Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ útmutatója azoknak szól, akik 2021. május 17-ig alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra azt sérelmezve, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának megtagadásának következtében úgy szűnt meg a közalkalmazotti … Tovább olvasom
A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.
Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik.
Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.
Az Európai Bizottság idén harmadik alkalommal készíti el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az … Tovább olvasom
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.
Jogellenesen különböztette meg a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítványt – mondta ki a bíróság. Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, amelyek velünk együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint.
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A jogállamiság és a jogállam sokat emlegetett fogalmak a hazai közéletben. A kormányoldal azt állítja, hogy gyakorlatilag megfoghatatlan gumifogalom, így számonkérhetetlen. Igaz, azt is mondja, hogy a magyar jogállam él és virul. Az ellenzék, különféle nemzetközi szervezetek és hazai civil jogvédők viszont úgy látják – így a Magyar Helsinki Bizottság is –, hogy szabatosan meghatározható, mi teszi az állam működését jogállamivá. Ezek alapján Magyarország ma nehezen nevezhető jogállamnak.
Kilenc évébe telt a strasbourgi bíróságnak, hogy állást foglaljon Putyin rezsimjének az orosz civil szervezetek elleni hadműveletéről. Az ítélet megállapította a sokszoros jogsértést, és több százezer eurós kártérítésre kötelezte az orosz államot. Nagy kár, hogy … Tovább olvasom
Ma már a 723. napja annak, hogy 2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt időben különleges jogrend van Magyarországon. Ebben az időszakban csak 99 napunk volt, amikor a kormánynak nem volt lehetősége rendeleti … Tovább olvasom
Fontos sikert értek el a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a Kúrián megtámadó civilek, ami nemcsak számukra, hanem a népszavazáson érvénytelenül szavazó 1,7 millió ember számára is győzelem.
A választási szabályok betartása segít, hogy az eredmény a választók akaratát tükrözze, és legitim kormány alakuljon. Itt a lista a legfontosabb dolgokkal, amikre figyelhetsz:
Jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány e-mail-címeink felhasználásával. A Magyar Helsinki Bizottság ez ellen fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A civil jogvédők azt akarják elérni, hogy az NVB mondja ki: jogsértést történt, tiltsa el a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója levélszavazóknak. Mire kell ügyelni a levélszavazásnál? Fontos, hogy mindenképpen zárja le a belső borítékot. A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot tegye a külső válaszborítékba, és ne felejtse … Tovább olvasom
A korábbiaknál is erősebb döntésben vonta felelősségre az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtja végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. A Miniszteri Bizottság döntése újabb erőteljes jelzés arról, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága.
Több sztrájkoló tanár kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot azzal, hogy a tankerületek álláspontja szerint nem lehetséges egy napon belül csak néhány órát sztrájkkal tölteni. A hivatal szerint ha valaki a sztrájk mellett dönt, akkor … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a pedagógussztrájkkal kapcsolatos írásbeli megkereséseket a jogisegitseg@helsinki.hu email címre „pedagógussztrájk” tárgymegjelöléssel, illetve Facebook privát üzenetben várja. Emellett a sztrájk első napjaiban folyamatos telefonos kapcsolatban vagyunk a PDSZ-szel és a PSZ-szel: jogi … Tovább olvasom