1% tőled, 100% tőlünk Ajánld adód 1%-át idén a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy minél többeknek tudjunk segíteni!

Témakör: Jogállam

Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Találatok száma: 337 db.



  • Utak az uniós forrásokhoz

    Hogyan juthat hozzá Magyarország a felfüggesztett európai uniós forrásokhoz? – tette fel a kérdést az Új Köztársaságért Alapítvány mai műhelykonferenciája. A rendezvényen ellenzéki politikusok, civil szakértő barátaink mellett a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei is kifejtették … Tovább olvasom

  • Vissza kell szerezni az ország és Európa eltékozolt bizalmát 

    Csak a tisztességesen és hatékonyan működő, a jogállami normákon alapuló államban lehet megbízni. Ezt üzeni a döntés az uniós forrásaink felfüggesztéséről – szögezi le a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye. A kormánynak, a társadalomnak és a civil szervezeteknek itt az alkalom arra, hogy érvényre juttassák az ország közös érdekét.

  • Valós és hiteles jogállamisági és korrupcióellenes lépések nélkül nem jutunk uniós pénzekhez

    Ígérgetéssel és félmegoldásokkal nem lehetett meggyőzni az Európai Bizottságot, így Magyarország továbbra sem juthat hozzá létfontosságú uniós forrásokhoz. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint a kormánynak meg kell ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget. A civil szervezetek véleménye szerint szó sincs arról, hogy a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek túl nagy árat jelentenének, hiszen azok teljesítése valójában kétszeres haszonnal járna az országnak.

  • A szólásszabadság nem adhat felmentést a nyilvánvaló hazudozáshoz és megbélyegzéshez 

    A Kúria mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg a Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. A Labrisz nem nyugszik bele a Kúria mai elhibázott döntésébe, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli. 

  • Az Egyesült Államok tekintse biztonsági stratégiája részének a demokrácia támogatását 

    A magyar jogállami helyzetet és a demokratikus viszonyokat jól ismerő szakértőket hallgatott meg az Egyesült Államok Képviselőháza külügyi bizottságának európai albizottsága. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért a bíróságok függetlensége elleni kormányzati törekvésekre, amelyeknek része az Országos Bírói Tanács tagjai elleni támadás is. Egyben sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy a magyar–amerikai kapcsolatrendszerben hangsúlyozni kell a demokratikus normákat, a sajtószabadságot és a civil társadalom fontosságát.

  • Kilenc hónapnyi szorongás ért véget:  diszkriminatív volt a kormányhivatal örökbefogadási eljárása

    A fővárosi gyámügy törvénytelenül akarta megakadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi szabályosan örökbe fogadhasson egy újszülött gyereket, akiről az édesanyja lemondott a család javára. Kilenc hónapnyi várakozás után végre hivatalosan is elismerték az örökbefogadó apát annak, ami: teljes jogú szülőnek. A kislány így szerető közegben, történetesen egy szivárványcsaládban nőhet fel.

  • Kivételes kormányzati hatalom, alkotmányos béklyók nélkül

    A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.

  • A strasbourgi bíróság nem fogadta be az egykori egészségügyi dolgozók panaszát

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította azoknak a volt egészségügyi dolgozóknak a panaszát, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. Ebből következően a strasbourgi bíróság nem tárgyalja majd az ügyüket, és az elmaradt hazai után nem számíthatnak nemzetközi jogorvoslatra sem.

  • Elérhető a kirúgott kölcseys tanárok bírósági keresete

    A Magyar Helsinki Bizottság nyilvánossá tette a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok pertársaságának anonimizált munkaügyi keresetét. A civil jogvédő egyesület azért tartotta fontosnak mindezt, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok és jogi képviselőik minél eredményebben pereskedhessenek a tankerületi központokkal szemben. A Fővárosi Törvényszék befogadta a keresetet.

  • Szabadságvesztés fenyegeti őket, mert átragasztották a kormány gyűlöletplakátjait

    Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.

  • A kirúgott kölcseys tanárok benyújtották közös keresetüket a bíróságnak

    Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól. Az igazukat kereső munkavállalókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

  • A sztrájkjog alapjog. Ha elveszik, nem marad más, mint a polgári engedetlenség 

    A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság