A Kúria szerint a választópolgár „nem elég érintett” ahhoz, hogy a választási jog megsértése miatt bírósághoz fordulhasson  

A választópolgárok több levelet is kaptak a miniszterelnöktől, azaz a Miniszterelnöki Kabinetirodától postai úton vagy e-mailben az utóbbi hetekben. Az összes háztartásnak kipostázták a „Nemzeti Petíciót”, amelyben a kormány Ukrajna uniós pénzügyi támogatása ellen hergelt, miközben abból Magyarország eleve kimaradt. De levelet kaptak a miniszterelnöktől például az okosóra-tulajdonos nyugdíjasok is, vagy éppen az MVM levele mellé, amelyben a januári „rezsistopról” tájékoztatták a fogyasztókat, odafért még egy rezsivédelemről és Ukrajnáról szóló miniszterelnöki levél is. Ugyanezzel a témával kerültek ki az utcára óriásplakátok ezrei, és februártól most szerdáig ott villogott a köztévécsatornák műsorainak felső sarkában a „Nemzeti Petíció” logója is.

A Fidesznek ugyanezek a kampányszlogenjei és kampányígéretei. A sok-sok tízmilliárdos kampányt állami költségvetésből finanszírozzák, vagyis a választópolgárok adójából. 

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa sok millió honfitársához hasonlóan a 2020-as COVID-járvány alatt iratkozott fel a kormány „Vakcinainfójára”. A járvány többször is kiújult, tehát nem iratkozott le a lehetőségről. Azóta is rendszeresen kap kormányüzenetnek álcázott fideszes propagandaleveleket. Csakhogy azok ellen a választásokat megelőző 50 napos hivatalos kampányidőszakokon kívül nincsen hatékony védelem. 

A mostani kampányidőszakban viszont elvileg lenne. A honvédő háborút vívó Ukrajnát és az Európai Uniót támadó miniszterelnöki levél március 31-én érkezett a civil jogvédő e-mailjére. Kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A levél tartalma és szóhasználata („alantas, gonosz, erőszakos, zsarolnak, fenyegetnek” stb.) arra utalt, hogy a szöveg nem pártatlan, tényszerű tájékoztatás, hanem politikai propaganda. Márpedig az effajta buzdítás nem tartozik a kormány törvényes tevékenységi körébe, a petíciós kampány (benne ez a levél is) tisztán a Fidesz választási céljait szolgálja.

A választópolgári kifogást az NVB elutasította, mert szerinte a kormány levele nem sértette meg a választási törvény alapelveit. A választási bizottság szerint mivel nem esik szó egyetlen jelölő szervezet vagy képviselőjelölt támogatásáról sem, így a levél semmiféle kampányüzenetet nem közvetít. 

Aki itt él Magyarországon, annak napi tapasztalata, hogyan támogatja, ismétli fáradhatatlanul a kormány a fideszes kampányüzeneteket. A Fidesz Facebook-oldalán például március 30-án Orbán Viktor mint pártelnök-miniszterelnök beszél arról, hogy „Fogjunk újra össze a háború ellen!”. A tartalom megegyezik a vakcinainfós e-mailével. A józan ész alapján legalábbis ez nem vitatható.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál,  amely azonban érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérelmet. A Kúria értelmezése szerint ugyanis a választópolgár „érintettség” hiányában nem volt jogosult bírósághoz fordulni, hogy változtassa vagy semmisítse meg az NVB döntését.

„Ügyfelem szerint nem jogállami az a gyakorlat, hogy a választót a bíróság nem tekinti érintettnek egy olyan választási ügyben, amelynek tárgya az, hogy a kormány jogsértően, az állam eszközeit felhasználva kampányol a kormánypártnak egy közvetlenül neki küldött e-mailben. Én magam is abszurdnak tartom, hogy a bíróság szerint maga a választó nem lehet érintettje annak a kérdésnek, hogy a választások során jogszerűen kampányolnak-e a pártok. Mindez ellentmond annak a legitim elvárásnak, hogy a választási eljárás szabályszerűségét a választók számonkérhessék bíróság előtt” – értékelte az ítéletet Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki kollégáját képviselte a Kúria előtt.