Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.
Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.
Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.
Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.
Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét.
A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést.
Az Emberi Jogok Védelmének Európai Szövetsége (AEDH) és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyilatkozatban hívta fel a magyar kormányt arra, hogy biztosítsa a demokrácia, jogállamiság és emberi jogok zavartalan érvényesülését.
A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentését a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai fordították le magyarra, és a fordítást a TASZ-szal és az EKINT-tel együtt megküldték a Kormány két tagjának is.
Magyar nyelvű fordítás
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.
Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én megtartott sajtótájékoztatóján a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítő álcivil szervezetnek nevezte többek között a Magyar Helsinki Bizottságot, elismerve, hogy fogalma nincs, a korábbi kormányokkal szembeni kritikák idején is kaptunk-e külföldi támogatást. A nyílt levelünkben felvilágosítjuk a szóvivőt, és bocsánatkérésre szólítjuk fel.
A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéséhez fűzött kormányzati kommentár rámutat arra, hogy a magyar kormány egyrészről játékszernek, másrészről saját hatalma biztosítékának tekinti az alkotmányt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a parlamenti ülésszak zárásaként a Kormány Alaptörvényhez való viszonyát elemezte.
A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.
Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek nem látják biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tiszta legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjék –, konkrét teendőket fogalmaztak meg.
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.
A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.