Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
A Kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításának tervezetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság részletes észrevételeket készített a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló … Tovább olvasom
Magyarországon gyakorlatilag nem lehet menedéket kérni. A menekülőkre a tisztességes eljárás és a védelem helyett embertelenség, nem egy esetben pedig hatósági erőszak vár. Az Alkotmánybíróság most véget vethet ennek a szégyenteljes gyakorlatnak. A Magyar Helsinki … Tovább olvasom
Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
A krónikus betegségben szenvedő elítélt, akiről a bv. intézet orvosa – szükség esetén szakorvos bevonásával – megállapította, hogy az alapvető szükségleteinek kielégítésére nagyobb részt vagy teljes mértékben önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és egészségi állapotában meghatározható időn belül érdemi javulás nem várható, otthonápolási őrizetbe helyezhető, ha valaki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását.
2022-ben bővült a FECSKE. Májusban hosszú idő után először találkoztak FECSKE-tagok személyesen, érintettek és szakemberek léptek be formálisan a FECSKÉ-be, közösen beszélték meg a legfontosabb célokat és feladatokat. Majd a júniusi családi napon volt fogvatartottakkal, bevonulókkal, szakemberekkel szakmai kérdésekről beszélgettek, míg a résztvevők gyerekei együtt játszottak, vetélkedtek.
A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
Ismét túlzsúfoltak a magyar börtönök, az elmúlt 33 év legmagasabb fogvatartotti számait tapasztaljuk napjainkban. Aggasztó a folyamatos növekedés: 2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a … Tovább olvasom
A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló BM rendelet tervezetet, amelyet a Kormány 2023. január 19-én hozott nyilvánosságra a www.kormany.hu-n. Általános észrevételeink az alábbiak. A rendelet tervezet … Tovább olvasom
Az Utcajogász Egyesület bírósághoz fordult annak a halláskárosodott férfinak az ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején koldulás miatt 50.000 forintra bírságolt a rendőrség még 2021 szeptemberében. Bár a bíróság a pénzbírságot utóbb figyelmeztetésre enyhítette, az … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vett „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vesz „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom
A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.
Speciális részlegre speciális elbánás céljából az kerülhet, akinek a személyes adottságai miatt (pl. idős) erre szüksége van; vagy aki a büntetésében már ott tart, hogy arra jogosult (jó magaviselettel letöltött egy hosszabb időszakot).
Szeptember 22-én nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.
Az Európai Bizottság áprilisban indította meg Magyarországgal kapcsolatban a jogállamisági mechanizmus szerinti eljárást, amely az európai uniós költségvetés védelmét szolgálja. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyó tárgyalások eredményeképp a kormány 17 specifikus … Tovább olvasom
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.