A gyűlöletbeszédet nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága

Cigányellenes tüntetést tartottak Budapesten szélsőséges szervezetek. A tüntetésen elhangzott beszédek egyértelműen rasszisták voltak, amelyek a roma honfitársaink kirekesztését csupán származási alapon helyesnek tartották. A beszédek valós tartalma az azokat elfedő csomagolás ellenére is egyértelmű volt.

A tüntetés törvénysértő jellegére korábban emberi jogi szervezetek és roma jogvédő szervezetek is felhívták a figyelmet. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen.

A rendőrség egy magánszemély megemlékezésre tett bejelentése alapján vette tudomásul a 2023. augusztus 29-i tüntetést a Venyige utcai börtön előtt. A rendőrség nem figyelt fel a szélsőséges szervezetek által azonos időpontra és helyszínre hirdetett cigányellenes tüntetésre, így nem tiltották meg és nem is korlátozták a rasszista megmozdulást, amelyen uszító beszédekre lehetett számítani.

A gyűlöletbeszédet nem védi a véleménynyilvánításhoz fűződő jog. A gyűlöletre uszítás bűncselekmény, és a gyűlölködés sérti azoknak az embereknek a jogait és szabadságát, akiket a gyűlöletbeszéd támad és akik kénytelenek azt végighallgatni. Az ilyen tüntetéseket meg kell tiltani, vagy legalábbis úgy korlátozni, hogy azok ne legyen jogsértők. A rendőrségnek kötelessége utánanézni annak, hogy a bejelentés valós-e, a bejelentő valóban azt a tüntetést akarja-e megtartani, amely a rendőrségi bejelentésében szerepel vagy burkoltan törvénysértő céljai vannak. A rendőrség a mostani esetben nem járt utána a nyilvánosságban is elérhető információknak, azokat nem mérlegelte a döntéshozatala során, így lehetővé tette, hogy szélsőséges szervezetek jogsértő eseményt tartsanak.

Ugyanakkor a rendőrség komoly erőkkel biztosította a tüntetést. A szónokoktól elhangzott, hogy ha bármilyen uszító beszédre kerül sor, akkor a hatóság szigorúan fel fog lépni és eljárást indít. A rendőrség arról is biztosította a résztvevőket, hogy az eseményeket videóra veszik annak érdekében, hogy az esetleges későbbi eljárásokban rendelkezésre álljon a szükséges bizonyíték. A helyszínen tehát már kellően felelősségteljes hozzáállást mutatott a hatóság.

A tüntetés ugyan nem volt erőszakos, de az elhangzottak tisztán jelezték, hogy a szónokok nem tartják egyenlő méltóságúnak, a nemzet részének a roma magyarokat, őket ellenőrizni, jogaikban korlátozni akarják pusztán nemzetiségi hovatartozásuk miatt. A kollektív megbélyegzést tartalmazó beszéd gyűlöletbeszéd, amely nem megengedhető egy demokratikus országban, konfliktust kelt társadalmi csoportok között és veszélyezteti a társadalmi békét. A rendőrségnek határozottan fel kell lépnie a gyűlöletre uszító, rasszista tüntetésekkel szemben és a sérülékeny társadalmi csoporthoz tartozók jogainak védelmében.

A Roma Parlament, a Roma Polgárjogi Mozgalom, az 1 Magyarország Kezdeményezés és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szerint különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ha valaki gyűlöletre uszít bárhol az országban, akkor a hatóságok a törvény biztosította eszközökkel lépjenek fel és kezdeményezzenek eljárásokat.

***

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban (GYEM) az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, valamint a téma akadémiai szakértői dolgoznak a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatásáért. 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság