Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Ahogyan globálisan, Magyarországon is szinte folyamatosan csökken mind a vagyon elleni, mind az erőszakos bűnözés a kétezres évek eleje óta, ugyanakkor ezzel egyidőben észlelhetően szigorodnak nemzetközi szinten is a kriminálpolitikák – mintha egyre durvuló bűnözési … Tovább olvasom
Az alternatív szankciók alkalmazásával kapcsolatos, „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása Európában” című nemzetközi projektünkben nemzetközi szakértők, a Penal Reform International és a portugál Coimbra-i Egyetem munkatársaival közösen kézikönyvet készítettünk a büntető … Tovább olvasom
Szemernyit nem lohad Oroszországnak Ukrajnával szembeni véres területszerző háborúja. A nemzetközi közösség mértékadó része elfogadhatatlan agressziónak tekinti az orosz inváziót. Biden amerikai elnök már márciusban háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt. Az ukrán bíróságok már most háborús bűntettek miatt ítéltek el orosz katonákat. A nemzetközi szervezetek egyelőre a nyomozásnál tartanak a jövendő büntetőeljárásokhoz. De mik azok a háborús bűncselekmények? A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása bevezetést nyújt a kérdés történetéhez és jelenlegi jogi lehetőségekhez.
A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta foglalkozik a rendőri túlkapások problémájával, és nyújt jogi segítséget azoknak, akiknek rendőri intézkedés következtében sérültek az alapvető jogaik.
Támogató Csoportot indított büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott emberek szerettei számára a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE). A FECSKE ezzel a sorstárs-csoporttal segíti a hozzátartozókat külső és belső erőforrásaik feltárásában, hogy a későbbiekben magukat és családjukat is hatékonyabban tudják támogatni.
Speciális részlegre speciális elbánás céljából az kerülhet, akinek a személyes adottságai miatt (pl. idős) erre szüksége van; vagy aki a büntetésében már ott tart, hogy arra jogosult (jó magaviselettel letöltött egy hosszabb időszakot).
Jövő csütörtökön különös büntetőper indul a II. és III. Kerületi Bíróságon. A vádat nem az állam, hanem olyan fiatalok képviselik, akiket politikai nézeteik miatt támadtak meg szélsőjobboldali fekete ruhások, de az ügyészség a bizonyítékok ellenére nem emelt vádat. A pótmagánvádas perben az áldozatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a vádlottak hogyan követték el a gyűlölet-bűncselekményt.
A börtönből való szabadulás nem is olyan egyszerű, mint elsőre elképzeljük. Ha a filmélményeink jutnak eszünkbe, ott gyakran egy igazi, katartikus élményként mutatják be. Fel sem merül, hogy miután az elítélt átlépi a börtön küszöbét egy egész sor teendő vár rá. Most ezeket a feladatokat segítünk átgondolni és megtervezni.
Mire készüljön, aki bevonulás előtt áll? Az alábbiakban azt foglaltuk össze, mire számíthatnak a bevonulók a börtönbüntetésük első napján.
A rendőrségnek másfél milliós sérelemdíjat kell fizetnie annak a végtaghiányos férfinak, akit majdnem három teljes napon át tartottak fogva közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Pedig a törvény feketén-fehéren tiltja, hogy fogyatékkal élő embereket szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartsanak. A rendőrség azzal érvelt, hogy az alkalmazandó törvényi definíció szerint nem számít fogyatékosságnak, ha valakinek hiányzik ugyan a lába, de rendelkezik protézissel. A bíróság nem így látta. Az igazát kereső férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.
Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.
Tavaly ősz óta használhat a rendőrség sokkolót. Egy lakhatási aktivista ügye miatt foglalkozunk a témával. A sokkoló alkalmazásáról írtunk blogposztot. A legfontosabb kérdésekre a válaszok itt találhatóak. Magyarországon milyen esetben használhat indokoltan sokkolót egy rendőr, … Tovább olvasom
A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
Minden olyan személy kínzásáldozatnak minősül, akit valamilyen fegyveres hatalom, hivatalos személy vagy paramilitáris csoport szisztematikusan bántalmazott, megkínzott annak érdekében, hogy megalázza, vallomást csikarjon ki tőle, vagy hogy tartósan kirekessze őt a társadalomból, közösségből.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az fordulhat, aki úgy véli, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogait, és a sérelmét a hazai fórumokon nem tudta orvosolni.
A büntetés-végrehajtási intézmények férfiakra vannak szabva, de a férfi fogvatartottakat is hiányok sújtják, amik sokszor a nőket még inkább veszélyeztetik. Utóbbiaknak ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Fennáll annak a veszélye, hogy az intézmények figyelmen kívül hagyják a nők sajátos (biológiai vagy szociális) szükségleteit, különösen mivel ők a foglyok kisebbségben lévő csoportját alkotják.
Az anya-gyermek részlegen az anyáknak lehetőségük van úgy megkezdeni büntetésüket, hogy nem kell egyévesnél fiatalabb gyermeküktől elszakadniuk. A részleg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben található, melyet a gyermekek igényeire tekintettel alakították ki, ezért van például napi védőnői és csecsemőgondozói szolgálat, fejlesztő játékok és speciális programok, lehetőségek. Amikor a gyermek eléri az egyéves kort, az anyának át kell adnia őt a családjának. A részleg speciális szabályai ezt az átadást is meg szeretnék könnyíteni a gyermek számára.