Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba. A politikai véleményüket kifejező aktivistákat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.
Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok (különös tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára) sérelmét állapította meg.
Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.
A tegnapi választási eredmény esélyt ad arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a jogállamhoz – az utcán tapasztalt kitörő öröm pedig reményt, hogy talán most sikerülni is fog. Hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és az intézmények kiszámíthatóan, tisztességesen működjenek.
A választási szabályok betartása segít abban, hogy az eredmény a választók akaratát tükrözze, legitim parlament és kormány alakuljon. Itt a lista a legfontosabb dolgokkal, amikre figyelj a szavazásnál. Kipipálhatod, ami egyezik a tapasztalatoddal.
A Kúria elutasította a Magyar Helsinki Bizottság egyik munkatársának felülvizsgálati kérelmét. A civil jogvédő azt sérelmezte, hogy a koronavírus-járvány idején a kormányzati Vakcinainfónak megadott címére a miniszterelnök küldött a „Nemzeti Petíció” kitöltésére buzdító kampánylevelet. A Kúria nem volt hajlandó az e-mailes kampány jogszerűségének érdemi vizsgálatára.
Jelentős közéleti események után előfordulhat, hogy az emberek az utcán adnak hangot a véleményüknek. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy minden érintett, a résztvevők és a rendvédelmi szervek is a jogállami keretek között, a jogszabályok betartásával járjanak el.
Az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi képviselőt válasszanak. Azok a választópolgárok, akik magukat valamelyik honos nemzetiséghez tartozónak vallják (azaz bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán nemzetiségűnek), dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként regisztrálnak. Így a szavazás napján ugyanúgy szavazhatnak a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre, mint bárki más, pártlista helyett viszont a nemzetiségük jelöltlistájára fognak tudni szavazni. A nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állították össze.
Nem először alakul ki feszültség kormánypárti politikai rendezvényeken – ezt támasztják alá a március 28-i péceli események is, ahol az ellenvéleményüket békésen kinyilvánító személyekkel szemben léptek fel erőszakosan. A Magyar Helsinki Bizottság a rendőrség szerepét és esetleges mulasztásait is vizsgálná, hiszen a békés véleménynyilvánítás védelme a demokratikus működés alapfeltétele.
Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált választók levélben szavazhatnak. A levélszavazás jelentősen eltér a hagyományos, személyes szavazástól – sok mindenre oda kell figyelni egyrészt azért, hogy érvényes legyen a szavazat, másrészt azért, hogy ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Ebben a tájékoztatóban sorra vesszük, mire figyelj levélszavazóként, hogy biztosan célba érjen a szavazatod.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt a Turbina Kulturális Központnak, amelyet a rendőrség egy alapjogsértő szabályozás alapján záratott be. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget teremt önkényes hatósági döntésekre.
Magyar civil szervezetek képviselői korlátozzák az együttműködést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének (EBESZ PKGY) választási megfigyelői missziójával. A misszió munkáját előkészítő találkozón a közeledő parlamenti választásokat érintően kizárólag alapvető, bárki számára hozzáférhető információkat közöltek a delegációval. Érdemi, részletes egyeztetésre azonban nem került sor, az érintett hazai civil szervezetek ugyanis a misszió működését érintő súlyos aggályokra figyelemmel csak korlátozott együttműködésre voltak hajlandóak.
A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések ügyében. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a nyomozást megszüntető határozatok megalapozatlanok, ezért a civil jogvédő egyesület panaszmintát adott ki, amivel a feljelentő áldozatok a nyomozás folytatását kérhetik.
A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések nyomán. A napokban több feljelentő is olyan határozatot kapott, hogy megszüntették a személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárást, mégpedig bűncselekmény hiányában. A feljelentőnek a határozat kézhezvételétől 8 nap áll rendelkezésére, hogy panaszt nyújtson be az eljáró rendőri szervhez. Ehhez készített a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát, amit kitöltve a panaszos professzionális jogi érvekkel támasztja alá, miért kellene mégiscsak lefolytatni a nyomozást a rendőrségnek.
A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.
Pedagógus ellen indított büntetőeljárást a rendőrség. A gyanú szerint a tanárnő azzal követett volna el rongálást, hogy hat, előzőleg mások által megtépkedett plakátra fújt fel közéleti üzeneteket. Mivel a firkálással kár már nem keletkezett, és tettének nincsen társadalmi veszélyessége, a tanárnő – a Magyar Helsinki Bizottság segítségével – panaszt tett az ügyészségen a gyanúsítás ellen.
Darja Bojarszkaja az orosz külügyminisztérium állományában Putyin elnök tolmácsa volt. Jelenleg az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének vezető munkatársaként a magyar országgyűlési választások megfigyelési missziójának előkészítését szervezi. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Bojarszkaja részvétele aláássa a választási misszióba vetett bizalmat, így annak tevékenységét és végső soron hitelét is.
Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat. A civilek szerint az önazonossági törvénynek is ki kell kerülnie a jogrendszerből.
A Prizma Közösség március 29-én a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását. Az indokolás szerint a gyűlés célja a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervező, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet. A Prizma Közösség jogorvoslattal él.