Négy év múlva is 24 fideszes közjogi méltóság maradhatna a posztján

Illusztráció: László Zsuzsi

A mindennapi életünk és közös jövőnk szempontjából alapvető fontosságú, hogy kik Magyarország legfontosabb közjogi vezetői, kik irányítják a független alkotmányos intézményeket, amelyeknek a hatalmat kellene fékezniük és ellensúlyozniuk. Ahogyan alapvető fontosságú a magyar jogállam szempontjából az is, hogy a közjogi vezetők – a köztársasági elnöktől a Nemzeti Választási Bizottság elnökéig – mi módon kerülnek posztjukba.

16 év alatt kellő tapasztalatot szereztünk arról, hogy papíron hiába vannak független intézmények, ha azokat egyedül a hatalom iránt lojális személyek irányítják. Ma az összes közjogi vezetőnk ilyen. Megbízható támaszai voltak ők a választásos autokráciának, dicstelen szerepük volt a jogállam és a demokrácia lebontásában. Ezért a Fidesz bebetonozta őket: hosszú időre odacementezte őket a mostani pozíciójukhoz.

Ahhoz, hogy megértsük, miért merül fel, hogy az így kinevezett vagy megválasztott szereplők a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközökkel akadályozni fogják az új kormányt, érdemes áttekinteni, pontosan mi a feladatuk, mit csinálnak az intézmények, amelyeket vezetnek, és hogy meddig szól a megbízatásuk. Az államapparátus minden szegletében találunk ilyen tisztségviselőket. 

➡️  www.cementezettek.helsinki.hu ⬅️

A Magyar Helsinki Bizottság már a 2022-es választások előtt elkészítette a Cementezettek c. weboldalát, amelyet most frissített. A mostani helyzet szerint a 33 legfontosabb közjogi vezető közül – amennyiben kitöltik mandátumukat – még két év múlva is a posztján maradhat 32, és öt év múlva is ott lehetnek még 16-an. Sőt, a választásos autokrácia vezető tisztségviselői közül 2035-ben is 7-en a helyükön lehetnének. Polt Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének egyenesen 2037. június 7-ig, 82 éves koráig szól a megbízatása.

A határozott idejű kinevezettek közül Kozma Ákos alkotmánybírónak nyúlik a legtávolabb a mandátuma, ami egészen 2037. szeptember 25-ig tarthatna. Pedig ő már az alapvető jogok biztosaként is leszerepelt, és kirívó passzivitása miatt minősítették le a magyar ombudsmani rendszert, amelynek a polgárok intézményes jogvédelmében kulcsszerepe lehetne. Az ő példája is mutatja, hogy a „cementezettek” nem szakmai felkészültség, a jogállam szolgálata és a hatalom kontrollja iránti elkötelezettség miatt kerültek a székükbe, hanem a hatalom iránti feltétlen lojalitásuk miatt cementezték oda őket. 

Az alkotmányos demokráciában kiemelt jelentősége van a fékek és ellensúlyok rendszerének, amely életképessé teszi, tartalommal tölti meg a hatalommegosztás rendszerét, megakadályozza a teljhatalom megszerzését és működtetését. 

Tegnap Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A javaslat szövegét egyelőre még nem ismerjük, néhány dolog azonban már most leszögezhető. 

A közjogi rendszer átalakítása a jogállam helyreállításának és Magyarország demokratikus működésének kulcsfontosságú momentuma. Nehéz, bizonyos esetben precedens nélküli döntéseket kell meghozni a törvényhozás alkotmányozó többségének. Ráadásul az alkotmány az egész politikai közösség alapvető dokumentuma – ellenzékieké ugyanúgy, mint ahogy kormánypártiaké. Mindezek miatt – és vonatkozó nemzetközi követelmények alapján is – biztos, hogy széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség a folyamatban, bármennyire szorítson is az idő. A közjogi vezetők puszta lecserélése pillanatnyilag megkönnyíthetné ugyan a hatalomgyakorlást, hosszabb távon azonban az szolgálná az alkotmányos demokrácia stabilitását, ha ezzel együtt erős garanciákat is teremtenének arra nézve, hogy az új tisztségviselők kiválasztása valóban az alkotmányos intézmények függetlenségét szolgálja.

A Magyar Helsinki Bizottság a választások óta dolgozik a közjogi lehetőségek feltérképezésén. A civil jogvédő szervezet azt vizsgálja, hogy milyen hazai és nemzetközi jogszabályi környezete, valamint milyen jó gyakorlatai vannak egyes közjogi vezetők leváltásának, alkotmányos eszközökkel hogyan lehet megteremteni a fékek és ellensúlyok rendszerének személyi garanciáit. Mert valóban nem odacementezett, bebetonozott, a demokratikus működésre veszélyt jelentő marionettfigurákra, hanem a magyar jogállam iránt elkötelezett közjogi méltóságokra van szüksége az országnak.