Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

A kirúgott kölcseys tanárok benyújtották közös keresetüket a bíróságnak

Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól. Az igazukat kereső munkavállalókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin pertársaságot alakítva együttesen fordultak a Fővárosi Törvényszékhez. Mindannyian a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai voltak egészen rendkívüli felmondással történt elbocsátásukig. Munkájuk közmegbecsülésnek örvendett, kollégáik és diákjaik kedvelték őket. Összesen 127 éven át tanítottak gimnazista gyerekeket franciára, magyarra, kémiára, matematikára és testnevelésre. Ezalatt egyetlen fegyelmi ügyük nem volt, munkáltatói intézkedés soha nem történt ellenük.

Szeptember végén és október elején azonban Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője rendkívüli felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyukat. Nem taníthattak többet a Kölcseyben. A tankerület mindezt azzal indokolta, hogy szeptemberben négyszer is „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült. Emellett a munkavégzés megtagadása Marosi szerint a tanulók érdekeit és jogait veszélyeztette.

A Magyar Helsinki Bizottság az első pillanatban felajánlotta segítséget a kirúgott tanároknak. Egyrészt az ügy rendkívüli hordereje miatt, hiszen a közoktatás problémáinak súlyos társadalmi következményei vannak. Másrészt, mert a „kölcseys ötök” elbocsátásának számos emberi jogi vonatkozása van. Harmadrészt pedig azért, mert a Magyar Helsinki Bizottság kiáll azok mellett, akiket alapjogaik gyakorlása miatt retorziók érnek az államtól.

A most benyújtott bírósági kereset 47 oldalas, és emellett számos melléklet kapcsolódik hozzá. A nagy terjedelmet leginkább az indokolja, hogy ez a pereskedés példátlannak ígérkezik a hazai munkaügyi perek történetében.

A tanároknak számos alapjogi és munkajogi érvük van arra, miért volt jogellenes az elbocsátásuk, méghozzá azonnali elbocsátásuk, ami miatt például akár 38 évnyi tisztességben ledolgozott munka után sem járt egyetlen forint végkielégítés sem.

A legfontosabb, hogy a felperes tanárok álláspontja szerint a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött. A közoktatás rohamosan romló állapota és a sztrájkjog de facto elvétele a pedagógusoktól – ezek azok, amelyek arra ösztökélték őket, hogy akár a bérmegvonást is vállalva munkamegtagadással fejezzék ki véleményüket. A véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is védett alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. Itt erről nem volt szó.

A kölcseys tanárok kirúgásának valójában egyetlen célja volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa.

A tankerületi központ a legkevésbé sem a gyerekek jogainak védelmében járt el. Ezt mutatja, hogy a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be. Vagy az is, hogy miközben a kémia tanári álláshelyeknek országosan a 60 százaléka hiányzik (ez 2021-ben 2657 tanár volt), mások mellett mégis egy nagyon eredményes kémia tanárt rúgtak ki, aki ráadásul még osztályfőnöke volt egy érettségiző osztálynak is.

Sokkal rosszabb ma a kölcseys diákoknak tanáraik nélkül, mint amelyen tanáraikkal együtt volna, még ha sztrájkolnának is.

Évente mintegy 900—1000 fővel apad a pedagógusok száma, és ez még csökkenő gyereklétszám mellett is kritikus. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a magyar pedagógusok kirívóan rosszul keresnek. A gimnáziumi tanároknak például nálunk a legkisebb a keresete az uniós országokban. A pedagógushiány és a mostoha bérezés hatása látványosan megmutatkozik a diákok teljesítményében is. A PISA-felmérés által vizsgált minden területen romlott a magyar diákok teljesítménye az elmúlt 10 évben. Nálunk a legnagyobb a korai iskolaelhagyó diákok aránya, ahogyan itt a legnagyobb a különbség a városi és vidéki oktatási eredmények között is. Túlzás nélkül óriási a baj a közoktatással.

A kereset széles kontextusba helyezi az öt tanár és általában a pedagógusok tiltakozási mozgalmát. „Be akartuk mutatni a közoktatás válságos helyzetét, ami miatt a tiltakozás elkezdődött, és ma is folyik. Ahogyan az igazságos döntéshez szerintünk azt is mérlegelni kell majd a bíróságnak, hogy az ilyenfajta munkabeszüntetésekhez a sztrájkjog aránytalan korlátozása vezetett el. Tehát itt olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerül majd, amire tipikusan egyébként egy munkaügyi perben nem” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki vezette a keresetet elkészítő csapatot.

A munkában közreműködött még is Zempléni Kinga és Paragh Györgyi ügyvéd is, valamint a Budapest Intézet, amely a pedagógusok jövedelmi hátrányairól készített összehasonlító elemzést.

A per tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság