Kategória: Hírek

Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.

16 hónap után végre újra lehet személyesen látogatni a börtönökben, de csak súlyos és indokolatlan korlátozások mellett. A gyerekek továbbra sem látogathatják a szüleiket. 

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Otromba kioktató választ kapott a külügyminisztertől.

Hiába tüntettek ezrek, írta alá a petíciót több, mint 100 000 ember, az Országgyűlést nem érdekli a magyarok véleménye. Megszavazta az országgyűlés a propagandatörvényt, ezzel betiltva az LMBTQI témájú oktatási programokat, termékeket, reklámokat a 18 éven aluliak számára. 

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz  egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat. A magyar LMBTQI emberek 42%-a gondolt már az öngyilkosságra, 30%-uk meg is kísérelte azt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt. 

A Honvédkórház nem hajlandó kifizetni 16 millió forint végkielégítést és felmentési időre járó pénzt a volt főorvosának, akinek foglalkoztatását 2019 januárjában szüntette meg. A szakterületén kimagasló teljesítményt nyújtó orvos nem vállalta, hogy civil közalkalmazotti státuszát feladva honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban folytassa a gyógyítást.

A 2021. május 23. óta a kormány szigorú korlátozásokkal engedélyezi a tüntetések megtartását. A korlátozások hatálya alatt is hasznodra lehet a tüntetésekre vonatkozó általános tájékoztatónk. Emellett a korlátozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság szerint haladéktalanul újra kell indítani a látogatásokat a büntetés-végrehajtás minden intézményében.   A látogatófogadás visszaállítására kidolgozott javaslatainkat ezért eljuttattuk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét végző ügyészség számára, és … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja, hogy 2021. májusban a járványhelyzet nem indokolja azt, hogy a büntetés-végrehajtásbeli látogatást korlátozzák, ha a szabad életben is fenntartott, minimális korlátozásokat a börtönökben is megtartják, figyelembe veszik. Mára valamennyi intézményben, ideértve az idősotthonokat és a kórházakat (a COVID-osztályokat kivéve) feloldották a látogatási korlátozásokat, a büntetés-végrehajtás keretében dolgozók mindennapi élete csaknem teljességgel visszatérhetett a korábban megszokott keretek közé, így a fogvatartottak kapcsolattartóinak – a korábbiakhoz hasonló formában történő – beengedése sem hordoz további kockázatokat. 

A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek  – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből. 

Az elmúlt években részt vettünk egy hálózatos együttműködés megkezdésében fogvatartottak hozzátartozóival, szabadult fogvatartottakkal és családtagjaikkal, civilekkel és a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekkel. Ebből alakult ki a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport, röviden a FECSKE. Mérföldkőhöz értünk: … Tovább olvasom

Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

2020 rendhagyó év volt mindannyiunk számára. A koronavírus járvány olyan próbatételt jelentett és jelent továbbra is az egész világnak, Európának és a magyar társadalomnak, amilyennel rég nem szembesültünk. Egy ilyen helyzetben a szabadságjogokkal foglalkozó szervezetek felelőssége és feladatai megsokszorozódnak, hiszen a járvány leküzdése érdekében tett intézkedések még akkor is eredményezhetik alapvető jogaink indokolatlan, aránytalan korlátozását, ha nincs mögöttük rossz szándék.

Az új szabályozás három és fél millió forinttal károsított meg egy 22 éves munkaviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozót. Ennyivel kevesebb végkielégítés és távolléti díjat kaphatott meg, mert nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló új szerződését. Hiába az évtizedek alatt végzett áldozatos munka, mindössze nettó 372 ezer forint végkielégítésre érdemesítette a magyar állam. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele Alkotmánybírósághoz fordult.

Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.

Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

Az uniós helyreállítási alap tervezett elköltésével kapcsolatos „társadalmi egyeztetés” során benyújtott írásos véleményünk

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már … Tovább olvasom