Várunk a Börtön Cafén! A FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) első Börtön Café alkalmát 2026. április 28-án (kedd), 16:30 és 20:00 között tartjuk a józsefvárosi Kesztyűgyárban, Budapesten. Az esemény célja, hogy biztonságos és befogadó … Tovább olvasom
A tegnapi választási eredmény esélyt ad arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a jogállamhoz – az utcán tapasztalt kitörő öröm pedig reményt, hogy talán most sikerülni is fog. Hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és az intézmények kiszámíthatóan, tisztességesen működjenek.
A választási szabályok betartása segít abban, hogy az eredmény a választók akaratát tükrözze, legitim parlament és kormány alakuljon. Itt a lista a legfontosabb dolgokkal, amikre figyelj a szavazásnál. Kipipálhatod, ami egyezik a tapasztalatoddal.
A Kúria elutasította a Magyar Helsinki Bizottság egyik munkatársának felülvizsgálati kérelmét. A civil jogvédő azt sérelmezte, hogy a koronavírus-járvány idején a kormányzati Vakcinainfónak megadott címére a miniszterelnök küldött a „Nemzeti Petíció” kitöltésére buzdító kampánylevelet. A Kúria nem volt hajlandó az e-mailes kampány jogszerűségének érdemi vizsgálatára.
Ma publikálta a Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézményi gyermekbántalmazások megelőzését szolgáló javaslatcsomagját. Az ismert szakemberekből álló csapatot a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze, mert a kormány és más állami szereplők passzívak maradtak a gyerekek bántalmazásával szemben. „A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik” – írja a munkacsoport Javítóba az állammal című szakmai anyagában.
Egyelőre mélységes mély hallgatásba burkolóznak azok az állami szervek, amelyeknek az ombudsman tett javaslatokat a zárt és félig zárt intézményekben elhelyezett gyerekek érdekében az elmúlt tíz évben. A Magyar Helsinki Bizottság közadatkérelmére mindössze az ügyészség válaszolt. A többi szerv válaszadás nélkül mulasztotta el a törvényi határidőt.
Jelentős közéleti események után előfordulhat, hogy az emberek az utcán adnak hangot a véleményüknek. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy minden érintett, a résztvevők és a rendvédelmi szervek is a jogállami keretek között, a jogszabályok betartásával járjanak el.
Az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi képviselőt válasszanak. Azok a választópolgárok, akik magukat valamelyik honos nemzetiséghez tartozónak vallják (azaz bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán nemzetiségűnek), dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként regisztrálnak. Így a szavazás napján ugyanúgy szavazhatnak a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre, mint bárki más, pártlista helyett viszont a nemzetiségük jelöltlistájára fognak tudni szavazni. A nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állították össze.
Nem először alakul ki feszültség kormánypárti politikai rendezvényeken – ezt támasztják alá a március 28-i péceli események is, ahol az ellenvéleményüket békésen kinyilvánító személyekkel szemben léptek fel erőszakosan. A Magyar Helsinki Bizottság a rendőrség szerepét és esetleges mulasztásait is vizsgálná, hiszen a békés véleménynyilvánítás védelme a demokratikus működés alapfeltétele.
Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált választók levélben szavazhatnak. A levélszavazás jelentősen eltér a hagyományos, személyes szavazástól – sok mindenre oda kell figyelni egyrészt azért, hogy érvényes legyen a szavazat, másrészt azért, hogy ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Ebben a tájékoztatóban sorra vesszük, mire figyelj levélszavazóként, hogy biztosan célba érjen a szavazatod.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt a Turbina Kulturális Központnak, amelyet a rendőrség egy alapjogsértő szabályozás alapján záratott be. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget teremt önkényes hatósági döntésekre.
Magyar civil szervezetek képviselői korlátozzák az együttműködést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének (EBESZ PKGY) választási megfigyelői missziójával. A misszió munkáját előkészítő találkozón a közeledő parlamenti választásokat érintően kizárólag alapvető, bárki számára hozzáférhető információkat közöltek a delegációval. Érdemi, részletes egyeztetésre azonban nem került sor, az érintett hazai civil szervezetek ugyanis a misszió működését érintő súlyos aggályokra figyelemmel csak korlátozott együttműködésre voltak hajlandóak.
A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések ügyében. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a nyomozást megszüntető határozatok megalapozatlanok, ezért a civil jogvédő egyesület panaszmintát adott ki, amivel a feljelentő áldozatok a nyomozás folytatását kérhetik.
A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések nyomán. A napokban több feljelentő is olyan határozatot kapott, hogy megszüntették a személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárást, mégpedig bűncselekmény hiányában. A feljelentőnek a határozat kézhezvételétől 8 nap áll rendelkezésére, hogy panaszt nyújtson be az eljáró rendőri szervhez. Ehhez készített a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát, amit kitöltve a panaszos professzionális jogi érvekkel támasztja alá, miért kellene mégiscsak lefolytatni a nyomozást a rendőrségnek.
A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.
Pedagógus ellen indított büntetőeljárást a rendőrség. A gyanú szerint a tanárnő azzal követett volna el rongálást, hogy hat, előzőleg mások által megtépkedett plakátra fújt fel közéleti üzeneteket. Mivel a firkálással kár már nem keletkezett, és tettének nincsen társadalmi veszélyessége, a tanárnő – a Magyar Helsinki Bizottság segítségével – panaszt tett az ügyészségen a gyanúsítás ellen.
Darja Bojarszkaja az orosz külügyminisztérium állományában Putyin elnök tolmácsa volt. Jelenleg az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének vezető munkatársaként a magyar országgyűlési választások megfigyelési missziójának előkészítését szervezi. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Bojarszkaja részvétele aláássa a választási misszióba vetett bizalmat, így annak tevékenységét és végső soron hitelét is.
Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat. A civilek szerint az önazonossági törvénynek is ki kell kerülnie a jogrendszerből.
A Falakon Túl Munkacsoport a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére jött létre. A tizenegy szakember áprilisban helyzetértékelést és szakmai ajánlásokat publikál, amely hozzájárul a Szőlő utcai intézetihez hasonló bűncselekmény-sorozatok megelőzéséhez. A munkacsoport azonnali intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, és a rendszerszintű változtatások lehetséges irányait mutatja be.
Az állam gondoskodására bízott gyermekek biztonsága nem szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi felelősség. Ma egyetlen szakembernek sem kérdéses, hogy a magyarországi gyermekvédelmi intézményrendszer és ezen belül a zárt és félig zárt intézmények (így a javítóintézetek, … Tovább olvasom