Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az állam gondoskodására bízott gyerekek biztonsága nem szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi felelősség. Ma egyetlen szakembernek sem kérdéses, hogy a magyarországi gyermekvédelmi intézményrendszer és ezen belül a zárt és félig zárt intézmények (így a javítóintézetek, … Tovább olvasom
A Prizma Közösség március 29-én a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását. Az indokolás szerint a gyűlés célja a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervező, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet. A Prizma Közösség jogorvoslattal él.
Közösség tagja erőszak miatt egy év – két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki a tavalyi Pécs Pride-on rátámadt Dömsödi Renátára. Neki a Magyar Helsinki Bizottság biztosított sértetti képviseletet a támadója elleni büntetőeljárásban.
A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, egyben felfüggesztette a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza elleni büntetőeljárást. Alig egy héttel ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el ugyanígy Karácsony Gergely főpolgármester ügyében, akivel szemben a Budapest Pride kapcsán indult eljárás.
Április 12-én Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak. Ez a tájékoztató azoknak a választópolgároknak szól, akik valamilyen okból nem Magyarország területén fogják leadni a szavazatukat. Ha a szavazás idején külföldön tartózkodsz, oda utaztál vagy ott élsz, akkor neked szól ez a kisokos. Célunk, hogy információt nyújtsunk neked és más külföldön szavazóknak a szavazási módokról és fontos határidőkről.
Jogod van ahhoz, hogy ellenőrizd, valóban csak az a jelölt számolta el az ajánlásodat, akit tényleg ajánlottál, vagy esetleg ellopták és felhasználták az adataidat más jelölt ajánlóívén. Az ajánlóíveken szereplő adataidról tájékoztatást kérhetsz elektronikusan vagy a helyi választási irodánál személyesen. A kérelmet július 11-ig adhatod be, mert ezután a választással kapcsolatos iratokat megsemmisítik. (Fontos: mivel csak március 6-ig lehet ajánlást gyűjteni, már most érdemes beadni a kérelmet.)
Tizenöt állami szervhez és intézményhez küldött közérdekű adatkérést a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azt akarják megtudni, az állami szervezetek pontosan mit intézkedtek az ombudsmannak az intézetekben elhelyezett gyermekek érdekében tett javaslatai nyomán. A minisztériumoknak, ügyészségnek, rendőrségnek, egyéb országos hatáskörű szerveknek és gyermekvédelmi intézményeknek 15 napjuk van választ adni a közadatkérelmekre.
A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű bejelentést nyújtott be az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) annak érdekében, hogy a számvevők a saját, korábban kialakított ellenőrzési szempontjaik alapján vizsgálják meg a békéscsabai kampányrendezvény finanszírozásának szabályszerűségét.
2026 márciusában lesz 6 éve, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van. A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelettel gyakorlatilag korlátlanul, egyik napról a másikra felülírhat bármilyen törvényt. Már több mint ezer ilyen rendeletet fogadtak el. Az egyik ilyen rendelet lehetővé teszi, hogy bezárjanak üzleteket olyan bűncselekmények miatt is, amiről az üzlet dolgozói nem is tudtak.
Nem először kell tollat ragadnunk ahhoz, hogy szembe szegezzük a valóságot a Kúria elnökének állításaival. Tavaly novemberben egy általa elveszített perről állította, hogy megnyerte, most pedig minden alap nélkül vádolja összejátszással az Országos Bírói Tanácsot (OBT) és a jogállami árnyékjelentést író civil szervezeteket. És ahogy a múltkori esetben, most is könnyen (pár kattintással) bizonyítható, hogy amit Varga Zs. András erről mond, az egyszerűen nem igaz.
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak.
Január végén jelentette be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), hogy teljes körű választási megfigyelési missziót küld a 2026-os magyar országgyűlési választásokra. Mit jelent ez? Mit kell tudni erről a szervezetről? Kik jönnek Magyarországra, mit fognak itt csinálni, és miért jönnek? Erről szól ez a kérdezz-felelek.
Véget érhet a hatalom önkényének védelmére létrehozott állami szervezet rövid és dicstelen története. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyanis ma azt indítványozta a uniós bíráknak, állapítsák meg, hogy az ún. szuverenitásvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a szakvélemény a hazai civil jogvédők kritikáit igazolja vissza.
A Pécsi Járási Ügyészség ma délelőtt tájékoztatta Buzás-Hábel Gézát, az őszi Pécs Pride szervezőjét, hogy vádat emeltek ellene a Pécs Pride megszervezése miatt. Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt fordult a Pécsi Járásbírósághoz, amely akár egy év börtönt is kiszabhat.
A Fővárosi Ítélőtábla ma jogerős ítéletben mondta ki, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor valótlanságokat állított róla. A civil jogvédő egyesületnek 1 milliós sérelemdíjat ítéltek meg és a minisztériumnak levében kell bocsánatot kérnie.
A választás napjára tájékoztatót készítettünk, amely abban segít, mit várhatsz a rendőrtől, ha úgy érzed, segítségére lenne szükséged. Abban is segítünk, mi van akkor, ha veled szemben intézkednek. Ez a tájékoztató a 2026. január 6. … Tovább olvasom
Az állam megsértette a Pécs Pride szervezőjének békés gyülekezéshez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ennek a megállapításáért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az önkényesen büntetőeljárás alá vont Buzás-Hábel Géza pedagógus hazai civil jogvédő szervezetek segítségével.
Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi egyéni panaszok benyújtását az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az Egyezségokmány és az … Tovább olvasom
Bár semmi joga nem lett volna hozzá, a kormányhivatal önkényesen megakadályozta, hogy egy koraszülött kisbabát örökbe adjanak egy itt élő brit házaspárnak. A kormány melldöngetve handabandázik „gyermekvédelemről”, de egy gondoskodásra szoruló kislány jövője mégsem számít neki.
Bátonyi Péter tavaly feltárta, milyen szerepet játszottak számos műemlék épület bontásában és átépítésében a kormány különféle szervei. Az örökségvédelmi szakembert azonnal elbocsátották az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A volt kormányfőtanácsos a Magyar Helsinki Bizottság segítségével folytat pert.