Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
A 35 éves, orosz állampolgárságú Jevgenyij Beljakovot kiutasították volna Magyarországról, de a Fővárosi Törvényszék január 11-i döntése értelmében az erről szóló határozatot megsemmisítették. Ügyfelünk számára életveszélyes lenne visszatérni hazájába.
Somogyvári Zoltán kollégánk, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársa németországi tanulmányúton vett részt november 29. és december 5. között. A tanulmányútra a német gyerekjogi szervezet, a Terre des hommes által támogatott „Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society” (YES) projekt keretében került sor. A szervezett programok, kezdeményezések és személyes beszélgetések során megismerhettünk helyi konfliktusokat, alkalmazható jó gyakorlatokat és rendszerszintű hiányosságokat a menekültügy és a külföldiekkel való együttélés terén. A tanulmányúttal a célunk az volt, hogy a Magyarországot új hazájuknak tekintő menekülteket jobban tudjuk segíteni abban, hogy a helyi közösségeikben aktívabb szerepet tudjanak ellátni. A YES projekt keretében továbbá még több magyar honfitársunkhoz szeretnénk eljutni annak érdekében, hogy egy befogadóbb országban élhessünk.
A magyar állam megsértette három szíriai menedékkérő emberi jogait – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. Anélkül utasították ki őket, hogy a hazai hatóságok érdemben foglalkoztak volna kérelmükkel, és tisztességesen kivizsgálták volna, mi … Tovább olvasom
Ez a tájékoztató hasznos információkat tartalmaz számodra, ha 2022. február 24. előtt jogszerűen érkeztél Magyarországra, most a háború miatt nem tudsz visszatérni Ukrajnába ÉS ukrán állampolgár vagy ukrán állampolgár családtagja vagy (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, ukrán állampolgár gyermek szülei és más rokonai, akik egy háztartásban éltek, még ha nem is ukrán állampolgárok), vagy ha Ukrajnában menekültként vagy hontalanként ismertek el, vagy ilyen személy családtagja vagy.
Munkatársunk, Gyulai Gábor volt a vezető szakértője az EU Menekültügyi Ügynöksége által szervezett európai bírói szemináriumnak a héten Máltán. Az Unió minden részéről érkezett ötvennél is több résztvevő bíró és bírósági tréner két napig azokkal … Tovább olvasom
„Elsőrendűnek tekintjük, hogy a gyerekek ne zuhanjanak ki az oktatásból.”
„Fel kellett emelni a gyerekeket, hogy ne tapossák őket agyon.”
„Anyu próbált nyugtatni, hogy nem lesz semmi baj. Hittem neki, muszáj volt.”
„Ha vége lesz a háborúnak, akkor én viszem haza a családot.”
„Csak a gyerekeim vannak. Ők az életem.”
„A tavasszal elültetett fokhagyma már biztos felmagzott és hatalmasra nőtt.”
Szeptember 22-én nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.
A Magyar Helsinki Bizottság, és a She 4 She civil szervezetek menekült emberek és Magyarországon élő külföldiek alkotásaiból rendeznek kiállítást.
A filmművészetet születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – sokszor maguk is migránsok – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistája.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.
A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába – és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát.
Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet.
A magyar szerveknek meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az Európai Unió határőrizeti ügynöksége támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.
A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.
211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.