„Ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért” – a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt Szabó Bence százados munkajogi perében
Aki érdeklődik a közélet iránt, bizonyosan ismeri a Tisza Párt informatikusaival szemben indított jogsértő titkosszolgálati hátterű eljárásokról a nyilvánosságnak beszámoló Szabó Bence rendőrszázados ügyét. Azt azonban kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult ellene, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjéhez. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet.
Ahol párt és állam olyan szorosan fonódik össze, ahogy az az Orbán-rendszerben történt, az állami szervek lelkiismeretes dolgozói rendszeresen szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell: szakmájuk alapvető szabályait, hivatásosként tett esküjüket kövessék, vagy hajtsák végre a rájuk bízott feladatot, amely nem a társadalom, hanem csak egy szűk politikai csoport érdekeit szolgálja. Vannak, akik fogcsikorgatva megteszik, amit kérnek tőlük, vannak, akik inkább elhagyják az állami szolgálatot, a legbátrabbak pedig a nyilvánosság elé állnak, és a hátrányos következmények fenyegetésével dacolva feltárják a hatalmi visszaéléseket. Szabó Bence százados egyike a legbátrabbaknak.
A Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta képvisel olyan munkavállalókat, akiket politikai véleményük vagy szabálytalanságok feltárása miatt ért hátrány, mert kiemelten fontosnak tartjuk kiállni azokért, akik a közösség javát a saját közvetlen személyes érdekeik elé helyezve kiállnak a közhatalom jogsértései ellen.
A nemzetközi emberi jogi és alkotmányos szabályok alapján a közérdekű ügyekben törvénytelen gyakorlatokat leleplező személyeket (az ún. whistleblowereket) akkor is megilleti a jog védelme, azaz kiállásuk miatt nem érheti őket joghátrány, ha eljárásuk formálisan jogellenes (pl. szolgálati- vagy üzleti titkot sért), feltéve, hogy (1) miután a szervezeten belül hiába próbálnak figyelmeztetni a visszaélésre, végső eszközként fordulnak a nyilvánossághoz; (2) az általuk közölt információ valós; (3) nem személyes okokból, hanem a közjó érdekében cselekszenek; (4) olyan információt osztanak meg, amely nagy hatással van a közösség életére és a polgárok jólétére; és (5) ehhez a hatáshoz mérten nem aránytalan az állami szervre gyakorolt hátrány. Szabó Bence esetében mindezen feltételek fennállnak, így egyértelmű, hogy vele szemben nem csak büntetőjogi-, de munkaügyi szankciónak sincs helye. A Helsinki Bizottság jogászai, Paragh Györgyi és Tóth Balázs mindent el fognak követni, hogy ezt a követelményt a szolgálati panaszeljárásban érvényre juttassák.
„Szabó Bence százados jelentős személyes kockázatot vállalva még akkor figyelmeztetett – nevét és arcát is vállalva – a rendszer visszásságaira, amikor az ereje teljében volt. Ezért megbecsülést érdemel, nem pedig büntetőeljárást és munkaügyi hátrányokat. Fontos üzenete lehet a most indult ügynek, hogy a magyar jogrend képes megvédeni a közérdekű bejelentőket és garantálni, hogy ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért” – fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
A világ változik, viszont mi változatlanul kiállunk a jogaidért és a jogállamért.
Ajánld fel adód 1%-át a Magyar Helsinki Bizottságnak!
ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42