ÁLLÁS Menekültügyi Programunkba külsős projektkoordinátort keresünk

Egyre kellemetlenebb Magyarországnak a Baka-ügy lezáratlansága

Az Európa Tanács 2016 óta várja, hogy Magyarország érdemi lépéseket tegyen a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is érintő Baka-ügy lezárása érdekében. A magyar kormány tétlensége és sokatmondó hallgatása az ügyben egyre kínosabb, különösen, hogy az igazságügyi szervezetrendszert érintő fontos garanciákról kellene számot adnia. A március elején tartott legutóbbi felülvizsgálat kapcsán a végrehajtást ellenőrző Miniszteri Bizottság felfigyelt arra is, hogy a Kúria elnöke az alkotmánybíróságtól kérte a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítését.

Translation is available for this content

Switch to English

Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye

Az Európa Tanács strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsága márciusban ismét napirendre tűzte Baka András volt főbíró ügyét, hogy megvizsgálja, Magyarország milyen lépéseket tett az ügy kapcsán feltárt rendszerszintű problémák orvoslása érdekében. Több mint hat év telt el az ítélet meghozatala óta, és kerek egy év azóta, hogy a testület minden korábbinál erősebb döntésben vonta felelősségre a magyar hatóságokat az ítélet végre nem hajtása miatt. Mindennek ellenére a magyar állam továbbra sem vesz tudomást a testület elvárásairól: nem csak a Miniszteri Bizottság kérésének nem tett eleget, hanem a saját vállalásainak sem, noha az ügyben többek között a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadsága a tét.

A jogvédő civil szervezetek a beadványukban megfogalmazott aggályokat látják tükröződni a Miniszteri Bizottság legutóbbi döntésében. Amellett ugyanis, hogy a testület a magyar hatóságok tétlensége miatt újfent arra kényszerült, hogy emlékeztesse a kormányt saját korábbi vállalására és a meg nem valósított intézkedésekre, a döntés hangsúlyozottan elvárja a kormánytól, hogy oldja fel a magyar bírák szólásszabadságára gyakorolt “dermesztő hatást.” A Miniszteri Bizottság jelezte, hogy figyelemmel kíséri a tavaly elfogadott Bírák Etikai Kódexének sorsát  és a bírák véleménynyilvánítási szabadságát érintő rendelkezések megsemmisítésével kapcsolatos fejleményeket is.

 Hat év tétlenség

Amikor 2011-ben, az első kétharmados többség megszerzését követően a Fidesz-KDNP kormány a bíróságokat érintően jogalkotási “reformba” kezdett, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke többször is nyilvánosan felszólalt, hogy aggodalmát fejezze ki a bírákat érintő jogalkotás miatt. Végül 2011. november 3-án a parlamentben kért szót, hogy a készülő bírói igazgatási reformot bíráló véleményét előadhassa a törvényhozóknak. Néhány héttel később kormánypárti képviselők javaslatára a parlament olyan törvényt fogadott el, amellyel idő előtt megfosztották elnöki tisztségétől, és minden jogorvoslati lehetőség nélkül eltávolították a legfelsőbb bírói fórum éléről. 

Baka András a strasbourgi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő joga. Az ítélet külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására”, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírákban kelt, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában.

A történtek óta több, mint tíz év telt el, és a strasbourgi ítélet is már több mint hat éve megszületett, a Baka-ügy azonban továbbra is lezáratlan. 

Hiába tartja fokozott felügyelet alatt a Miniszteri Bizottság a végrehajtást, hiába veszi elő évről-évre az ügyet és tesz javaslatokat a lezárás érdekében. A magyar állam lényegében tétlenül várja – és mégis elvárja – az ügy lezárását ezzel is jelezve, hogy nem kíván garanciákat adni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására.

Az eljárásban számon kért biztosítékok hiányát jelzi, hogy a márciusi felülvizsgálat kapcsán több civil szervezet is feladatának érezte, hogy beadvánnyal segítse a döntés meghozatalát, köztük két magyar és egy nemzetközi bírói egyesület. A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország pedig közös beadványban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a jelenlegi szabályozásban kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége, és a bírósági szervezetrendszerből továbbra is hiányoznak a bírák véleménynyilvánítási szabadságát biztosító garanciák. Ráadásul a magyar állam valójában nemcsak ezek megteremtése terén maradt tétlen, de a bírói kar függetlensége érdekében felszólaló bírákkal szembeni támadások is folytatódtak. 

A civil szervezetek beadványukban kiemelték

  • A Schadl-Völner-ügy bíróságokat érintő szálát, amelyben a végrehajtói kar elnöke egy járásbírósági csoportvezető bíró eltávolításának igényével fordult az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez és a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, és a bírák mind a mai napig nem kaptak megnyugtató választ arra, hogy vezetőik milyen szerepet játszottak a bírói függetlenséget sértő megkeresés kapcsán.
  • A kormányzati propagandasajtóban és a közmédiában az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival szemben folytatott, tudatosan felépített, kormányzati szereplők és bírósági felsővezetők aktív részvételével zajlott lejárató kampányt, amelynek célja a bírói függetlenségért kiálló OBT és tagjai hiteltelenítése és ellehetetlenítése.
  • Azt, hogy Varga Zs. András mint a Kúria elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítése érdekében, holott a Baka-ügy végrehajtása szempontjából az új Kódex elfogadása jelentette az egyetlen érdemi előrelépést.

A Miniszteri Bizottság legközelebb decemberben tárgyalja a Baka-ügyet.

 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság