A szolgálati nyugdíj nem könyöradomány!
Együtt fordul az Alkotmánybírósághoz hat fegyveres és rendvédelmi szakszervezet és a Magyar Helsinki Bizottság a szolgálati nyugdíj megvonása miatt
Témakör: Jogállam
Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Jogod? Van! Filmezz jogállamot!
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös pályázata.
Pályázati határidő: 2012.01.10.Tovább gyengülő alkotmányvédelem
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
A kormánytöbbség az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével rosszul mérte fel mozgásterét
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom
Tájékoztató és alkotmánybírósági mintabeadvány az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselők számára
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel … Tovább olvasom
A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal – Értékelő elemzés a Velencei Bizottság magyar Alaptörvényről szóló jelentéséről és az azzal kapcsolatos kormányzati reakciókról
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
Ne vegye semmibe a kormány a Velencei Bizottság állásfoglalását – a Helsinki Bizottság elvárásai a sarkalatos törvények kapcsán
Az Európai Parlament holnap tárgyal a Velencei Bizottságnak a magyar Alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kritikájáról. A magyar kormány deklaráltan semmibe veszi a korábban, például a szlovák nyelvtörvény ügyében még mértékadónak tartott szakértői testület véleményét. A Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztet: ahhoz, hogy hazánk ne iratkozzon ki a demokratikus európai államok sorából, a sarkalatos törvényeket az elmúlt egy évben megszokottól gyökeresen eltérő eljárásban, a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével kell megalkotni.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne válasszák meg Pokol Bélát alkotmánybírónak
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak hozzá szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához.
Magyarország a magyar EU-elnökség ideje alatt
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon bekövetkezett, aggodalomra okot adó eseményekről, különös tekintettel a rasszizmus és az intolerancia megjelenési formáira és Magyarország új alkotmányának elfogadására.
A Helsinki Bizottság szükség esetén segít a Független Rendőr Szakszervezet tagjainak a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán
A Független Rendőr Szakszervezet Jogsegélyszolgálata közreműködik a Helsinki Bizottság által készítendő, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem minta kidolgozásában, a továbbiakban pedig az FRSZ segítséget nyújt az egyéni beadványok összeállításában és térítésmentesen biztosít képviseletet tagjainak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének tömeges megsértését jelentené a kedvezményes nyugdíjak utólagos megvonása
A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az Országgyűlést: az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését sértené a már megszerzett kedvezményes nyugellátás csökkentése, megvonása, vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása.
Nemcsak az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága is korrigálhatja a pénztártagok diszkriminációját
A Magyar Helsinki Bizottság több munkatársa fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez a rendelkezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan őket a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben. A szabályozás több mint 100.000 embert érint, s természetesen mindannyiuknak joguk van a Bírósághoz fordulni.
ENSZ-vizsgálat fókuszában Magyarország – az emberi jogok hazai helyzetéről számoltak be civil szervezetek a Merlinben
A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.
Budapesti nagykövetségeket tájékoztatott a Helsinki Bizottság a magyarországi emberi jogi helyzetről
Felkészülés Magyarország ENSZ vizsgálatára – a Helsinki Bizottság Magyarország emberi jogi teljesítményével kapcsolatos álláspontjáról tartott tájékoztatót több budapesti nagykövetség képviselőjének.
A Helsinki Bizottság alkotmánybírósági mintabeadványa az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselők számára
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a május 31. előtt elbocsátottak bizonyos feltételek mellett alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – ehhez kíván segítséget nyújtani a szervezet által készített mintabeadvány.
A harmadik hullám – az alkotmányozás
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
Alkotmányozás – 2011. tavasz
2011. március 16. – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási … Tovább olvasom
Nyílt levél Szájer Józsefnek
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
Az alkotmányozási folyamat hibái miatt tartalmától függetlenül elfogadhatatlan az új alkotmány
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.