Kategória: Hírek

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezetét. A szervezet álláspontja szerint a javaslat több fontos és üdvözlendő módosítást tartalmaz, de elmulasztja kezelni a legfontosabb és egyben az egyik legsürgetőbb problémát: nem reformálja meg az alkotmánybírák jelölési és megválasztási rendszerét. Márpedig enélkül nem biztosítható az Alkotmánybíróság valódi függetlensége.

Önkényesen tiltotta meg a rendőrség a Szivárvány Misszió 30 fős autós tüntetését az LMBT-jogokért 2020 decemberében. Ahogyan alapjogsértő volt a kormány elégtelen járványkezelése elleni 10 fős dudálós tüntetés tiltása is Gyulán 2021 márciusában. Míg kaszinóba, … Tovább olvasom

Új, kéthavi értesítőnkben olyan aktuális nemzetközi lehetőségeket gyűjtünk össze, amelyek révén magyar civil szervezetek véleményt nyilváníthatnak, szakmai észrevételeket tehetnek, és bekapcsolódhatnak az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ és az EBESZ keretében zajló folyamatokba.

A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat tervezetéről. A civil szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival.

A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről. A szervezet kifogásolja, hogy a kormány ilyen horderejű kérdésekben ilyen rövid időt biztosít a társadalmi egyeztetésre, és nem indokolja meg kellő részletességgel, milyen megfontolások állnak a javasolt módosítások mögött. A Helsinki Bizottság a jogállamiság helyreállítása érdekében elfogadhatónak tartja a közjogi tisztségviselők elmozdítását, azonban annak módját és indoklását több ponton bírálattal illeti. Azt is problémának látja, hogy a tervezet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek nem szükségesek a jogállam visszaállításához, miközben nem helyez hatályon kívül egyes, alapjogokat súlyosan csorbító rendelkezéseket.

A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyekkel az előző országgyűlési többség a Pride felvonulások, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását próbálta ellehetetleníteni.

Az áprilisi országgyűlési választásokat követő győzelmi beszédében a leendő miniszterelnök lemondásra szólította fel az elmúlt tizenhat évben kinevezett és bebetonozott vezető közjogi tisztségviselőket. Mivel az érintettek egyelőre nem mondtak le, az új kormány várhatóan jogalkotási lépésekkel fogja őket leváltani, a miniszterelnök ígérete szerint jogállami keretek között. Hogyan valósítható ez meg? Háttéranyagunkban összegyűjtöttük azokat a nemzetközi követelményeket, amelyek hasonló helyzetben irányadók, és amelyekhez a magyar kormánynak is tartania kell magát.

A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ 2025-től kezdve – az Alaptörvény és a gyülekezési törvény súlyosan kirekesztő módosításait követően – közösen dolgozott a gyülekezési jog szabad gyakorlásának visszaállításáért. Rendkívül örülünk, hogy beérett a Pride-szervezők bátorsága és a több százezer résztvevő nyílt kiállása, valamint, hogy az ügyészség nem folytatja az uniós jogot és alapvető jogokat sértő büntetőeljárásokat. A gyülekezési törvény módosítása, valamint a súlyosan jogkorlátozó alaptörvényi rendelkezések módosítása azonban még a jogalkotó előtt álló feladat.

Ugyan a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely beadványa nyomán a médiahatóság megbírságolta a köztévék üzemeltetőjét és annak vezetőjét, de a Médiatanács nem lépett fel időben a Fidesz jogsértő köztévés választási kampányának leállítása érdekében. A közmédia politikai kisajátítása ellen és az álruhás politikai kampányokkal szemben jelenleg igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek nem elég hatékonyak – állapítja meg a két szervezet.

A választásokat követően nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada maradt pozícióban, akik kizárólag a korábbi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik a mandátumukat. A Magyar Helsinki Bizottság infografikán mutatja be, meddig maradhatnának hivatalban, ha nem történik valami.

A Kúria jogellenesen bocsátotta el azonnali hatállyal egyik főtanácsadóját – állapította meg Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben. A Bartha Ildikó elleni legsúlyosabb munkaügyi szankció indokolatlan volt. Varga Zs. András azért mentette fel a főtanácsadót, mert egy máig meg nem jelentetett tudományos tanulmány társszerzőjeként kritikát fogalmazott meg a Kúria függetlenségéről.

Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensértékű ítéletben mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, illetve késlekedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették a munkabeszüntetést. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt SZÁD győzelme megerősíti: a sztrájkjog csak akkor valódi alapjog, ha azt a munkavállalók időben és hatékonyan gyakorolhatják.

A bíróság ma megsemmisítette a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának jogsértő határozatát, és új eljárásra kötelezte őt. Hajdu Jánost Halász Júlia és Sarkadi Zsolt, a Telex munkatársai perelték be, mert Szijjártó Péter kalocsai lakossági fórumán  a rendőrök önkényesen akadályozták őket a munkájukban. Az újságírókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta, hogy jogellenesen lépett fel a magyar hatóság a két fiatallal szemben, amikor házkutatást rendelt el a nemzeti konzultációk átragasztása miatt. A strasbourgi döntés szerint jogszerűtlen beavatkozás volt ez a magánélethez való jogukba. A politikai véleményüket kifejező aktivistákat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban.

Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.

Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok (különös tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára) sérelmét állapította meg. 

Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.

A tegnapi választási eredmény esélyt ad arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a jogállamhoz – az utcán tapasztalt kitörő öröm pedig reményt, hogy talán most sikerülni is fog. Hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, és az intézmények kiszámíthatóan, tisztességesen működjenek.