Akta: Koronavírus-járvány és veszélyhelyzet

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített. 

A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.

Ma már a 723. napja annak, hogy 2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt időben különleges jogrend van Magyarországon. Ebben az időszakban csak 99 napunk volt, amikor a kormánynak nem volt lehetősége rendeleti … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság nemzetközi összehasonlító kutatásban vett részt, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgáltuk a szabadságvesztés büntetés alternatíváját jelentő büntetések és intézkedések magyar szabályozására és alkalmazására. A kutatásban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy … Tovább olvasom

A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A Magyar Helsinki Bizottság feltáró kutatást készített a távmeghallgatások gyakorlatáról és a koronavírus-járvány alatt bevezetett változtatásokról, és ezek büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásáról. Képernyőn az igazság – elektronikus kapcsolattartás a büntető igazságszolgáltatásban címmel megjelent kutatási jelentésünkben … Tovább olvasom

16 hónap után végre újra lehet személyesen látogatni a börtönökben, de csak súlyos és indokolatlan korlátozások mellett. A gyerekek továbbra sem látogathatják a szüleiket. 

A Magyar Helsinki Bizottság nemzetközi összehasonlító kutatásban vesz részt, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálja a szabadságvesztés büntetés alternatíváját jelentő büntetések és intézkedések magyar szabályozására és alkalmazására. A kutatásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság szerint haladéktalanul újra kell indítani a látogatásokat a büntetés-végrehajtás minden intézményében.   A látogatófogadás visszaállítására kidolgozott javaslatainkat ezért eljuttattuk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét végző ügyészség számára, és … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja, hogy 2021. májusban a járványhelyzet nem indokolja azt, hogy a büntetés-végrehajtásbeli látogatást korlátozzák, ha a szabad életben is fenntartott, minimális korlátozásokat a börtönökben is megtartják, figyelembe veszik. Mára valamennyi intézményben, ideértve az idősotthonokat és a kórházakat (a COVID-osztályokat kivéve) feloldották a látogatási korlátozásokat, a büntetés-végrehajtás keretében dolgozók mindennapi élete csaknem teljességgel visszatérhetett a korábban megszokott keretek közé, így a fogvatartottak kapcsolattartóinak – a korábbiakhoz hasonló formában történő – beengedése sem hordoz további kockázatokat. 

A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek  – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből. 

Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.

A 2021. február 12-i kormányrendelet szerint védettségi igazolványra jogosultak azok az emberek, akik átestek a koronavírus fertőzésen vagy pedig beoltották őket. A védettségi igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókat ebben a tájékoztatóban foglaljuk össze.

A Magyarországra történő beutazás szabályai a járvány miatt szeptember 1-től újra megváltoztak.

A november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések a tüntetés minden formáját betiltották. A szabályszegőket rettentően magas bírságokkal fenyegetik. Mára Magyarország az elszigetelt kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával. A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányjogi … Tovább olvasom

Mintaindítványt készítettünk a letartóztatás megszüntetésére: az indítvány általános jelleggel is használható, de kiegészítettük a koronavírus-járvány által teremtett különleges helyzetben a letartóztatás megszüntetése érdekében alkalmazható érvekkel.   A mintaindítványt a Fair Trials vezette nemzetközi projekt keretében készítettük. A … Tovább olvasom

A koronavírus-járvány alatt végzett tevékenységéért hétfőn délelőtt vette át az Európai Unió idei civil szolidaritási díját a Magyar Helsinki Bizottság. Az elismerést az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ítélte oda a hazai civil jogvédő szervezetnek. … Tovább olvasom