Mit kell tudni a nemzetiségi választójogról?
Az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi képviselőt válasszanak. Azok a választópolgárok, akik magukat valamelyik honos nemzetiséghez tartozónak vallják (azaz bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán nemzetiségűnek), dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként regisztrálnak. Így a szavazás napján ugyanúgy szavazhatnak a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre, mint bárki más, pártlista helyett viszont a nemzetiségük jelöltlistájára fognak tudni szavazni. A nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi önkormányzatok állították össze.
Mire jó ez?
Ha egy nemzetiségi listára beérkezik annyi szavazat, amennyit a választási törvény minimálisan előír (ez a választási részvételtől függően kb. 25 000-28 000 szavazat), akkor a nemzetiség egy képviselői helyet szerez az Országgyűlésben. A nemzetiségi képviselő az lesz, aki a listán az első helyen szerepelt, és neki ugyanolyan szavazati joga lesz az Országgyűlésben, mint a nem nemzetiségi képviselőknek. Ha a listára nem sikerül összegyűjteni a megfelelő számú szavazatot, akkor képviselő helyett szószólói helyet szerez a lista első helyén szereplő jelölt, így viszont az Országgyűlésben nem lesz szavazati joga, csak részt vehet az üléseken.
2026-ban a tizenhárom nemzetiség közül majdnem mindnek lesz listája a választáson, kivéve a szerbeket. A mostanit megelőző két választáson azonban csak a német kisebbségnek sikerült képviselői helyet szereznie. Azt, hogy egy nemzetiségnek hány regisztrált választópolgára van, itt lehet ellenőrizni, az adatokat folyamatosan frissítik.
Hogyan lehet regisztrálni?
Ahhoz, hogy valaki nemzetiségi listára szavazhasson, szerepelnie kell a nemzetiségi névjegyzékben. Mindenki csak egy nemzetiséget jelölhet meg, amelyhez tartozónak vallja magát. Regisztrálni április 2-án 16 óráig lehet elektronikusan, vagy ezen a nyomtatványon személyesen vagy postai úton bármelyik helyi választási irodánál. A regisztrációhoz semmilyen igazolást vagy egyéb dokumentumot nem kell csatolni.
Nemzetiségiként regisztrálni csak magyar lakcímmel rendelkezőknek lehet. Akinek nincs magyar lakcíme, az nem szavazhat nemzetiségi listára, és az sem, akinek van magyar lakcíme, de külföldön fog szavazni.
Aki regisztrált, de utóbb meggondolja magát és mégis inkább pártlistára szeretne szavazni nemzetiségi lista helyett, az április 9-én 16 óráig kérheti a regisztráció törlését ugyanazon a linken vagy nyomtatványon.
Mit tehetek, ha azt gyanítom, hogy visszaéltek az adataimmal?
Nem lehetetlen, hogy a nemzetiségi regisztrációhoz szükséges adatokkal mások visszaélnek. Könnyen megtudhatod, hogy a te adataidat illetéktelenül felhasználták-e és a nevedben regisztráltak-e. Ehhez csak ki kell kérned a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adataidat. Ezek között szerepelni fog, ha valamelyik nemzetiséghez tartozóként vagy nyilvántartva. Ügyfélkapun vagy DÁP-on keresztül itt kérheted ki az adataidat, személyesen vagy meghatalmazott útján pedig ezen a nyomtatványon bármelyik helyi választási irodában beadhatod az igénylést. Az eljárásról bővebb információt itt találsz.
Ha kiderül, hogy valaki a nevedben, akaratod ellenére regisztrált téged nemzetiségiként, feljelentést tehetsz személyes adattal való visszaélés miatt bármelyik rendőrkapitányságon vagy elektronikusan, vagy panasszal fordulhatsz az adatvédelmi hatósághoz. Fontos, hogy ilyen esetben emellett töröltesd is magad a nemzetiségi névjegyzékből április 9-én 16 óráig, mert ha ezt elmulasztod, később már nem kérheted a törlést.
A világ változik, viszont mi változatlanul kiállunk a jogaidért és a jogállamért.
Ajánld fel adód 1%-át a Magyar Helsinki Bizottságnak!
ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42