Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

A bírósági kirendelési rendszer aláássa a bírák függetlenségét

A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti. 

Translation is available for this content

Switch to English

A Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a bírák kirendelésének szabályozási keretét és gyakorlatát. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar bírói kirendelési rendszer számos jogállamisági elvet sért, mindenekelőtt a bírák elmozdíthatatlanságának garanciáját és ezzel a bírósághoz forduló felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogait. A kutatás során áttekintett döntések azt mutatják, hogy a szabályozásba épített garanciák hiányában a kirendelésről döntő bírósági vezetők számára megnyílik az önkényes jogalkalmazás lehetősége.

A Magyar Helsinki Bizottság kutatása az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által az elmúlt években hozott és nyilvánosan elérhető kirendelésekről szóló határozatokat tekintette át. A megismert adatokból kitűnik, hogy a bírói kirendelések hazai gyakorlata jelentősen túlterjeszkedik a törvényi kereteken. A jogszabályból hiányoznak az anyagi jogi és eljárási garanciák, és ez olyan szabályozási környezetet eredményez, amely teret enged a visszaélésszerű alkalmazásra.

  • A bírósági vezetők számára biztosított korlátlan mérlegelési szabadság a kirendelések tömeges alkalmazásához vezet. A bírói kirendelések az elmúlt években több alkalommal is elérték vagy meghaladták a teljes bírói létszám 25%-át, vagyis ezekben az években minden negyedik bíró kirendelt bíróként (is) szolgált.
  • A kirendelésekre sok esetben nyilvánvalóan valótlan törvényi indokkal kerül sor. Egyértelmű példa erre azoknak a bíróknak az esete, akiket egy újonnan létrehozott bírósági fórumra rendeltek ki az “ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása céljából”, ahelyett, hogy az új álláshelyeket pályázat útján meghirdették volna. Példaként szolgálnak azok a kirendelések is, amelyeket a bírák “szakmai fejlődésénk elősegítése céljából” rendeltek el a Kúrián egy vagy akár két évet meghaladó időre. 
  • A szabályozás semmilyen szempontot nem ad a kirendelhető bírák körének meghatározására, még csak azt sem garantálja, hogy a szükséges szakmai kvalitásokkal, tapasztalattal rendelkezzenek, ezért a bírósági vezetők tetszésük szerint, átláthatatlan szempontok alapján , választhatják ki a kirendelt bírót a több ezer bíró közül. A kirendelt bíróra vonatkozó objektív szempontok hiánya azt is lehetővé teszi, hogy a bírósági szervezetrendszer legalacsonyabb szintjén – járásbírósági szinten – szolgálatot teljesítő bírák kirendeléssel ítélkezzenek a Kúrián, ahogyan azt a tanulmányban feltárt eset is igazolja.
  • A törvény nem teszi kötelezővé a kirendelésre vonatkozó határozatok indokolását. Ennek következménye, hogy az OBH elnöke az eddig meghozott, több mint 600 határozat közül egyikhez sem fűzött indokolást, és a szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy egyetlen határozattal akár 10-15 bírót egyszerre, csoportosan rendeljenek ki egyik bíróságról a másikra.
  • Magasabb bírói beosztásokban a kirendelések sokszor – kevéssé leplezett módon – a törvény által egyébként meg nem engedett próbaidős foglalkoztatást jelentenek. A próbaidős jelleggel magasabb beosztásba kirendelt bírák kiszolgáltatott helyzetben ítélkeznek, ami aláássa a függetlenségüket. Függő státuszuk arra ösztönözheti őket, hogy a bírósági vezetők vélt vagy valós elvárásainak megfelelően döntsenek.
  • A bírósági vezetők jogértelmezése szerint a kirendelések bármikor egyoldalúan megszüntethetők, akár az érintett bíró hozzájárulása nélkül is, ami lehetővé teszi a kirendelt bíró eltávolítását az általa tárgyalt ügyekből, akár a kirendelés eredeti időtartamának lejárta előtt is.
  • A kirendelések gyengítik az érdemeken alapuló bíró előmenetel rendszerét. A tanulmány adatai egyértelműen igazolják, hogy az elmúlt években többségében olyan bírák nyertek a meghirdetett kúriai bírói álláshelyekre kinevezést, akiket előzőleg kirendeltek a Kúriára. A kirendelés rendszere ilyen módon lerontja a törvény által rögzített pályázati rendszert és indokolatlan előnyben részesíti a kirendelt bírákat.

A Magyar Helsinki Bizottság tanulmánya magyarul itt, angolul pedig itt érhető el.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság