A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

  • Vélemény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról

    A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom

  • Szélsőségesen egyenlőtlen feltételek mellett zajlottak a választások

    A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít. 

  • Szempontrendszer az Országos Bírói Tanács működésének és tevékenységének monitorozásához

    A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország az emberi jogokat és a jogállamot védelmező tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. Tevékenységünk során a bíróságokat is érintő jogszabályi változások mellett az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói igazgatási szereplők és testületek tevékenységét és megnyilvánulásait is vizsgáljuk és értékeljük. Korábbi gyakorlatunkat folytatva monitorozzuk a bírák legfőbb önigazgatási testülete, a központi igazgatás felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tevékenységét.

  • Újfent egymondatos indokolással tervezi a kormány meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

    Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

  • Egymondatos indokolással tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

    2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

  • Az igazságügyi reformcsomag véleményezése

    Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.

  • Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

    Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság