Témakör: Jogállam

Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.

A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény.

A jelenség ugyan már régóta ismeretes, maga a kifejezés még harminc éves sincs. Mi, magyarok már így is személyes tapasztalatok szereztünk az illiberális demokrácia működéséről. A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása az ilyen rezsimek jellemzőiről, és arról, mit lehet ellenük tenni a valódi demokratáknak.

Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon két törvényt is gyermekvédelminek neveznek? Mi a különbség a kettő között? Melyik az igazi, melyik az álságos? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság összeállítása.

A „státusztörvényben” lefektetett új szabályozás lényege, hogy a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából kiderül, mit kell tudni a pedagógusmunka új kereteiről a tanítóknak, tanároknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, könyvtásoknak és dadusoknak.

2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A  Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom

Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.

Egyre többen használják Magyarország kormányzati rendszerének leírására a „választási” vagy választásos autokrácia fogalmát. De miről is van szó? Hogyan fér össze az autoriter rezsim a legfontosabb demokratikus intézménnyel, a népképviseleti választással? A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelekjéből megtudhatod.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet ügyvédek részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában címen. A képzés 2023. november 23-án 9 és 17 óra között lesz Debrecenben.

2022 szeptembere óta a Magyar Helsinki Bizottság részt vesz az Európai Bizottság Horizon Europe programja által támogatott, és a Brüsszeli Szabad Egyetem IEE-ULB által koordinált RED-SPINEL kutatási projektben.

Rövid értékelésünkben összegyűjtöttük azokat a problémákat, amelyeket a Kúria ügyelosztási rendjével és rendszerével kapcsolatos szabályait és azok gyakorlati alkalmazását áttekintve észleltünk a hatálybalépést követő időszak tapasztalatai alapján.

A kormány jogállamrombolása, antidemokratikus és alapjogsértő működése miatt több uniós eljárás is folyik. Amíg az ezekben feltárt problémákat a magyar állam nem oldja meg, addig nem részesülünk uniós forrásokból. A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelek formában mutatja meg, hol is állunk 2023 nyarán, és hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.

Mostanában egyre többet hallani az „endzsíó” kifejezést. Úgy lett belőle közkeletű magyar szó, hogy sokan nem tudják, mit is takar valójában. Ha a kormány szótárából indulnánk ki, akkor valami sejtelmesen, ármányosan és népellenesen működő bajkeverőkre kellene gondolni. A Magyar Helsinki Bizottság összeállításából kiderül, hogy erről szó sincs, ennek éppen az ellenkezője igaz: ezek a szervezetek átláthatóan, szilárd értékek alapján és a közjóért tevékenykednek.

A Kúria azt sem hajlandó megmondani, hogy véleményezte-e az igazságügyi reformmal kapcsolatos törvénytervezeteket. A végtelenül egyszerű kérdésre csak igent vagy nemet kellene mondania, mégsem teszi. A Magyar Helsinki Bizottság szeretné megismerni a Kúria szakmai álláspontját a bevezetett igazságügyi reformról, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordult. 

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. A jelentés szerint a Bizottság számos tavalyi ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt. 

Demokráciához szükségesek intézmények, de – amint nálunk is bebizonyosodott – önmagában ez kevés. Kellenek elszánt demokraták is, akiket nem rettentenek vissza a demokrácia ellenségei vagy a közöny. Ugyan Magyarországon éppen vesztésre áll a demokrácia, de a meccs nincs lefutva.

Június közepén a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal közös CharterWise projektjükben két és fél napos képzést tartottak az Európai Unió Alapjogi Chartájáról és az alapjogok érvényesítéséről érdekképviseleti és szakszervezeteknek. Az együtt töltött idő meghozta gyümölcsét, … Tovább olvasom

A civilellenes törvény elfogadásának ötödik évfordulóján a Civilizáció koalíció felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a jogerős bírósági ítéleteket, amelyek gátat szabnának a hazai civil szervezetek megbélyegzésének. A hatályban tartott jogellenes igazgatási, büntetőjogi és pénzügyi előírások megnehezítik a civil szervezetek működését, és dermesztő hatásuk van a társadalom egészséges működésére.

Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.