Témakör: Jogállam

Bite Zsolt szervezetünkkel kapcsolatban valótlan állítást fogalmazott meg, a Magyar Helsinki Bizottság nem nyújtott és jelenleg sem nyújt jogi képviseletet neki.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért CharterWise projektjének célja, hogy az EU Alapjogi Chartáját a jogi szakma figyelmének perifériájáról a magyarországi emberi jogi pereskedés középpontjába helyezze. A projektben foglalt főtevékenységek: a civil … Tovább olvasom

A kezdetben újságírói, publicisztikai fordulatként induló fogalom szép karriert futott be kétszáz év alatt. Egy ideje már tudós elemzésekben is gyakran találkozunk a kleptokraták, kleptokrácia és a kleptokratikus szavakkal. A Magyar Helsinki Bizottság segít abban, hogy értelmezni tudjuk a jelenséget, és ne legyünk eszköztelenek az ellene való küzdelemben.

Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.

A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom

A berlini Hertie School koordinálásával valósítja meg a Magyar Helsinki Bizottság a Stratégiai pereskedés az emberi jogokért Európában: ismeretek, készségek és kapcsolatok kiépítése jogi szakemberek számára az EU Alapjogi Chartájának használatához (STARLIGHT) című projektet. A STARLIGHT elősegíti az Európai … Tovább olvasom

Hogyan juthat hozzá Magyarország a felfüggesztett európai uniós forrásokhoz? – tette fel a kérdést az Új Köztársaságért Alapítvány mai műhelykonferenciája. A rendezvényen ellenzéki politikusok, civil szakértő barátaink mellett a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei is kifejtették … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) a hozzájuk érkezett gyakori kérdések alapján készült összeállítása a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segíti. A civil jogvédőknek az a … Tovább olvasom

Csak a tisztességesen és hatékonyan működő, a jogállami normákon alapuló államban lehet megbízni. Ezt üzeni a döntés az uniós forrásaink felfüggesztéséről – szögezi le a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye. A kormánynak, a társadalomnak és a civil szervezeteknek itt az alkalom arra, hogy érvényre juttassák az ország közös érdekét.

Ígérgetéssel és félmegoldásokkal nem lehetett meggyőzni az Európai Bizottságot, így Magyarország továbbra sem juthat hozzá létfontosságú uniós forrásokhoz. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint a kormánynak meg kell ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget. A civil szervezetek véleménye szerint szó sincs arról, hogy a korrupcióellenes és jogállamisági feltételek túl nagy árat jelentenének, hiszen azok teljesítése valójában kétszeres haszonnal járna az országnak.

A Kúria mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg a Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. A Labrisz nem nyugszik bele a Kúria mai elhibázott döntésébe, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli. 

A magyar jogállami helyzetet és a demokratikus viszonyokat jól ismerő szakértőket hallgatott meg az Egyesült Államok Képviselőháza külügyi bizottságának európai albizottsága. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kitért a bíróságok függetlensége elleni kormányzati törekvésekre, amelyeknek része az Országos Bírói Tanács tagjai elleni támadás is. Egyben sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy a magyar–amerikai kapcsolatrendszerben hangsúlyozni kell a demokratikus normákat, a sajtószabadságot és a civil társadalom fontosságát.

A fővárosi gyámügy törvénytelenül akarta megakadályozni, hogy egy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi szabályosan örökbe fogadhasson egy újszülött gyereket, akiről az édesanyja lemondott a család javára. Kilenc hónapnyi várakozás után végre hivatalosan is elismerték az örökbefogadó apát annak, ami: teljes jogú szülőnek. A kislány így szerető közegben, történetesen egy szivárványcsaládban nőhet fel.

A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította azoknak a volt egészségügyi dolgozóknak a panaszát, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. Ebből következően a strasbourgi bíróság nem tárgyalja majd az ügyüket, és az elmaradt hazai után nem számíthatnak nemzetközi jogorvoslatra sem.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, korrupcióellenes aktivista, akire sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök legfontosabb politikai ellenfeleként hivatkoznak. 

A Magyar Helsinki Bizottság nyilvánossá tette a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok pertársaságának anonimizált munkaügyi keresetét. A civil jogvédő egyesület azért tartotta fontosnak mindezt, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok és jogi képviselőik minél eredményebben pereskedhessenek a tankerületi központokkal szemben. A Fővárosi Törvényszék befogadta a keresetet.

A pedagógusok követelései megalapozottak: gyakorlatilag nincs olyan összehasonlítás, amiben ne mutatkozna drámai kereseti hátrányuk más magyar diplomásokhoz, uniós kollégáikhoz vagy éppen a rendőrökhöz képest.

Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.

Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól. Az igazukat kereső munkavállalókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.