Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
Bármilyen jogokat biztosítsanak a törvények, ezek érvényesítése csak akkor lehetséges, ha a jogalkalmazó szervek ténylegesen lehetővé teszik azt. Éppen ezért mindannyiunk számára fontos, hogy a bíróságok függetlenek legyenek, átláthatóan működjenek, és hogy a bírók pártatlanul, politikai befolyástól mentesen hozzanak ítéletet az eléjük kerülő ügyekben. Magyarországon azonban az elmúlt években számos olyan jogszabály és döntés született, amelyek veszélyeztetik a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
Ha a sztrájknapon a Magyar Helsinki Bizottság helyettesítené a tiltakozó tanárokat az elmaradt óráikon, mi ezt a tananyagot adnánk le a diákoknak.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
A jogállamiság leépítése egyértelműen a kormány sara. A magas inflációban azonban csak “társtettes” a kormány. De van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között? Segíthet-e a pénzromlás lassításában az, ha újra lesznek független alkotmányos intézményeink, és a kormányerő végre békén hagyja a bíróságokat? A Magyar Helsinki Bizottság erre keresi a választ.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
A Belügyminisztérium nyílt pályázat alapján az Európai Unió Belügyi Alapok Monitoring Bizottságának tagjává választotta a Magyar Helsinki Bizottságot a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusra. Feladatunk, hogy a Belügyi Alapok alá tartozó három eszközből (a Belső Biztonsági … Tovább olvasom
Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
Az Európa Tanács 2016 óta várja, hogy Magyarország érdemi lépéseket tegyen a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is érintő Baka-ügy lezárása érdekében. A magyar kormány tétlensége és sokatmondó hallgatása az ügyben egyre kínosabb, különösen, hogy az igazságügyi szervezetrendszert érintő fontos garanciákról kellene számot adnia. A március elején tartott legutóbbi felülvizsgálat kapcsán a végrehajtást ellenőrző Miniszteri Bizottság felfigyelt arra is, hogy a Kúria elnöke az alkotmánybíróságtól kérte a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítését.
A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös … Tovább olvasom
Már azelőtt az egyik legismertebb kortárs afrikai ember volt, mielőtt 1984-ben Nobel-békedíjjal ismerték volna el a dél-afrikai apartheiddel szembeni tevékenységét. Miután megkapta a díjat, még kedveltebb lett. Kevés annyi díjazott volt, aki közismertséget képes lett volna annyi minden jó ügy érdekében felhasználni, mint Desmond Tutu.
Bite Zsolt szervezetünkkel kapcsolatban valótlan állítást fogalmazott meg, a Magyar Helsinki Bizottság nem nyújtott és jelenleg sem nyújt jogi képviseletet neki.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért CharterWise projektjének célja, hogy az EU Alapjogi Chartáját a jogi szakma figyelmének perifériájáról a magyarországi emberi jogi perek középpontjába helyezze. A projektben foglalt tevékenységek: a civil … Tovább olvasom
A kezdetben újságírói, publicisztikai fordulatként induló fogalom szép karriert futott be kétszáz év alatt. Egy ideje már tudós elemzésekben is gyakran találkozunk a kleptokraták, kleptokrácia és a kleptokratikus szavakkal. A Magyar Helsinki Bizottság segít abban, hogy értelmezni tudjuk a jelenséget, és ne legyünk eszköztelenek az ellene való küzdelemben.
A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom