Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
A COMPASS projekt célja, hogy a nemzetközi figyelem homlokterében tartsa a jogállamiság további leépítésére irányuló kísérleteket Magyarországon; hogy új kereteket adjon a jogállamiságról és a jogállamiság aláásásáról szólót magyarországi társadalmi diskurzusnak; hogy megerősítse a Magyar … Tovább olvasom
Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény.
A projekt segítséget nyújt a Magyar Helsinki Bizottságnak a jogállamiság és a szolidaritás erősítésével kapcsolatos tevékenységeiben. A projekt céljai: – A jogállamiságról szóló magyarországi diskurzus újrakeretezése új kommunikációs módszerekkel és célcsoportokkal; – A Magyar Helsinki … Tovább olvasom
A jelenség ugyan már régóta ismeretes, maga a kifejezés még harminc éves sincs. Mi, magyarok már így is személyes tapasztalatok szereztünk az illiberális demokrácia működéséről. A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása az ilyen rezsimek jellemzőiről, és arról, mit lehet ellenük tenni a valódi demokratáknak.
A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság erősíti ellenálló képességét azáltal, hogy növeli munkatársai digitális biztonsági ismereteit és felkészültségét. A projekttevékenységek segítenek a Magyar Helsinki Bizottságnak abban, hogy felismerje az esetleges digitális támadásokat és megfelelően … Tovább olvasom
A „státusztörvényben” lefektetett új szabályozás lényege, hogy a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából kiderül, mit kell tudni a pedagógusmunka új kereteiről a tanítóknak, tanároknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, könyvtásoknak és dadusoknak.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Egyre többen használják Magyarország kormányzati rendszerének leírására a „választási” vagy választásos autokrácia fogalmát. De miről is van szó? Hogyan fér össze az autoriter rezsim a legfontosabb demokratikus intézménnyel, a népképviseleti választással? A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelekjéből megtudhatod.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet ügyvédek részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában címen. A képzés 2023. november 23-án 9 és 17 óra között lesz Debrecenben.
2022 szeptembere óta a Magyar Helsinki Bizottság részt vesz az Európai Bizottság Horizon Europe programja által támogatott, és a Brüsszeli Szabad Egyetem IEE-ULB által koordinált RED-SPINEL kutatási projektben.
A European Implementation Network (EIN) által koordinált projekt célja a szólásszabadság védelme Európában minden olyan országban, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélete végrehajtásra vár. A projekt keretében az EIN azzal támogatja a szólásszabadság … Tovább olvasom
Rövid értékelésünkben összegyűjtöttük azokat a problémákat, amelyeket a Kúria ügyelosztási rendjével és rendszerével kapcsolatos szabályait és azok gyakorlati alkalmazását áttekintve észleltünk a hatálybalépést követő időszak tapasztalatai alapján.
A kormány jogállamrombolása, antidemokratikus és alapjogsértő működése miatt több uniós eljárás is folyik. Amíg az ezekben feltárt problémákat a magyar állam nem oldja meg, addig nem részesülünk uniós forrásokból. A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelek formában mutatja meg, hol is állunk 2023 nyarán, és hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.
Mostanában egyre többet hallani az „endzsíó” kifejezést. Úgy lett belőle közkeletű magyar szó, hogy sokan nem tudják, mit is takar valójában. Ha a kormány szótárából indulnánk ki, akkor valami sejtelmesen, ármányosan és népellenesen működő bajkeverőkre kellene gondolni. A Magyar Helsinki Bizottság összeállításából kiderül, hogy erről szó sincs, ennek éppen az ellenkezője igaz: ezek a szervezetek átláthatóan, szilárd értékek alapján és a közjóért tevékenykednek.
A Kúria azt sem hajlandó megmondani, hogy véleményezte-e az igazságügyi reformmal kapcsolatos törvénytervezeteket. A végtelenül egyszerű kérdésre csak igent vagy nemet kellene mondania, mégsem teszi. A Magyar Helsinki Bizottság szeretné megismerni a Kúria szakmai álláspontját a bevezetett igazságügyi reformról, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordult.