Mit jelent a jogállamiság? Mi a helyzet Magyarországon?

A jogállamiság és a jogállam sokat emlegetett fogalmak a hazai közéletben. A kormányoldal azt állítja, hogy gyakorlatilag megfoghatatlan gumifogalom, így számonkérhetetlen. Igaz, azt is mondja, hogy a magyar jogállam él és virul. Az ellenzék, különféle nemzetközi szervezetek és hazai civil jogvédők viszont úgy látják – így a Magyar Helsinki Bizottság is –, hogy szabatosan meghatározható, mi teszi az állam működését jogállamivá. Ezek alapján Magyarország ma nehezen nevezhető jogállamnak.

„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom” – igyekezett Szent Ágoston megszabadulni az „idő” fogalommeghatározásának terhétől. Ez a jogállam és a jogállamiság esetében nem járható út, noha a politika és a közjog működése szempontjából valószínűleg ugyanolyan nehezen meghatározhatóak, mégis ugyanolyan magától értetődőek, mint köznapi életünkben az idő vagy a tér érzékelése. De tán a jogállam természete még jobban hasonlít a levegőhöz vagy a szabadsághoz. Leginkább a hiányát érezzük meg, és ha nincs, akkor válik különösen fontossá, hogy legyen.

Mit jelent a jogállamiság? Mi a lényege?

Ahol jogállam van, ott egy miniszter, egy rendőr vagy egy polgármester is ugyanazokat a szabályokat köteles betartani, mint te. Senki nem áll a törvény felett. Ahol jogállam van, ott egy demokratikusan megválasztott kormány sem tehet meg akármit: bírók, ombudsman, civil szervezetek és újságírók biztosítják, hogy ne élhessen vissza a hatalmával. Ahol jogállam van, ott mindig megtudhatod, hogy a kormány mit miért csinál, és ha nem tetszik, elmondhatod nyilvánosan is. Ahol jogállam van, ott biztonságban élhetsz, hiszen pontosan tudod, hogy mit vár el tőled az állam, ahogy azt is, hogy te mit várhatsz el tőle.

A jogállam lényege, hogy a törvényeknek, a jognak mindenki alá van rendelve. A szabályok mindenkire vonatkoznak. Teljes a törvény előtti egyenlőség és a jog uralma mindenki és minden intézmény felett.

Mik a jogállamiság kritériumai? 

A jog és az állam egymást feltételező fogalmak. A jog kiterjed az állam összes tevékenységére, és magának a jognak leginkább az állam szerez érvényt.

A jogállam azonban ennél szorosabban értendő: vagyis nem minden állam jogállam. Modernkori fejlemény, és korunkban is kisebbségben vannak az olyan országok, amelyek igazi  jogállamok. Számban a legtöbb közülük Európában van.  

Az Európai Bizottság értelmezése szerint a jogállamokban valamennyi közhatalmi jogosítványt kizárólag törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzák.

A jogállamiságba a következő elvek és gyakorlatok értendők bele, vagyis érvényesülésük nélkül az állam nem jogállami módon működik:

  • a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában;
  • a jogbiztonság;
  • a végrehajtó hatalom, a kormány önkényességének tilalma;
  • a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, ideértve az alapvető jogok tiszteletben tartását is;
  • a hatalmi ágak szétválasztása; és
  • a törvény előtti egyenlőség.

 

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (ismertebb nevén: a Velencei Bizottság) hat kritériumot vár el az államoktól jogállami szempontból. Ezek a következők:

  • a törvényesség,
  • a jogbiztonság,
  • az önkényesség tilalma,
  • a bíráskodás függetlensége,
  • az emberi jogok érvényesülése, és
  • a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Mint látható, nagyon hasonló feltételekhez köti mindkét lista, hogy egy kormányzati-politikai rendszert vagy rezsimet jogállaminak minősíthessünk.

Ahol a törvényeket, jogszabályokat önkényesen alkotják, ahol nincs jogbiztonság, ahol a kormány hatalmaskodik, ahol nincs a kormánytól és a parlamenttől független bíróság, ahol nincs törvény előtti egyenlőség, és nincsenek garanciái az alapjogoknak, ott bizonyosan nem lehet jogállamról beszélni. 

Az a tapasztalat, hogy többnyire ezek a jogállami kritériumok együttesen érvényesülnek a gyakorlatban. Ahol például erős biztosítékai vannak az emberi jogoknak és jól működik a törvényalkotás, ott többnyire biztosítva van a bíráskodás függetlensége is. Ettől még előfordulhat, hogy egyes jogállamokban bizonyos területeken hiányosságok, szabályozatlanságok mutatkoznak, de ahhoz azért több kell, hogy egy politikai rendszer „elveszítse jogállami jellegét”. A leromlásnak és a hiányoknak rendszerszerűnek és általánosnak kell lennie.

Hova nyúlik vissza a jogállamiság története? 

Messzire. Az ókorba. Az állam kialakulásával egykorú valamiféle törvénytisztelet, amely még bizonyos értelemben a despotákat és diktátorokat is kötötte. Már az egyébként demokráciaellenes Platón is összekapcsolta az államot a joggal és az igazságossággal. Julius Caesar pedig, aki egyébként egyeduralomra tört, kedvtelve idézgette Euripidész diktátoroknak szóló tanácsát:  „Ha már jogot tiporsz, uralmadért tegyed, de más dolgokban törvénytisztelő maradj.”

A felvilágosodás, a liberalizmus, majd a népet és tömeget emancipálni igyekvő demokratikus és nacionalista mozgalmak nem elégedtek meg ennyivel. Nem engedményeket reméltek a hatalomtól, hanem biztosítékokat akartak a hatalommal szemben. 

Az abszolutizmust a XVIII. századtól kezdve azonosították kritikusai az önkénnyel. Francia nyelvterületen a konstitucionalizmus, az angolszász világban a joguralom (rule of law), míg a németeknél és a velük erős kulturális kapcsolatban álló országokban (így nálunk is) a jogállam (Rechtsstaat) hívei gyökeres változásokat sürgettek a hatalom és az egyén viszonyában.

Az általuk célul tűzött jogállamban az emberek tetteiket nem a hatalomhoz, hanem a jog elvárásaihoz igazítják.  

A korai („formális”) jogállamisági eszme lényege a kiszámíthatóság, hogy a rendezetten alkotott és egyértelmű jogszabályokat az állam tervezhetően érvényesítse. Ebből következik, hogy a jogalkotó maga is a joghoz van kötve, így nem korlátlan, nem abszolút a szuverenitása, szabadsága a jogalkotásban sem. 

Lehet-e egy autokrácia vagy diktatúra jogállam?

A „formális jogállamiságot” sok kritika érte, de a legnagyobb csapást a náci németországi gyakorlat mérte rá. A Harmadik Birodalom ugyanis sok tekintetben formálisan megfelelt a jogállamokkal szemben támasztott elvárásoknak, mégis a lényegét tekintve virtigli diktatúra volt. De lehet-e egy diktatúra jogállam? A válasz: határozottan nem. 

Akkor pedig a jogállam eddigi meghatározásával van gond. Nem lehet csupán formálisan megközelíteni a lényegét – vélték jogtudósok. „Nem elég a formális alkotmányosság; az Alkotmány értéktartalma az, ami élővé teszi az Alkotmányt” – írta Sólyom László, a magyar Alkotmánybíróság első elnöke később. 

A náci, fasiszta, illetve a bolsevik, államszocialista kísérletek azt is világossá tették, hogy az emberi jogok érvényesülésének kulcsszerepe kell legyen a jogállamokban. Robert von Mohl már a XIX. században az egyéni jogok biztosításában találta meg a jogállamiság lényegét. Eszerint a jogállam az az állam, amely elismeri és garantálja legalább a törvény előtti 

egyenlőséget, a boldogság keresésének jogát (azt a jogot, hogy mindenki „a meg nem tiltott életcélok felé törekedjen”), a közügyekben való egyenlő részvételi lehetőséget, a személyes szabadságot (mint a szolgaság tilalmát), a gondolat- és szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a mozgásszabadságot és az egyesülési szabadságot.

A formális követelmények így a II. világháború utáni időszakban kiegészültek tartalmi, ún. materiális feltételekkel is. Ilyenek az állam döntéseinek független, pártatlan és elfogulatlan bírósági kontrollja, az emberi jogok védelme, a jogegyenlőség, a hatalommegosztás, a politikai pluralizmus és a demokrácia.

Ezt a feltételsort vette át az Európai Unió is, méghozzá két szempontból. Egyrészt úgy, hogy bár az EU-s intézményrendszer maga nem állam, mégis jogállami módon működik. Másrészt úgy, hogy tagállamaival szemben az az elvárása az európai közösségnek, hogy jogállamok legyenek. Az Európai Unió nem fogad sorai közé nem jogállamokat. 

De mi legyen azokkal az országokkal, amelyek egykor teljesítették a taggá válás jogállamisági feltételeit, de az EU tagjaiként már megszegtékazokat? Az uniós szabályok megalkotásánál erre a lehetőségre nemigen számítottak. De Magyarország és Lengyelország példája azt mutatja, szükség van ilyesfajta szabályokra. 

Hogy alakult a jogállamiság Magyarországon? Mi a helyzet most?

A hazai jogállami intézményrendszert a rendszerváltás éveiben közösen teremtettük meg. Az Alkotmánybíróság, az ombudsmani rendszer, a közigazgatási bíráskodás, a bíróságok függetlensége, az állammal azonos pereskedési jogokat élvező polgár, az emberi jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, a plurális, demokratikus politikai versengés mind akkor vált életünk részévé. 

Értelemszerűen a folyamat sok vitával, civakodással járt, de ennek az eredménye lett az is, hogy 2004. május 1-jén Magyarország az EU tagjává vált. Hatalmas eredmény volt ez szűk 15 év alatt. A társadalom mégsem érezte eléggé magáénak a jogállamisági értékeket, amelyek pedig az ő elemi érdekeit szolgálták, és amikor fenyegetés érte őket, nem védelmezte meg azokat.

A 2010-ben alkotmányozó többséghez jutó Fidesz saját maga alá akarta gyűrni a jogállami intézményrendszert, egyben meg kívánta változtatni a társadalom, illetve az azt alkotó egyének és az állam közötti viszonyt, mellérendelőből alárendelővé. Ez a törekvése nyilvánvalóan a magyar jogállam lényege ellen irányult.

Tíz pont arról, hogy kormányerő 2022-ig miket ért el a te károdra:

  1. Az alapjogaid helyébe lépett a politika
    Az Alaptörvény nem biztosítja, hogy valódi esélyed legyen megvédeni magad az állammal szemben. Az Alkotmánybíróság pedig nem védi hatékonyan a jogaidat.
  2. Veszélybe került az ügyedben döntő bíró pártatlansága
    A kormányzati lépések miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy olyan bíró fog az ügyedben dönteni, aki nem független és nem pártatlan.
  3. Nincs ellensúlya a kormány hatalmának
    Nincs olyan intézmény, ami megakadályozná, hogy a kormányzat visszaéljen a hatalmával.
  4. Fű alatt és nem számonkérhetően hozzák meg a szabályokat
    Nincs biztosíték arra, hogy a rád vonatkozó szabályok előreláthatóak és kiszámíthatóak lesznek.
  5. A magyar választási rendszerben nincs egyenlő esélye a jelölteknek
    A választókerületek aránytalanságai miatt a szavazatunk értéke is különbözik attól függően, hogy melyik választókerületben lakunk, és kire szavazunk.
  6. Már nem szabad a sajtó
    Sokan nem férnek hozzá objektív, hiteles, független hírforrásokhoz, és csak a kormánypárti propaganda jut el hozzájuk.
  7. Rendszerszintű lett a korrupció
    A közpénzek elköltéséről sokszor átláthatatlanul, nem elfogulatlan szempontok alapján döntenek. Ez nem a te, hanem a korrupció haszonélvezőinek az érdekeit szolgálja.
  8. Elvették az egyetemek autonómiáját és korlátozzák a kutatói szabadságot
    Ez egyenes út ahhoz, hogy csökkenjen az oktatás és a tudomány színvonala, ami az egész országnak rossz.
  9. A kormány fenyegeti a civil szervezeteket
    A kormány célja a civil szervezetek elleni támadásokkal, hogy megfélemlítse és elszigetelje azokat, akik a jogaid és érdekeid védik az állammal szemben.
  10. Egymást váltják az állami gyűlöletkampányok
    Ezek a gyűlöletkampányok például az LMBTQI emberek vagy a menekültek ellen csak arra jók, hogy megosszanak és egymás ellen fordítsanak minket, és eltereljék a figyelmet arról, hogy a kormánypártok közben lebontják a jogállamot.

Mit lehet tenni a hazai jogállamiság érvényesüléséért, javításáért? 

A kormányerő jogállamrombolása kezdetben készületlenül érte az EU-t és a többi tagállamot. Éveken át elnézték neki a jogállami intézményrendszer szisztematikus megszállását és leépítését. A jogállamrombolás uniós jelző- és szankciórendszere csak lassan indult be és bővült ki. A magyar kormány lépései  miatt indított kötelezettségszegési eljárások nem érték el a kívánt hatást. Az ún. 7. cikk szerinti eljárást bár az Európai Parlament kezdeményezésére már 2018-ban megindította, de a vége még most sem látható.

Elsősorban a lengyel és magyar tapasztalatok indították arra az Európai Bizottságot, hogy 2020-tól fogva évente ún. jogállamisági jelentéseket publikáljon a tagállamok jogállamisági teljesítményéről. Az eddigi jelentések visszaigazolták a civil szervezetek drámai tapasztalatait, és igen rossz bizonyítványt állítottak ki a hazai jogállam állapotáról. 

2022 tavaszán az Európai Bizottság végre alkalmazni kezdte az uniós pénzek védelmére létrehozott jogállamisági feltételrendszert („feltételességi mechanizmust”) is.  Magyarországgal kapcsolatban indult el az első ilyen eljárás. 

Noha egyes fenti eljárásoknak súlyos pénzügyi következményeik lehetnek, ezek az uniós eljárások mind országunk és az itt élő emberek érdekeit szolgálják, hiszen a céljuk egyértelműen a jogállam leépítésének megállítása és visszafordítása, ami nemzeti érdek. A kormány mindegyik szankciós eljárást képes azzal leállítani, ha felhagy önző hatalom-központosításával, és visszatalál a jogállami ösvényre.

Azon talán lehet vitatkozni, hogy Magyarországon hol is érhetők még tetten a jogállamiság maradékai, de összességében inkább nem jogállamban élünk már. Kis animációs filmsorozatunk köznapi példákkal mutatja meg ezt: https://helsinki.hu/vedd-a-jogallamot/

A jogállam védelme sokszor egyet jelent az emberek jogainak védelmével. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil jogvédő szervezetek ingyenes segítséget adnak azoknak a személyeknek és csoportoknak, akiknek a hatalom megsértette a jogait. Ugyanezek a civil szervezetek monitorozzák és tesztelik az állami intézményrendszert, a hatóságokat és bíróságokat. Igyekeznek a kormány tevékenységét ellenőrizni, és a hazai és nemzetközi nyilvánosság erejével megelőzni és akadályozni a jogállamrombolást.

Mit tehetsz te magyar állampolgárként vagy itt élő külföldiként? A legfontosabb, hogy tájékozódj, fordulj embertársaid felé, és ne nyugodj bele, ha önkényesen fosztanak meg jogaidtól. Senki ne féljen segítséget kérni! Hiszen mások segítségével és szolidaritással úrrá tudunk lenni akár a kilátástalannak tetsző helyzeteken is. A magány reménytelenséget és veszteseket szül, az összekapaszkodás reményt és győzteseket. A magyar jogállam a te reményed, a te szabadságod, a te jövőd. 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság