A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság, és a She 4 She civil szervezetek menekült emberek és Magyarországon élő külföldiek alkotásaiból rendeznek kiállítást.
Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.
A filmművészetet születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – sokszor maguk is migránsok – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistája.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.
A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.
24 nem közszereplő és 10 közszereplő ügyfelünk is pert nyert az egykori Figyelő ma is létező kiadója, a Mediaworks Zrt. ellen. A kormány médiájának vezércégével szembeni perben a pernyertes felperesek között nyolcan is a Magyar Helsinki Bizottság mostani vagy egykori munkatársai. Ügyvédi képviseletet is mi biztosítottunk.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába – és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát.
Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet.
A magyar szerveknek meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az Európai Unió határőrizeti ügynöksége támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
Óriási megtiszteltetés érte a kormány homofób és transzfób propaganda-népszavazását megbuktató civil szervezeteket: közös kampányukkal az egyik legrangosabb nemzetközi emberi jogi elismerés, a Václav Havel-díj döntősei közé jutottak.
A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Az ombudsman szerencsés helyeken “a nép ügyvédje”, aki, ha kell, akár az állammal és intézményeivel szemben is kiáll az alapjogaidért. A te oldalodon áll, nem hatalomén. Magyarországon a szerencsés indulás után mára az illiberális rezsim egyik intézményes paravánjává tették ezt a nagyszerű jogintézményt, az alapjogok biztosát és hivatalát. A Magyar Helsinki Bizottság kisokosa az ombudsmanról.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az első hatóerővel bíró, széleskörű jogi norma, amely egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján, 1789. augusztus 26-án hatályba lépett, és ki is nyomtatták.
Milyen állást hirdetünk? A Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs csapatába keresünk főállású munkatársat. Az ő feladata a kommunikációs csapat munkáját koordinálni, feladatait és projektjeit nyomon követni és arról beszámolni mind a szervezet vezetősége, mind az adományozóink … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
Minden olyan személy kínzásáldozatnak minősül, akit valamilyen fegyveres hatalom, hivatalos személy vagy paramilitáris csoport szisztematikusan bántalmazott, megkínzott annak érdekében, hogy megalázza, vallomást csikarjon ki tőle, vagy hogy tartósan kirekessze őt a társadalomból, közösségből.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az fordulhat, aki úgy véli, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogait, és a sérelmét a hazai fórumokon nem tudta orvosolni.