Varga Zs. András, a Kúria elnöke mint munkáltató újabb pert bukott el 

2024 októberében Varga Zs. András azután menesztette Bartha Ildikót a Kúrián ítélkező bírák mellé beosztott főtanácsadók köréből, hogy egy tanulmány kéziratának társszerzőjeként részt vett egy kizárólag meghívottak részére rendezett műhelyvitán a Jogtudományi Intézetben. A máig nem publikált tanulmányban szerzőtársával többek között azt vizsgálták, hogyan változott meg a kormány kommunikációja a nyilvánosságra került kúriai döntésekről, mióta Varga Zs. András lett a Kúria elnöke. A tanulmányban közölt megállapítások egy részét a Kúria elnöke személyes sérelemnek tekintette, és azonnali hatállyal felmentette a főtanácsadót. Külön érdekessége az esetnek, hogy a zokon vett kritikát még csak nem is Bartha fogalmazta meg, hanem szintén egyetemi professzor szerzőtársa.

Bartha Ildikó – amellett, hogy a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára – 2017 óta kúriai főtanácsadóként állt igazságügyi szolgálati jogviszonyban a Kúriával. Ilyen munkakört kizárólag tudományos fokozattal rendelkező, tudományos tevékenységet végző személy tölthet be. Munkaköri feladatai keretében Bartha hosszú éveken át segítette a kúriai bírák munkáját, konkrét ügyek előkészítésében is részt vett. Ugyan a főtanácsadók nem bírák, ám tevékenységükkel hozzájárulnak a legfelsőbb bírói szinten hozott döntések meghozatalához, így náluk is fontos, hogy nyomásgyakorlás nélkül, tisztán szakmai alapon alakítsák ki álláspontjukat, hiszen tanácsaikkal csak így tudnak hozzájárulni a befolyásmentes és pártatlan végleges döntés meghozatalához. Tudományos kutatóként pedig kétség kívül megilleti őket kutatás szabadsága és ennek keretén belül a szakmai kritika megfogalmazásának joga, akár nyilvánosan is.

Az eltávolított főtanácsadónak leginkább az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata és különféle eljárási formái (pl. az előzetes döntéshozatali eljárás, a kötelezettségszegési eljárás stb.) a szakterülete, így az elbocsátása ürügyeként szolgáló tanulmányban is erről írt. A Kúrián betöltött főtanácsadói minőségében is elsősorban az uniós jog tagállami bíróságokon való alkalmazásával összefüggő kérdésekkel foglalkozott, ami az utóbbi években – az Orbán-kormánynak az uniós szakpolitikákkal szembeni ellenszegülése miatt – politikailag érzékeny területté vált.

Bartha Ildikó az önkényes elbocsátását követően munkaügyi pert indított a Kúriával szemben. Képviseletét Paragh Györgyi, a Sztrókay Ügyvédi Iroda ügyvédje és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje biztosította.

A Fővárosi Törvényszék tavaly júniusi nem jogerős elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a főtanácsadó jogviszonyának megszüntetése aránytalan szankció volt, különös tekintettel arra, hogy feladata egyetemi oktatóként és kúriai főtanácsadóként is éppen a tudományos kutatás. A jogellenes elbocsátás miatt a bíróság kötelezte a Kúriát, hogy a főtanácsadó elmaradt bérét és annak kamatait, valamint a többmilliós perköltséget is fizesse meg.

A Varga Zs. András vezette Kúria megfellebbezte az ítéletet, de most jogerősen is elbukta a pert. A Fővárosi Ítélőtábla minapi jogerős ítéletében kimondta, hogy

1. olyan tanulmányban szereplő kritika miatt bocsátották el Bartha Ildikót, amit nem is hoztak nyilvánosságra, így azzal nem is lehetett a Kúria jó hírnevét súlyosan megsérteni;
2. a bírókat és így a bírósági főtanácsadókat is megilleti az a jog, hogy a bíróságok függetlensége érdekében kritikusan szót emeljenek, ezt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata is alátámasztja;
3. Bartha Ildikó és szerzőtársa kritikája a Kúria működéséről tényekkel és adekvát hivatkozásokkal alátámasztott vélemény volt;
4. az ilyen kritika tiltása nemcsak Bartha Ildikó véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából lenne elfogadhatatlan, hanem a demokratikus társadalom működése szempontjából is;
5. mindezek miatt a véleménynyilvánítás és tudományos kutatás szabadságába tartozó szakmai kritikát szankcionált a Kúria elnöke a legsúlyosabb munkajogi szankcióval, ami ezért jogellenes.

Varga Zs. András a bíráskodás tekintélyének és a Kúria integritásának védelmére hivatkozva nem először hozott jogerős ítélet szerint is jogellenes döntést. Talán legismertebb ezek közül Kovács András kúriai tanácsvezető bíró ügye. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt bíró is megnyerte a munkaügyi perét a Kúriával és jogsértő elnökével szemben.

„Tudomásom szerint példa nélküli, hogy a legfőbb bírói szerv vezetőjének bírósági vezetőként hozott döntése kúriai tanácselnök és kúriai főtanácsadó esetén jogerősen is jogsértőnek bizonyul. Az igazságszolgáltatás tekintélyét a jogsértő kúriai vezetői döntések veszélyeztetik, és nem azok a vélemények, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan fogalmaznak meg kritikát a jogállamiság mellett elkötelezetten” – értékelte a bíróság jogerős ítéletét Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.