Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
10 civil szervezet és informális csoport közös levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, amelyben arra kérik, hogy haladéktalanul álljon ki a kormány törvénymódosítási javaslatai által hátrányosan érintettek, köztük a gyermekek és az LMBTQI emberek alapvető jogaiért. … Tovább olvasom
Vásárolj újságot, és támogass kormányfüggetlen hazai hírportálokat. Mi itt a Magyar Helsinki Bizottságnál is így teszünk.
Az elmúlt hetekben aktívan foglalkoztunk a magyarországi jogállamiság helyzetével. Mióta az Európai Bizottság publikálta jelentését, hétről hétre élő adásban vizsgáltuk a különböző jogállamisági szegmenseket: a bíróságok függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.
A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom … Tovább olvasom
Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság sajtóközleménye Továbbra sem tudta megnyugtatóan rendezni a helyzetet a bírák véleménynyilvánításhoz való jogával kapcsolatban a magyar kormányzat. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ma nyilvánosságra hozott döntésével … Tovább olvasom
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése mind a négy vizsgált területen lényegi, a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán. Ezek között számos olyan található, amelyekre az elmúlt években a civil szervezetek is többször felhívták a … Tovább olvasom
Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.
A Helsinki Foundation for Human Rights által koordinált projekt célja az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos mechanizmusainak megerősítése, a tagállamok civil szervezeteinek ezen mechanizmusokkal összefüggő munkájának erősítése és hatékonyabbá tétele. 2020 folyamán a projekt keretében egy … Tovább olvasom
Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.
A magyar kormány 2020. június 18-ától megszüntette a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és egyúttal elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet 2020. december 18-ig. De mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között? És hogyan változtatta … Tovább olvasom
Pardavi Márta beszéde a civilellenes törvényről szóló EUB ítélet utáni sajtótájékoztatón: Jogvédő szervezetként a Helsinki Bizottságnál sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az … Tovább olvasom
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma kimondta: megbélyegző, káros és az uniós jogba ütközik az a magyar szabályozás, ami szerint az évente legalább 9 millió forint Magyarországon kívülről érkező támogatásban részesülő civil szervezetek kötelesek regisztrálni … Tovább olvasom
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik … Tovább olvasom
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a … Tovább olvasom
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első … Tovább olvasom
Március 30-án fogadta el a parlament a felhatalmazási törvényt. Meddig tarthat még a különleges jogrend? Mit tesz és mit tehetne az Alkotmánybíróság? Mire használta a szinte korlátlan felhatalmazást eddig a kormány? Mi történt még a … Tovább olvasom
Újabb pert bukott el a kormánypárt, mert hazudott a Magyar Helsinki Bizottságról. A három éve indult ügy egész a Kúriáig jutott, amely most helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet. A pártnak és Halász János frakciószóvivőnek 400 … Tovább olvasom
Az Alkotmánybíróságnak (AB) kiemelt szerepe volna a jogállamnak és a polgárok szabadságjogainak védelmében különleges jogrend idején. Ehhez képest az AB elnökének új utasítása még inkább megnehezíti, hogy a jogszabályok vagy bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata hatékony … Tovább olvasom
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás … Tovább olvasom
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az egyik szónoka volt az ország első online tüntetésének. Több mint százezren petícióban tiltakoztak a felhatalmazási törvény, a korlátlan rendeleti kormányzás ellen. Íme, a beszéd. Kedves Barátaink! Sokan érzik … Tovább olvasom