Akta: Civil szervezetek elleni kormányzati támadások

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.  

A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.

Az Alkotmánybíróság (AB) ma elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát. Ezzel egyelőre megmarad a „szuverenitásvédelmi törvény” összes olyan önkényes rendelkezése, amely a polgárok egyéni szabadságát, a kormányfüggetlen szerkesztőségek és civil szervezetek működését fenyegeti. A civil szervezetek ezután sem hátrálnak meg, és az összes lehetséges jogi fórumon támadják a kormány közveszélyes politikai projektjét.

Az Alkotmánybíróság (AB) pénteken már másodszor tárgyal a kormány politikai propagandaprojektjéről, a szuverenitásvédelmi törvényről. Ma 31 civil szervezet közösen fordult a bírósághoz, hogy a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát további érvekkel támogassa, és kérje a … Tovább olvasom

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem. 

A hazai jogállamiságot érő támadásokról közös panelbeszélgetést rendez a Transparency International Magyarország, a Washington College of Law, az Amerikai Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Központja, a CEU Demokrácia Intézete és a Magyar Helsinki Bizottság. A hazai és nemzetközi szakértők részvételével folyó rendezvény június 24-én 10 órakor kezdődik a Közép-európai Egyetemen (CEU).

Kit és mit vizsgálhat a Szuverenitásvédelmi Hivatal? Mit tehet meg a Hivatal a vizsgálati eljárása során, és mit tehetek én? Jogvédő civil szervezetek részletes tájékoztatót készítettek a legfontosabb kérdésekről.

A karaktergyilkosság szándékos és következetes törekvés személyek és szervezetek jó hírnevének és hitelességének aláásására. A támadó meg akarja gyengíteni a megtámadott kapcsolatait, hátországát, az őt övező bizalmat. Civil szervezet esetében az a legegyszerűbb, ha annak vezetőjét veszik célba, de a lejáratás áldozata lehet maga a civil szervezet is. 

Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.

Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.

A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény.

Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. A jelentés szerint a Bizottság számos tavalyi ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt. 

A civilellenes törvény elfogadásának ötödik évfordulóján a Civilizáció koalíció felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a jogerős bírósági ítéleteket, amelyek gátat szabnának a hazai civil szervezetek megbélyegzésének. A hatályban tartott jogellenes igazgatási, büntetőjogi és pénzügyi előírások megnehezítik a civil szervezetek működését, és dermesztő hatásuk van a társadalom egészséges működésére.

A gyermekvédelem az egész társadalom ügye. A kormány mégis pont azokat akarja besározni, akik a gyerekek jogaiért dolgoznak. Az elmúlt hetekben a propagandamédia, majd a kormány tagjai is civil szervezetek és pedagógusok lejáratására használtak fel … Tovább olvasom

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ma feljelentést tett azért, mert a Mediaworkshöz tartozó több sajtótermékben alaptalanul rágalmazták. A civil jogvédő egyesület közössége szolidáris a megtámadott kollégájával, és jogi képviseletet biztosít neki a hazug gyűlöletkeltőkkel szemben. 

A Kúria mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg a Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. A Labrisz nem nyugszik bele a Kúria mai elhibázott döntésébe, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli. 

A magyar jogállami helyzetet és a demokratikus viszonyokat jól ismerő szakértőket hallgatott meg az Egyesült Államok Képviselőháza külügyi bizottságának európai albizottsága. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért a bíróságok függetlensége elleni kormányzati törekvésekre, amelyeknek része az Országos Bírói Tanács tagjai elleni támadás is. Egyben sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy a magyar–amerikai kapcsolatrendszerben hangsúlyozni kell a demokratikus normákat, a sajtószabadságot és a civil társadalom fontosságát.

24 nem közszereplő és 10 közszereplő ügyfelünk is pert nyert az egykori Figyelő ma is létező kiadója, a Mediaworks Zrt. ellen. A kormány médiájának vezércégével szembeni perben a pernyertes felperesek között nyolcan is a Magyar Helsinki Bizottság mostani vagy egykori munkatársai. Ügyvédi képviseletet is mi biztosítottunk.