Barion Pixel
A jogvédelem nem lehet pénzkérdés. Állj azok mellé, akiknek az állami hatalommal szemben van szükségük segítségre!

Témakör: Jogállam

Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Találatok száma: 550 db.



  • Törvénysértő volt a „Nemzeti Petíció” közmédiás sulykolása

    Ugyan a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely beadványa nyomán a médiahatóság megbírságolta a köztévék üzemeltetőjét és annak vezetőjét, de a Médiatanács nem lépett fel időben a Fidesz jogsértő köztévés választási kampányának leállítása érdekében. A közmédia politikai kisajátítása ellen és az álruhás politikai kampányokkal szemben jelenleg igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek nem elég hatékonyak – állapítja meg a két szervezet.

  • Varga Zs. András, a Kúria elnöke mint munkáltató újabb pert bukott el 

    A Kúria jogellenesen bocsátotta el azonnali hatállyal egyik főtanácsadóját – állapította meg Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben. A Bartha Ildikó elleni legsúlyosabb munkaügyi szankció indokolatlan volt. Varga Zs. András azért mentette fel a főtanácsadót, mert egy máig meg nem jelentetett tudományos tanulmány társszerzőjeként kritikát fogalmazott meg a Kúria függetlenségéről.

  • Elégtételt kaptak Strasbourgban a szociális dolgozók a sztrájkjoguk megsértése miatt

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensértékű ítéletben mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, illetve késlekedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették a munkabeszüntetést. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt SZÁD győzelme megerősíti: a sztrájkjog csak akkor valódi alapjog, ha azt a munkavállalók időben és hatékonyan gyakorolhatják.

  • A TEK főigazgatója pert vesztett telexes újságírókkal szemben

    A bíróság ma megsemmisítette a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának jogsértő határozatát, és új eljárásra kötelezte őt. Hajdu Jánost Halász Júlia és Sarkadi Zsolt, a Telex munkatársai perelték be, mert Szijjártó Péter kalocsai lakossági fórumán  a rendőrök önkényesen akadályozták őket a munkájukban. Az újságírókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

  • The Turning Point Project (2026–2027)

    Magyarország a 2026. áprilisi országgyűlési választásokat követően új korszakba lépett. A jogállam 16 éven át tartó szisztematikus leépítése után az új kormány a jogállamiság helyreállítását és a demokratikus intézményrendszer újjáépítését tűzte ki célul. Bár ez … Tovább olvasom

  • A házkutatással az állam megsértette a pécsi aktivisták jogait

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba. A politikai véleményüket kifejező aktivistákat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.

  • „Ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért” – a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt Szabó Bence százados munkajogi perében

    Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.

  • Történelmi döntés: jogsértő a propagandatörvény

    Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok (különös tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára) sérelmét állapította meg. 

  • Elkészült a 2026-os civil választási jelentés

    Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.

  • A nap, amikor megmutattuk: képesek vagyunk rá

    A tegnapi választási eredmény esélyt ad arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a jogállamhoz – az utcán tapasztalt kitörő öröm pedig reményt, hogy talán most sikerülni is fog. Hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és az intézmények kiszámíthatóan, tisztességesen működjenek.

  • A Kúria szerint a választópolgár „nem elég érintett” ahhoz, hogy a választási jog megsértése miatt bírósághoz fordulhasson  

    A Kúria elutasította a Magyar Helsinki Bizottság egyik munkatársának felülvizsgálati kérelmét. A civil jogvédő azt sérelmezte, hogy a koronavírus-járvány idején a kormányzati Vakcinainfónak megadott címére a miniszterelnök küldött a „Nemzeti Petíció” kitöltésére buzdító kampánylevelet. A Kúria nem volt hajlandó az e-mailes kampány jogszerűségének érdemi vizsgálatára.

  • Mit kell tudni a nemzetiségi választójogról? 

    Az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi képviselőt válasszanak. Azok a választópolgárok, akik magukat valamelyik honos nemzetiséghez tartozónak vallják (azaz bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán nemzetiségűnek), dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként regisztrálnak. Így a szavazás napján ugyanúgy szavazhatnak a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre, mint bárki más, pártlista helyett viszont a nemzetiségük jelöltlistájára fognak tudni szavazni. A nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állították össze. 

  • Erőszak a kormánypárti rendezvényeken: a péceli incidens miatt vizsgálatot kell indítani

    Nem először alakul ki feszültség kormánypárti politikai rendezvényeken – ezt támasztják alá a március 28-i péceli események is, ahol az ellenvéleményüket békésen kinyilvánító személyekkel szemben léptek fel erőszakosan. A Magyar Helsinki Bizottság a rendőrség szerepét és esetleges mulasztásait is vizsgálná, hiszen a békés véleménynyilvánítás védelme a demokratikus működés alapfeltétele.

  • Mire figyeljek levélszavazóként? 

    Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált választók levélben szavazhatnak. A levélszavazás jelentősen eltér a hagyományos, személyes szavazástól – sok mindenre oda kell figyelni egyrészt azért, hogy érvényes legyen a szavazat, másrészt azért, hogy ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Ebben a tájékoztatóban sorra vesszük, mire figyelj levélszavazóként, hogy biztosan célba érjen a szavazatod. 




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság