Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba. A politikai véleményüket kifejező aktivistákat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.
Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt a Turbina Kulturális Központnak, amelyet a rendőrség egy alapjogsértő szabályozás alapján záratott be. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget teremt önkényes hatósági döntésekre.
Gyanúsítotti kihallgatásra idézték be kedden délután a Pécs Pride szervezőjét, a Diverse Youth Network igazgatóját, Buzás-Hábel Gézát. Ezzel egy időben szolidaritási tüntetést tartottak civil szervezetek a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság előtt.
Mivel a rendőrség, majd a Kúria döntése miatt a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – nem tarthatott a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége érdekében felvonulást, a szervezők most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
A Kölcsey-s tanárok elvesztették a pert a Kúrián, de nem a küzdelmet: Strasbourgban folytatják, hogy bebizonyítsák, az igazság a szabad oktatásért kiálló pedagógusok oldalán van. A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is velük tart és nem hagyja, hogy az önkény legyen az úr.
A Kúria ma helybenhagyta a rendőrség Pécs Pride-ra vonatkozó tiltó határozatát, vagyis a legmagasabb szintű bíróság szerint a következő dolgokat nem lehet Magyarországon közterületen csinálni:
Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án.
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
A Magyar Helsinki Bizottság abban segít Bátonyi Péternek, hogy állapítsák meg: jogszerűtlenül távolították el ügyfelünket, és ezért elégtétel jár neki. Őt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azonnali hatállyal bocsátotta el állásából, mert beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt visszásságokról a Partizán műsorában.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A bíróság két, a Meseország mindenkié c. kötettel kapcsolatos ügyben is a Labrisz Leszbikus Egyesületnek adott igazat a héten. Az első ügyben Fővárosi Kormányhivatalt kötelezték új eljárásra, mert az úgy hozta meg jogsértő határozatát, hogy … Tovább olvasom
A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.