Börtön kisokos Tájékoztató bevonulóknak, családtagjaiknak és mindazoknak, akik többet szeretnének tudni arról, mi van a rács mögött.

Mi az ombudsman? Miben segít? Hogy fordulj hozzá?

Az ombudsman szerencsés helyeken “a nép ügyvédje”, aki, ha kell, akár az állammal és intézményeivel szemben is kiáll az alapjogaidért. A te oldalodon áll, nem hatalomén. Magyarországon a szerencsés indulás után mára az illiberális rezsim egyik intézményes paravánjává tették ezt a nagyszerű jogintézményt, az alapjogok biztosát és hivatalát. A Magyar Helsinki Bizottság kisokosa az ombudsmanról.

ombudsman

Mit jelent az ombudsman fogalma, intézménye? Honnan ered a kifejezés?

Ez egy Európa-szerte elterjedt alkotmányos intézmény, az állami alapjogvédelmi rendszerek fontos eleme.  Nevezik “a nép ügyvédjének” is. Az ombudsman svéd eredetű szó. Világszerte sokféle változata él. Átalában olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó népképviseleti szervnek tartozik felelősséggel.

Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman a legtöbb helyen nem alkalmazhat jogi szankciókat, viszont ajánlásokat fogalmazhat meg.

Az ombudsman kifejezés jelentéstartalma tovább bővült az utóbbi évtizedekben. És ma már nem csak a szűken értelmezett állami jogvédelem tisztségviselőire alkalmazzák, hanem olyan részben vagy teljesen független szószólókra, közvetítőkre akár magáncégeknél is, akik a fogyasztók és munkavállalók jogait képviselik. Oktatási intézményeknél és szerkesztőségeknél is előfordul olyan szervezetileg független pozíció, amely a diákok és a közönség jogait és érdekeit képviseli. Az ilyen ombudsmanok minőségbiztosítást jelentenek, és jelzést adnak a környezetnek az adott szervezet átláthatóságáról.

Mióta vannak Európában ombudsmanok?

Az első parlamenti ombudsmant 1809-ben nevezték ki Svédországban. Jelentősen más volt a jogköre, mint a mostanában szokásos ombudsmani intézményeknek, így a magyarnak is. A svéd parlamenti hatalom megerősítését szolgálta a királlyal szemben. Nem csak a közigazgatást ellenőrizte, de a bíróságokat is, nem csak az állami hivatalnokokat vizsgálta, hanem a bírákat is. (A legtöbb ország ombudsmanának hatásköre nem terjed ki a bíróságokra vagy az ítélkezésre, így a magyaré sem.) Vádat is emelhetett a jogsértő és kötelességüket elmulasztó tisztségviselőkkel és bírákkal szemben.

Jó száz évig unikumnak számított a svéd intézmény. Aztán a függetlenné váló Finnországban született meg a második 1919-ben. Majd Norvégia vezetett be katonai ombudsmant (1962-től van ott is általános biztos), aztán Dánia következett általános ombudsmannal 1955-ben. Az NSZK két évre rá katonai ombudsmannal indított. 

Az állampolgári jogvédelem tekintetében progresszívnek számító 1960-as és 1970-es években Nagy-Britanniában (1967), Franciaországban (1973) és Ausztriában (1976) is önálló, általános jogkörű ombudsman kezdi el munkáját. 

Az európai diktatúrák, autokráciák bukása után a demokratikus és jogállami utat választó országok jó gyakorlatként vették át “a nép ügyvédje” intézményét. Így tett Portugália (1976) és Spanyolország (1978), és így tesznek majd a kelet-európai országok is a 1980-as és ‘90-es évek fordulóján.  A lengyelek voltak az elsők (1987), a magyar alkotmány pedig 1989-ben teremtette meg “az állampolgári jogok országgyűlési biztosát”.

Hogyan terjedt el az ombudsman intézménye a világban?

Az első Európán kívüli ombudsmant Új-Zélandon választották meg. Ő lett a mintája az  angolszász országokban hamarosan szétterjedő parlamenti jogintézményeknek.

A demokratizálódási folyamat és az emberi jogok iránt fokozódó érzékenység miatt meglehetősen gyorsan adaptálták másutt is. Egyre több helyen tekintették a jogsértések elleni állami garanciának. Ahogyan az Európa Tanács, úgy az ENSZ is arra ösztönözte tagállamait, hogy minél szélesebb jogkörrel hozzanak létre ombudsmani intézményeket. Ma egy demokratikus jogállam nem képzelhető el nemzeti emberijog-védelmi rendszer nélkül, amely a legtöbbször valamiféle ombudsmani intézményt jelent.

Mióta van Magyarországon ombudsman? 

A magyar polgárok és az itt élők állami jogvédelmét a jogállami forradalom teremtette meg. 1989 októberében fogadták el azt a radikális alkotmánymódosító csomagot, ami létrehozta a hazai ombudsmant , “az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét”.

Utána négy évbe telt, mire az első szabadon választott parlament megalkotta az ombusmani törvényt, és újabb két év kellett ahhoz, hogy megválasszák a biztost és helyettesét, az adatvédelmi biztost, illetve a kisebbségi ombudsmant. A működését 1995-ben elkezdő magyar ombudsmani rendszer igazán progresszívnek számított a maga idején. 

Az ombudsman régen és most: hogyan változott Magyarországon az intézmény?

Lényegében ez a négyszereplős ombudsmani modell működött egészen 2011-ig, azzal a módosítással, hogy az állampolgári jogok biztosának a helyettesének helyét a jövő nemzedék országgyűlési biztosa (környezetvédelmi ombudsman) vette át 2008-tól. Az Alaptörvény azonban nem hagyta érintetlenül a már bejáratott ombudsmani modellt. Bár még az új alkotmány előkészítéséért felelős eseti parlamenti bizottság is a több parlamenti biztosból álló szerkezet mellett tette le a garast, mégis más került az Alaptörvénybe, és 2012. január 1. óta egyszereplős lett a hazai ombudsmani rendszer.

Az alapvető jogok biztosának két helyettese van, a nemzetiségek jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét látják el. Ők nem önállóak, munkájukat a biztos irányítja. Ehhez képest érdekes módon nem csak magát a biztost, de két helyettesét is az Országgyűlés választja egyaránt hat évre. 

(Az önálló adatvédelmi biztosi jogköröket és feladatokat – eleve az előzőnél szűkebb körben – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökére ruházták át. Az új szervezet igen rossz hatásfokkal működik.)

Ugyan továbbra is van ombudsmanunk, az állami jogvédelem helyzete mégsem rózsás. Az ombudsmani intézmények a kényes politikai kultúrájú, civilizált államokban tudnak igazán jól működni. Vagy az olyan helyeken, ahol széles politikai támogatást élveznek. Ma Magyarország egyik tekintetben sem ilyen hely. A Fidesznek ezt az intézményt is sikerült maga alá gyűrnie, a jogi környezet átírásával és hozzá lojális biztosak kinevezésével elérte, hogy az intézményi kulissza ugyan többé-kevésbé megmaradt, de az ombudsmani instancia a honpolgárok jogvédelmi intézményeként kiüresedett. Hiába van „alapvető jogok biztosa”, ha a népnek már nincsen ügyvédje.

Eközben a Független Rendészeti Panasztestületet és az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is beolvasztották a biztos alá, és arra hivatkoztak, hogy ezzel hatékonyabb lesz majd ezeken a területeken a jogvédelem, ám a tapasztalat mást mutat. Források és szándék híján ma a rendőri önkény és a diszkrimináció áldozatai nehezebb helyzetben vannak, mint néhány évvel ezelőtt, amikor még önálló intézmények látták el a jogvédelmet. 

KOZMA ÁKOS, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA, FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA

A jogvédelem szintjének romlása is hozzájárult, hogy saját külföldi ombudsman kollégái minősítették le (az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolták át) a Kozma Ákos vezette jogvédelmi intézményt. Kritikájuk szerint az alapvető jogok biztosa és hivatala ugyanis nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBT+ embereket, menekülőket és bevándorlókat érő jogsértéseket. Nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét. Politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének (GANHRI) döntése szerint. 

Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság többször is figyelmeztetett, látni kell, hogy az utóbbi években a magyar állam maga értékelte le „a nép ügyvédjét”, szűkítette le a polgárok jogvédelmi lehetőségeit. A GANHRI döntése csak ezt igazolta vissza.

Mi a feladata a magyar intézménynek? 

Feladata az ország polgárai és az itt tartózkodónak jogainak védelme. Ahogy az Alaptörvény fogalmaz: “alapjogvédelmi tevékenységet lát el”. Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Az ombudsmani törvény igen sokrétű feladatot ír elő a biztosnak. Az ombudsman kötelezettsége például, hogy megkülönböztetett figyelemmel járjon el a gyermekek, nemzetiségek, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, fogyatékossággal élő emberek jogainak és a környezet értékeinek védelmében. 

Mivel ma sokkal nehezebb Alkotmánybírósághoz fordulni, mint korábban, az is fontos jogköre a biztosnak, hogy kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, az Alaptörvény értelmezését, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát.

A törvény azt is előírja az ombudsmannak, hogy a kínzás és más embertelen, megalázó bánásmód megelőzésének érdekében járjon el, folytatólagosan vizsgálja, monitorozza, hogyan érvényesülnek az emberi jogok a börtönökben és már zárt intézetekben. 

Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Miben tud segíteni az ombudsman? 

A téged ért jogsérelmek orvoslásában. Elég sokféle dologban van jogköre, de nem mindenben. Ítéletet, kártérítést ne várj tőle. Ezek nem az ő feladatai.

Csak akkor tud segíteni, ha arról értesül, hogy hatóságok, hivatalok, sok embert ellátó

közszolgáltatók megsértik a te vagy mások jogait.

Milyen szerveket vizsgál az ombudsman?

  • a helyi önkormányzatokat és intézményeit,
  • a nemzetiségi önkormányzatokat és intézményeit,
  • a kormányt és intézményeit (közigazgatási szerveket),
  • a Magyar Honvédséget,
  • a rendőrséget, határőrséget,
  • a büntetés-végrehajtást és más zárt intézményeket,
  • az ügyészség nyomozó szervét,
  • a közjegyzőket,
  • a végrehajtókat,
  • az áram-, gáz-, vízszolgáltatókat.

Milyen szervet NEM vizsgálhat az ombudsman?

  • az Országgyűlést,
  • a köztársasági elnököt,
  • az Alkotmánybíróságot,
  • az Állami Számvevőszéket,
  • a bíróságot,
  • az ügyészséget (kivéve a nyomozó szervét).

Hogyan lehet segítséget kérni tőle?

A legegyszerűbb levélben. A cím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1387 Budapest Pf. 40.

A panasszal együtt be kell küldeni hozzá kapcsolódó hivatalos iratok másolatát is!

  • A panaszt e-mailben is elküldheted. A cím: panasz@ajbh.hu
  • Nagyon fontos, hogy az e-mailedbe írd bele a postacímedet is!
  • Faxolhatasz is a +36 1 269 1615 számra.

Ha inkább személyesen mondanád el a panaszod, telefonos időpont-egyeztetés után (tel.: +36 1 475 7100) azt is megteheted az ombudsman hivatalában. A hivatal címe: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1.

ombudsman eljárás vidéken

Kérheted, hogy az ombudsman tartsa titokban a neved.

Az ombudsman eljárása ingyenes.

Nincs 30 napos ügyintézési határidő. Készülj fel, nem fog gyorsan menni.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság