Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.

Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.

A fogvatartott és családtagjainak egymással történő kapcsolattartása a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz való jog alapján védelmet élvez a hazai és nemzetközi emberi jogi szabályok és az ezeket érvényesítő emberi jogi intézmények gyakorlata alapján.

A büntetés végrehajtási intézetekben a kapcsolattartással, látogatófogadással, zárkában tartható tárgyak körével, a fogvatartotti telefonokért való óvadékfizetési kötelezettséggel foglalkozó vizsgálat több, nagy számú fogvatartotti panasz alapján indult, és összesen 10 bv. intézetet érintett. Előzményként összesen 45 ügy szerepel.

Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.

A börtön önkényesen törölheti a nyilvántartásból a kapcsolattartót. Például arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás. Ezt a gyakorlatot panaszolja évek óta több rab és hozzátartozóik a Magyar Helsinki Bizottságnak.

Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett  azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.

Továbbra is kártalanítás jár azoknak az embereknek, akiknek a büntetés-végrehajtási intézetben nem biztosították a megfelelő életteret.

A fogvatartottak kegyeleti joga három esetre terjedne ki: a haldoklótól való elbúcsúzásra, a temetésen való részvételre, és a sírhely meglátogatására. A hazai szabályozás egyes részei azonban túl rugalmatlanok, míg más részei túlzottan tág mérlegelési lehetőséget engednek a bv. parancsnokoknak. Így a rabok a gyakorlatban sokszor nem tudnak végső búcsút venni szeretteiktől.

A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.

Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.

Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete.

Szeptember 16-án, szombaton személyes találkozót tartott a FECSKE, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport.

Ez a tájékoztató arról szól, hogy Ön mit tehet, ha a fogvatartása alatt a büntetés-végrehajtási intézet kárt okozott Önnek. A tájékoztatóból megtudhatja, hogyan kaphat kártérítést, és hogyan juthat jogi segítséghez, ha nincsen pénze arra, hogy ügyvédet hatalmazzon meg a képviseletére.

A fogvatartottak is ugyanolyan kiszolgáltatottak és sérülékenyek a rovarcsípésekkel szemben, mint bármely más zárt intézményben élő emberek.

Cigányellenes tüntetést tartottak Budapesten szélsőséges szervezetek. A tüntetésen elhangzott beszédek egyértelműen rasszisták voltak, amelyek a roma honfitársaink kirekesztését csupán származási alapon helyesnek tartották. A beszédek valós tartalma az azokat elfedő csomagolás ellenére is egyértelmű volt.

Közérdekű bejelentést tettünk a szentgotthárdi otthonban élő gondozottak méltatlan helyzetéről.

Cigányellenes tüntetést jelentettek be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai börtönének közvetlen közelébe. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat.

A FECSKE Támogató Csoport – a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány támogatásával – májusban indította el az első online mentálhigiénés csoportját fogvatartottak hozzátartozói számára annak érdekében, hogy Budapesttől távol élő érintettek is hozzáférjenek a segítséghez.