Erőszak a kormánypárti rendezvényeken: a péceli incidens miatt vizsgálatot kell indítani
Nem először alakul ki feszültség kormánypárti politikai rendezvényeken – ezt támasztják alá a március 28-i péceli események is, ahol az ellenvéleményüket békésen kinyilvánító személyekkel szemben léptek fel erőszakosan. A Magyar Helsinki Bizottság a rendőrség szerepét és esetleges mulasztásait is vizsgálná, hiszen a békés véleménynyilvánítás védelme a demokratikus működés alapfeltétele.
A Magyar Helsinki Bizottság aggodalommal értesült a sajtóban megjelent beszámolókról a március 28-án, Pécelen tartott politikai rendezvényen történt incidensekről, ahol fekete ruhás csoportok erőszakkal léptek fel a rendezvénnyel ellentétes véleményüket békésen kifejező emberekkel szemben. A hírek szerint molinók eltulajdonítására, valamint fizikai fenyegetésre és támadásra is sor került, miközben nem egyértelmű, hogy a rendőrség jelen volt-e, és ha igen, miért nem lépett fel hatékonyan a jogsértő cselekmények megakadályozása érdekében.
Egy demonstrációról csak azt a személyt lehet eltávolítani, aki a gyűlést súlyosan megzavarja, de őt is csak azután, hogy egy (ezt a funkcióját feliratos karszalaggal vagy mellénnyel jelző) rendező felszólítja a távozásra. A rendelkezésre álló felvételek alapján ezen feltételek egyike sem állt fenn. A megtámadott résztvevők békésen, egy molinó feltartásával jelezték ellenvéleményüket, amikor mindenféle előzetes felszólítás nélkül rájuk rontott és egyiküket földre teperte néhány, feketébe öltözött, rendezői karszalagot vagy mellényt nem viselő személy.
A konkrét esetben külön hangsúlyt kap, hogy a rendezvényen felszólaló politikus egyben Magyarország miniszterelnöke, aki a demokratikus közélet egyik legfontosabb szereplőjeként másoknál fokozottabb mértékben köteles tűrni a kritikát. Egy választási gyűlés szükségszerűen nagyobb eséllyel hordozza magában az ellentétes vélemények megjelenésének lehetőségét is – a békés véleménynyilvánítás ebben a kontextusban nem zavaró tényező, hanem a demokratikus vita természetes része kellene, hogy legyen.
Amennyiben azonban résztvevők erőszakkal próbálják megakadályozni mások békés véleménynyilvánítását, az már nem a gyülekezési jog gyakorlása, hanem jogsértő magatartás, amely ellen a rendőrségnek kötelessége fellépni.
A rendelkezésre álló információk alapján jelenleg nem egyértelmű, hogy a rendőrség jelen volt-e a helyszínen, és ha igen, milyen intézkedéseket tett. Mindkét eset súlyos kérdéseket vet fel: ha nem volt megfelelő rendőri jelenlét, az a közrendvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás lehet; ha pedig jelen voltak, de nem léptek fel az erőszakos cselekményekkel szemben, az a jogszabályban előírt intézkedési kötelezettség megsértését veti fel.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint az utóbbi időszak hasonló eseményei azt mutatják, hogy politikai rendezvényeken egyre gyakrabban alakulnak ki feszült, akár erőszakba torkolló helyzetek. Éppen ezért a rendőrség részéről fokozott jelenlétre és következetes, jogszerű fellépésre van szükség. A közrend fenntartása és az alapjogok védelme nem választható opció, hanem törvényi kötelezettség.
Felszólítjuk a rendőrséget, hogy vizsgálja ki az eset körülményeit, különös tekintettel a rendőri jelenlétre és az esetleges mulasztásokra, és tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben mindenki számára biztosított legyen a békés gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága.
A világ változik, viszont mi változatlanul kiállunk a jogaidért és a jogállamért.
Ajánld fel adód 1%-át a Magyar Helsinki Bizottságnak!
ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42