Bár a magyar jog biztosítja az állami jogi segítségnyújtás lehetőségét, a menedékkérők számára a tényleges hozzáférés sokszor akadályokba ütközik. Új szakmai tájékoztatónk azt mutatja be, hogyan üresedhetnek ki a jogszabályi garanciák a gyakorlatban, és milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a jogi segítség valóban elérhető legyen.
A kormány az őszre ígérte az új alkotmány előkészítésének megkezdését. Mi azt szeretnénk, hogy az új alkotmány valóban széles társadalmi részvétellel készüljön el, és a részvétel az alkotmányozás érdemi része legyen.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően az Európai Unió ideiglenes védelmet, magyar jogi terminológiában menedékes státuszt, vezetett be az Ukrajnából menekülő emberek számára. A menedékes státusz célja, hogy hosszadalmas és egyéniesített menekültügyi eljárás lefolytatása … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezetét. A szervezet álláspontja szerint a javaslat több fontos és üdvözlendő módosítást tartalmaz, de elmulasztja kezelni a legfontosabb és egyben az egyik legsürgetőbb problémát: nem reformálja meg az alkotmánybírák jelölési és megválasztási rendszerét. Márpedig enélkül nem biztosítható az Alkotmánybíróság valódi függetlensége.
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat tervezetéről. A civil szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival.
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről. A szervezet kifogásolja, hogy a kormány ilyen horderejű kérdésekben ilyen rövid időt biztosít a társadalmi egyeztetésre, és nem indokolja meg kellő részletességgel, milyen megfontolások állnak a javasolt módosítások mögött. A Helsinki Bizottság a jogállamiság helyreállítása érdekében elfogadhatónak tartja a közjogi tisztségviselők elmozdítását, azonban annak módját és indoklását több ponton bírálattal illeti. Azt is problémának látja, hogy a tervezet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek nem szükségesek a jogállam visszaállításához, miközben nem helyez hatályon kívül egyes, alapjogokat súlyosan csorbító rendelkezéseket.
Az áprilisi országgyűlési választásokat követő győzelmi beszédében a leendő miniszterelnök lemondásra szólította fel az elmúlt tizenhat évben kinevezett és bebetonozott vezető közjogi tisztségviselőket. Mivel az érintettek egyelőre nem mondtak le, az új kormány várhatóan jogalkotási lépésekkel fogja őket leváltani, a miniszterelnök ígérete szerint jogállami keretek között. Hogyan valósítható ez meg? Háttéranyagunkban összegyűjtöttük azokat a nemzetközi követelményeket, amelyek hasonló helyzetben irányadók, és amelyekhez a magyar kormánynak is tartania kell magát.
A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.
Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom
Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az … Tovább olvasom
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye garantálja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek. A Gyermekjogi Koalíció alternatív jelentést készít az egyezményben foglaltak végrehajtásáról, amely a tagszervezetek szakmai tapasztalara épít és az utóbbi öt év fejleményeire terjed ki. Az idei évben – a Koalíció friss tagjaként – már a Magyar Helsinki Bizottság is közreműködik a jelentés elkészítésében.
A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.
Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi egyéni panaszok benyújtását az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az Egyezségokmány és az … Tovább olvasom
Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna.
A Magyar Helsinki Bizottság elkészítette a PRinCE – Eljárási jogok Közép-Európában című nemzetközi projekt keretében zajló magyar kutatás összefoglaló jelentését. A vizsgálat során korábbi kutatási eredményeket foglaltunk össze, közérdekű adatigénylésekre érkezett hivatalos adatszolgáltatásokat elemeztünk és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság részt vett egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül az LMBTQI fogvatartottak jogait vizsgáltuk az Európai Unióban. A projekt megvizsgálta az LMBTQI fogvatartottak helyzetét, felmérte a kihívásokat, hiányosságokat, bevált gyakorlatokat és … Tovább olvasom
Problématérkép a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről, a parlamenti jogalkotásról és az állandósul veszélyhelyzetről
Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a büntetőeljárásban tapasztalható digitalizációs folyamat és annak védelemhez való jogra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatómunkájának tanulságaiból az alábbi szakpolitikai javaslat-dokumentumot készítette. A dokumentum részletesen tárgyalja a védelemhez való jog alábbi, az Európai Unió büntetőeljárási irányelveiben megfogalmazottak érvényesülését: a tárgyaláson való jelenlétet, az ügyvédhez és jogi segítséghez való hozzáférést, a tolmácsolást és fordítást, valamint az iratokhoz való hozzáférést.