A házkutatással az állam megsértette a pécsi aktivisták jogait

Minden azzal kezdődött, hogy 2021 nyarán a kormány „nemzeti konzultáció” címén közpénzmilliárdokból teleplakátolta az országot a maga gyűlöletüzeneteivel. A két kutyapártos aktivista pedig felvette a kesztyűt, és a gyűlöletkeltő politikai szlogeneket felülíró, szeretetkonzultációs plakátokkal ragasztotta át a kormány tacepaóit.

Az ügyészség eleinte rongálás bűncselekménye miatt indított eljárást ellenük. Aztán a főügyészség belátta, hogy az átragasztással okozott kár 50 ezer Ft alatt maradt, ezért aztán szabálysértésként kezelték az ügyet.

A szabálysértési eljárást végül a Pécsi Járásbíróság megszüntette, és a Pécsi Törvényszék is helyben hagyta a döntést, de abszurd módon azért, mert úgy találták, hogy az átragasztással elkövetett plakátrongálás falfirkálásnak számít, ami kárértéktől függetlenül bűncselekménynek minősül. A fiatalokra ez alapján, akik már rég meg is térítették a kárt az illetékes reklámcégnek, akár egy éves szabadságvesztést is kiszabhattak volna.

A helyi fideszes politikus feljelentése nyomán megindult büntetőeljárásban a két pécsi fiatalnál a rendőrség még házkutatást is tartott. A kérelmezők emiatt panasszal éltek a Pécsi Járási ügyészségnél, amely azonban elutasította azt, és a Pécsi Járásbíróság sem talált kivetnivalót a házkutatásban. 

A házkutatás ügye végül Strasbourgig jutott.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az intézkedéssel a magyar állam megsértette a kérelmezők magánélethez való jogát. Az ítélet különös jelentősége, hogy ez az első olyan magyar vonatkozású strasbourgi döntés, amelyben a Bíróság a rendőrség által elrendelt házkutatás miatt elmarasztalta az államot. Kimondta: önmagában nem jogsértő, hogy a házkutatást a rendőrség engedélyezte saját magának, de ez csak akkor egyeztethető össze az emberi jogokkal, ha az intézkedéssel szemben rendelkezésre áll hatékony utólagos bírósági kontroll. 

A Bíróság kimondta, hogy a rendőrségi határozat szövege túlzottan általános volt, nem volt kellően megindokolva, a bíróság pedig nem is vizsgálta meg érdemben a kérelmezők érveit, pusztán megismételte az ügyészség álláspontját. Megállapította, hogy egy ilyen eljárás nem nyújt megfelelő biztosítékokat az önkényességgel szemben. 

A döntés nemcsak a két pécsi aktivista számára jelent igazságot, hanem fontos üzenet mindenki számára: Magyarországon sem lehet bármilyen indokra hivatkozva házkutatást elrendelni, akkor sem, ha politikus a feljelentő.

“Az otthon magánéletünk legvédettebb színtere, ahol az államnak főszabály szerint nincs keresnivalója. A Bíróság ítélete fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a hazai rendőrség számára ne legyen mérlegelés nélküli rutin az otthoni kutakodás, a bíróság pedig ténylegesen őrködjön a magánélet védelme felett ” – fogalmazott dr. Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság eljáró ügyvédje.