Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Pardavi Márta beszéde a civilellenes törvényről szóló EUB ítélet utáni sajtótájékoztatón: Jogvédő szervezetként a Helsinki Bizottságnál sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az … Tovább olvasom
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma kimondta: megbélyegző, káros és az uniós jogba ütközik az a magyar szabályozás, ami szerint az évente legalább 9 millió forint Magyarországon kívülről érkező támogatásban részesülő civil szervezetek kötelesek regisztrálni … Tovább olvasom
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik … Tovább olvasom
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a … Tovább olvasom
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első … Tovább olvasom
Március 30-án fogadta el a parlament a felhatalmazási törvényt. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a … Tovább olvasom
Újabb pert bukott el a kormánypárt, mert hazudott a Magyar Helsinki Bizottságról. A három éve indult ügy egész a Kúriáig jutott, amely most helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet. A pártnak és Halász János frakciószóvivőnek 400 … Tovább olvasom
Az Alkotmánybíróságnak (AB) kiemelt szerepe volna a jogállamnak és a polgárok szabadságjogainak védelmében különleges jogrend idején. Ehhez képest az AB elnökének új utasítása még inkább megnehezíti, hogy a jogszabályok vagy bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata hatékony … Tovább olvasom
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás … Tovább olvasom
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az egyik szónoka volt az ország első online tüntetésének. Több mint százezren petícióban tiltakoztak a felhatalmazási törvény, a korlátlan rendeleti kormányzás ellen. Íme, a beszéd. Kedves Barátaink! Sokan érzik … Tovább olvasom
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény mai szavazása előtt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) soron kívüli közleményben reagált a hazai történésekre. A kihirdetett veszélyhelyzetnek időbeli korlátot kell szabni és biztosítani kell a … Tovább olvasom
Az Országgyűlés elfogadta az ún. „felhatalmazási törvényt”, amely határozatlan ideig bevezeti a rendeleti kormányzást. Most különösen nagy feladat hárul a sajtóra és a civil szervezetekre a kormány ellenőrzésében. A Magyar Helsinki Bizottság tudatában van megnövekedett … Tovább olvasom
Maszkot kérünk, nem szájkosarat Felhatalmazási törvény? Így nem kérünk belőle. Rendkívüli jogrend csak a nyilvánosság és sajtó korlátozása nélkül fogadható el. Mi a baj a felhatalmazási törvénnyel? A felhatalmazási, vagy „koronavírus” törvényről ma szavaz a … Tovább olvasom
A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását is tervezi a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Ez a törvény Magyarországon – ahogy más országokban is – védi a köznyugalmat, hisz közveszély esetén különösen fontos, … Tovább olvasom
Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi szempontokat és javaslatokat megfogalmazni.
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi … Tovább olvasom
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik kiálltak … Tovább olvasom
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74%-át nem hajtotta még végre Magyarország. A European Implementation Network (EIN) adatai szerint az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi. Ez annál … Tovább olvasom
A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság … Tovább olvasom
Elérkezett az ajándékozás ideje! Ha idén te is próbálsz igazán hasznos és nemes ajándék ötletekkel előrukkolni, akkor a legjobb helyen jársz! A Helsinki rendhagyó karácsonyi vásárán emberi jogok vásárlásával támogathatod jogvédő munkánkat. Vásárolj emberi jogokat a dobozra kattintva! … Tovább olvasom