A tököli börtönőrök úgy összevertek egy fogvatartottat, hogy egy hét múlva életmentő műtéttel kellett kiműteni a lépét. Bántalmazása, maradandó fogyatékossága és máig tartó poszttraumás stresszzavara (PTSD) miatt a bíróság jogerősen kártérítést ítélt meg számára. A négygyermekes családapát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: szeptemberi kezdéssel önkéntes joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezetét. A szervezet álláspontja szerint a javaslat több fontos és üdvözlendő módosítást tartalmaz, de elmulasztja kezelni a legfontosabb és egyben az egyik legsürgetőbb problémát: nem reformálja meg az alkotmánybírák jelölési és megválasztási rendszerét. Márpedig enélkül nem biztosítható az Alkotmánybíróság valódi függetlensége.
Menekülteket támogató civil szervezetek számára
Nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a hazai szabályozás, amely alapján titkosított szakhatósági állásfoglalásokra hivatkozással hoz automatikusan kiutasító határozatot az idegenrendészeti hatóság. Emellett a Kúria semmilyen módon nem befolyásolhatja az alsóbb szintű magyar bíróságok uniós jog alkalmazásával történő, független ítélkezését. A luxembourgi bíróság világossá tette: a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének, két magyar gyerek apukájának is meg kell ismernie, hogy a hatóság mivel indokolja a kiutasítását, és figyelembe kell venni a család helyzetét is.
Ha magyar vagy más EGT-állampolgár nem uniós családtagjaként, 2016. augusztus 3. és 2021. augusztus 2. között kiállított állandó tartózkodási kártyával élsz Magyarországon, fontos határidő közeleg. A kártyád 2026. augusztus 3-án automatikusan érvénytelenné válik, ezért legkésőbb július 27-ig kérj új tartózkodási okmányt az OIF-tól.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság helyt adott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszának. Az erőszakos rendőri intézkedésről videó is készült, ami nagy felháborodást váltott ki. A rendőrség elismerte: jogszerűtlen volt a férfi előállítása, szakszerűtlenül és aránytalanul alkalmaztak vele szemben testi kényszert, bilincset és gázspray-t.
„A jövő jogvédői” kurzus magyar és menekült fiataljaival az aktív állampolgárságról
Önkényesen tiltotta meg a rendőrség a Szivárvány Misszió 30 fős autós tüntetését az LMBT-jogokért 2020 decemberében. Ahogyan alapjogsértő volt a kormány elégtelen járványkezelése elleni 10 fős dudálós tüntetés tiltása is Gyulán 2021 márciusában. Míg kaszinóba, … Tovább olvasom
Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott a Menekültek Világnapja alkalmából megrendezett, a Mindenki az utcára! című dokumentumfilm vetítésén és az azt követő beszélgetésen 2026. június 18-án.
Az európai uniós migrációs paktumról egyre több állítás és félreértés kering a nyilvánosságban. Tájékoztatónk célja, hogy közérthetően, tényszerűen és megbízhatóan segítsen eligazodni ebben a politikailag érzékeny és sokakat foglalkoztató témában.
Új, kéthavi értesítőnkben olyan aktuális nemzetközi lehetőségeket gyűjtünk össze, amelyek révén magyar civil szervezetek véleményt nyilváníthatnak, szakmai észrevételeket tehetnek, és bekapcsolódhatnak az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ és az EBESZ keretében zajló folyamatokba.
Bár alapos gyanú volt arra, hogy rendőrök bántalmazták a 17 éves fiút, akinek eltörött az egyik kézcsontja, az ügyészség mégsem nyomozott kellő eltökéltséggel, és megszüntette a büntetőeljárást. A strasbourgi bíróság megállapította az állam mulasztását, és 5500 eurós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat tervezetéről. A civil szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival.
A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről. A szervezet kifogásolja, hogy a kormány ilyen horderejű kérdésekben ilyen rövid időt biztosít a társadalmi egyeztetésre, és nem indokolja meg kellő részletességgel, milyen megfontolások állnak a javasolt módosítások mögött. A Helsinki Bizottság a jogállamiság helyreállítása érdekében elfogadhatónak tartja a közjogi tisztségviselők elmozdítását, azonban annak módját és indoklását több ponton bírálattal illeti. Azt is problémának látja, hogy a tervezet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek nem szükségesek a jogállam visszaállításához, miközben nem helyez hatályon kívül egyes, alapjogokat súlyosan csorbító rendelkezéseket.
A sértetteknek pótmagánvádas eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság segítségével 7 éven át kellett küzdeniük az igazukért, miután az ügyészség nem emelt vádat az ügyben.
A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyekkel az előző országgyűlési többség a Pride felvonulások, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását próbálta ellehetetleníteni.
Az áprilisi országgyűlési választásokat követő győzelmi beszédében a leendő miniszterelnök lemondásra szólította fel az elmúlt tizenhat évben kinevezett és bebetonozott vezető közjogi tisztségviselőket. Mivel az érintettek egyelőre nem mondtak le, az új kormány várhatóan jogalkotási lépésekkel fogja őket leváltani, a miniszterelnök ígérete szerint jogállami keretek között. Hogyan valósítható ez meg? Háttéranyagunkban összegyűjtöttük azokat a nemzetközi követelményeket, amelyek hasonló helyzetben irányadók, és amelyekhez a magyar kormánynak is tartania kell magát.
A menekültügy nem politikai szlogenek, hanem gyakorlati problémák és emberi sorsok kérdése, amelyre a működő és emberséges államnak valódi és jogállami válaszokat kell adnia – hívja fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság.
A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.