#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Véresre verték a rendőrök: a strasbourgi bíróság kártérítésre kötelezte az államot

Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete. Magyar rendőrök vertek össze egy pakisztáni menedékkérőt, de a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére az ügyészség nem nyomozott tisztességesen. Az államnak 20 ezer eurós kártérítést kell fizetni az áldozatnak, akit a Magyar Helsinki Bizottság képvisel.

Translation is available for this content

Switch to English

Az előzmények

Khurram Shahzad az elsők között volt, akit 2016 augusztusában az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar rendőrök. A 30 éves pakisztáni férfi esetében nem voltak kíváncsiak az egyéni körülményeire és a nevére, figyelmen kívül hagyták azt is, hogy menedéket kért Magyarországtól. Mivel nálunk az ilyen visszakényszerítéssel szemben nincs biztosítva a jogorvoslati lehetőség sem, a menedékkérő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A pert még 2021 nyarán meg is nyerte.

A strasbourgi bíróság kimondta: azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát. A kollektív kiutasítás ugyanis pont azt jelenti, ami Khurram Shahzaddal és sorstársaival történt és történik ma is: mindenféle egyéniesített eljárás, megtámadható döntés nélkül toloncolnak ki valakit egy országból.

A pakisztáni férfinak azonban másik panaszát is befogadta a strasbourgi bíróság, és az ebben a perben született ítéletet hirdették ki ma.

A mai ítélet

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét ugyanis 2016. augusztus 12-én bántalmazták is az őt és más külföldieket a határkerítés túloldalára „átkísérő” rendőrök. Rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket. És noha számos fajsúlyos bizonyíték állt a nyomozó ügyészség rendelkezésére, elvárható módon mégsem nyomozott a tettesek után.

Az egyik ilyen bizonyíték egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. Ezen a bántalmazás előtti felvételen, szóról szóra ugyanaz történik, amit az áldozat korábban elmondott. A röviddel a bántalmazás után készített képen is ő látszik véres fejjel. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Ráadásul sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is, még azt is megmondta, hogy három csillag volt a váll-lapján. De ez sem volt elég az ügyészségnek: a nyomozást megszüntették.

Ezt találta mai ítéletében jó okkal jogsértőnek a strasbourgi bíróság. Ahogyan azt már a Magyar Helsinki Bizottság egy korábbi ügyfelének perében 2003-ban is kimondta: nem csak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket. Márpedig Khurram Shahzad bántalmazásánál az ügyészség még az elvárható nyomozati cselekményeket sem végezte el.

2011-ben pedig egy másik helsinkis ügyfél perében az Emberi Jogok Európa Bíróság azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor.

A strasbourgi bíróság mai ítélete kimondja, hogy nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot Khurram Shahzad sérüléseire. De az Emberi Jogok Európai Bírósága ennél is tovább ment. Kimondta azt is, hogy a férfit bántalmazták a magyar rendőrök. Ez tapasztalataink szerint ritkán fordul elő, a bántalmazásos ügyekben a strasbourgi gyakorlat szerint általában az elégtelen nyomozás miatt szokták az államot elmarasztalni. Ám itt a bizonyítékok, a rendőrök ellentmondásos vallomásai, az általuk készített videofelvétel és a bántalmazást cáfolni képes bizonyíték, magyarázat teljes hiánya arról győzte meg a strasbourgi bíróságot, hogy a bántalmazás az ügyfelünk által előadott módon történt meg.

A magyar kormány és az ügyészség eddig vehemensen tagadta, hogy a határ menti visszakényszítések erőszakosak lennének. A mai strasbourgi ítélet ezt egyértelműen cáfolja.

Az ítélet után

„Khurram kálváriája ezzel az ítélettel véget ért, de a mi munkánk folytatódik. Továbbra is segítséget fogunk nyújtani a menekülőknek, a hatósági erőszak áldozatainak, a jogállami működés hiányát saját bőrükön is elszenvedőknek” – mondta az ügyön dolgozó Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Pohárnok Barbara, Khurram jogi képviselője hozzátette: „Az ítélet azt is visszaigazolja, hogy a menedékkérőket és külföldieket Magyarországon is megilleti a tisztességes eljárás a bántalmazások kivizsgálására és a bűnösök felelősségre vonására. Bízunk benne, hogy a hazai nyomozó hatóságok a mai strasbourgi ítéletnek megfelelően értelmezik majd kötelezettségeiket, amikor hasonló panaszok kivizsgálása lesz a feladat. Sajnos, bőven lesz lehetőségük a korrekcióra: csak az elmúlt héten 4766 visszakényszerítés történt.”

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság