Témakör: Jogállam

A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hirdetett ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A jogerős ítélet megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.

Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét leplezte le. Az egykori kormányfőtanácsos most bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.

Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a biztosjelölt kiválasztása kapcsán.

A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.

Továbbra sincs olyan indok, amely jogszerűen megalapozhatná a szivárványos menet megtiltását. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában, amikor tudomásul vette öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér … Tovább olvasom

Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án. 

Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.

Öt jogvédő szervezet vonulást akart tartani a transz- és homofóbia ellen 2025. június 1-jén, a transz embereket ellehetetlenítő törvénymódosítások 5. évfordulójára az Andrássy úton, de a rendőrség megtiltotta. A tiltás újabb jele annak, hogy a hatalom a gyermekvédelem álcája mögé bújva korlátozza az alapvető szabadságjogokat.

Elbukott Pál Norbert kormánybiztos akciója, hogy a Kúrián torpedózza meg azt a jogerős ítéletet, amely tisztességes eljárást biztosítana kárpátaljai menedékes családoknak. Most már végleges: a kormánybiztosnak végre alakilag szabályos határozatokat kell hoznia. 

A Közszolgálati Döntőbizottság elutasította Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos panaszát. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezért bírósághoz fordul. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert nyilvánosság előtt leplezte le műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.

Homofóbia, bifóbia és transzfóbia ellen és a szabad gyülekezésért vonult fel négy civil szervezet ma délután Budapesten az Andrássy úton. A rendőrség tudomásul vette és biztosította a tüntetést.

A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

A gyülekezési jog és a szólásszabadság védelmére létrehozott projektünk a közelmúlt aggasztó fejleményeire reagál, különösen a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő törvénymódosításra. A változások nemcsak a LMBTQ+ közösség jogait sértik, hanem minden magyar állampolgár szabadságát … Tovább olvasom

2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenhét alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.

Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.