Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

Ukrajnai menekülők – magyar szabályozás

Az ukrajnai menekülőknek átmeneti (ideiglenes) védelmet biztosít az Európai Unió. A kormány március 7-én ültette át mindezt a magyar jogba, menedékes jogállás elnevezéssel. A március 8-tól hatályos kormányrendelet a kettős állampolgárságú menekülőkre is kiterjed. Azok az Ukrajnából menekülő nem ukrán állampolgárságú üldözöttek, akik nem tudnak visszatérni származási országukba viszont sokkal rosszabb helyzetben vannak, mert nem kapnak automatikus védelmet Magyarországon. Kérdezz-felelek a szabályokról.

Miért kellett hazai kormányrendelet, ha van már uniós szabályozás?

Az EU végrehajtási határozata átmeneti védelemben részesíti az Ukrajnából elmenekülőket. Ezek az uniós szabályok olyan minimális elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeknek kivétel nélkül minden tagállamban érvényesülniük kell. Kevesebbet nem biztosíthat egyetlen tagállam sem, de megvan a lehetősége annak, hogy többel és jobban segítse a menekülőket. Az uniós előírásokat itt is a nemzeti joggal kellett összefésülni. A magyar kormány is azt tette, amikor megalkotta rendeletét. Általánosságban megállapítható, hogy a hazai szabályozás csak az uniós minimumot biztosítja – azt is csak úgy, ahogy.

Illusztráció: Papp Virág / Virágéknál

Kiken nem segít igazán a hazai szabályozás?

Azoknak az embereknek, akik nem ukrán vagy magyar állampolgárok, és bár Ukrajnában huzamos tartózkodásra jogosító engedéllyel legálisan tartózkodtak, akár éveken át ott éltek, dolgoztak, tanultak, őket mégsem ismeri el menedékesként a magyar kormány.

A háború első napján alkotott kormányrendelet őket még – nagyon helyesen – menedékesként ismerte el. Ezt a lehetőséget azonban elvették tőlük, és 2022. március 8. óta hiába kérnének menedékes státuszt, nem jár nekik. Ezek az emberek most már csak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphatnak, amely 30-90 napos magyarországi tartózkodást tesz lehetővé, és kijelöl egy szálláshelyet, ha a kérelmező jelzi, hogy nincsen neki. Ezen kívül nemigen jár más ellátással, nem dolgozhatnak és családtagjaikat sem hozhatják ide kedvezményesen – igaz, az Ukrajnából menekülők mindegyikét beengedik az országba.

Itt nincsen összhangban a magyar szabályozás az unióssal. Az uniós határozat ugyanis előírja, hogy az olyan Ukrajnában letelepedett (letelepedési engedéllyel rendelkező) és onnan menekülő nem ukrán állampolgárokat is menedékes vagy más hatékony védelemben kell részesíteni, akik nem tudnak hazájukba visszatérni. A hazai kormányrendelet mégis csupán a gyenge ideiglenes tartózkodási jogot biztosítja nekik. Így például olyanoknak is, akik korábban éppen Putyin elől menekültek el Oroszországból vagy Lukasenka elől Fehéroroszországból, viszont Ukrajnában nem folyamodtak menedékért, hanem máshogy rendezték jogi státuszukat. Ahogyan a február 24. előtt is már Magyarországon tartózkodó ukrán turistákra vagy esetleges menekültekre sem tér ki a kormányrendelet.

Ők elvileg ugyan kérhetnék azt is, hogy ha már menedékesként nem lehetséges, akkor menekültként ismerjék el őket. Ez még erősebb védelmet is jelentene, mint a menedékes, de nem világos, hogy erre egyáltalán magyar területen joguk van-e. A hatályos általános előírások szerint ugyanis menedékkérelmet az ország területén nem lehet előterjeszteni majdnem senkinek sem. Abszurd módon így akár az is előfordulhatna, hogy a kérelmezőket Szerbiába löknék át – mint tették ezt tízezrekkel éveken át –, és a belgrádi nagykövetségünkön kellene majd megpróbálniuk elindítani a hosszadalmas eljárást.

 

Mi a helyzet az Ukrajnából menekülő magyar állampolgárokkal, a „kettős állampolgárokkal”?

Az Ukrajnából menekülő magyar állampolgárok természetszerűen nem kaphatnak átmeneti védelmet, azaz nem lehetnek menedékesek és menekültek sem. Róluk, az ukrajnai magyar menekültekről a hazájuknak, Magyarországnak másképpen kell gondoskodni. A Magyar Helsinki Bizottság ezt a csapdahelyzetet ismerte fel már a háború első napjaiban, és sürgette a kormányt, hogy haladéktalanul és célzottan segítsen a főleg Kárpátaljáról menekülő magyaroknak. A kormányrendeletet az ő helyzetüket is rendezte. Eszerint nekik a menedékeseknek nyújtott „valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül”. Azaz nekik is jár szállás, élelem, pénzbeli támogatás és orvosi ellátás, ha amúgy nincsen érvényes TAJ-számuk. Mindezekre a szolgáltatásokra a kormányhivataloknál, a BOK csarnokban, illetve a háziorvosnál lehet jelentkezni.

 

Mi a helyzet a menekülők többségével, akik „csak” ukrán állampolgárok?

Kérésre menedékesként kell elismerni a hazai hatóságoknak az ukrán állampolgárokat, valamint bármely nemzetiségű családtagjaikat, akiknek nincsen magyar állampolgárságuk is. Ők az uniós szabályozásnak köszönhetően már legkevesebb egy éven át menedékesek maradhatnak – hacsak a háború korábban nem ér véget ezalatt, amire tekintettel az EU visszavonja a védelmet. Ez a védelem akár további két évvel meghosszabbítható, ha az EU szükségesnek találja.

Az olyan harmadik országbeli menekülőkre, akik még Ukrajnától kaptak valamilyen menedékjogi védelmet, ugyanez vonatkozik: ők és családtagjaik is ugyanolyan védelemre jogosultak itt, mint az ukrán állampolgárok.

 

A menedékes szabadon utazhat-e Európai Unióban?

Az ukrán állampolgárok már évek óta biometrikus azonosítóval rendelkező útlevéllel 90 napon keresztül vízum nélkül utazhatnak az EU-ban. Ha azonban kérelmezik elismerésüket menedékesként, és a státuszt még nem kapták meg, de a 90 napos időtartam lejárt, akkor ez a lehetőségük elveszik. A menedékes státusz tehát önmagában nem jogosít arra, hogy az unión belül szabadon utazzanak vele. Ugyanakkor az ideiglenes védelmet aktiváló határozat bevezetésében az uniós miniszterek kijelentették: nem fogják alkalmazni a visszaküldést lehetővé tevő szabályokat.

A Dániában védelmet kérő dán menedékes, a Belgiumban védelmet kérő belga menedékes, a nálunk védelmet kérő magyar menedékes lesz – és így tovább. Akinek van útlevele, gyakorlatilag maga dönti el, hol adja be a kérelmét. Fontos, hogy az egyes tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy annak ellenére ideiglenes védelmet adnak egy ukrán menekültnek, hogy az korábban már pl. Magyarországon menedékes státuszban részesült.

 

Mire jogosultak a magyarországi menedékesek?

A menedékes státusz iránti kérelem előterjesztésétől a kérelmezőknek már az eljárás idején is joguk van többek között az állam által biztosított ellátáshoz, azaz szálláshoz, étkezéshez és orvosi ellátáshoz is. Akinek valaki más nyújt szállást, annak nem kell az állam által biztosított szálláshelyre mennie, de ezt jeleznie kell a kérelem benyújtásakor. Ám a kérelmezők ebben az esetben is jogosultak az étkezésen kívül minden más szolgáltatásra és támogatásra. 

Már kérelmezőként és a maximum 45 napos eljárás végén hivatalosan megszerzett menedékes státusszal is lehet munkát vállalni bizonyos szakmákban külön engedély nélkül. Emellett könnyített feltételekkel kaphatnak munkavállalási engedélyt a kérelmezők és menedékesek is. Jár nekik továbbá többek között szállás (ezt az államnak kötelessége biztosítani, ha máshogy nem megoldható), az egészségügyi ellátás és a gyerekeknek oktatás. Nyelvoktatásra és a beiskolázási támogatásra csak az elismert menedékes jogosult.

A menedékes magyar személyi igazolványt is kap, ami azonban különbözik a magyar állampolgárok személyi igazolványától.

 

Tudj meg többet az Ukrajnából menekülők jogi helyzetéről!
Ezen az oldalon minden fontos információt összegyűjtöttünk.

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság