Állás Teljes munkaidőben dolgozó PÉNZÜGYI KOORDINÁTORT keresünk

Tanársztrájk: miért sztrájkolnak a pedagógusok? Mik a kilátások?

Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és  munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik. 


Mi az a tanársztrájk (pedagógussztrájk)?

A sztrájkjogot szociális jogként  gyakran sorolják a másodgenerációs emberi jogok közé, de valójában olyan első generációs emberi jogokból következően élvez alapjogi védelmet, mint az egyesülési jogi, a gyülekezési jog vagy a véleménynyilvánítás szabadsága. Így például a munkavállalók a sztrájkhoz való jogukat a munkabeszüntetés folytán előre bejelentett, szervezett és nyilvános formában gyakorolják, azaz élnek véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságukkal, valamint a békés gyülekezéshez való alapjogukkal. 

A sztrájkot alapvető jogként ismerik el a nyugati világban. Az Európai Unió nem rendelkezik jogszabályokba foglalt szabályozási keretekkel. Viszont az uniós bírósági gyakorlat kijelöli annak a kereteit, hogy meddig jogszerű egy munkabeszüntetés.


tanársztrájk

A magyar Alaptörvény kimondja, hogy törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magába foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát is. Így az Alaptörvény a munkához való jog részeként elismeri a sztrájkhoz való jogot is mint alapjogot.

A sztrájkjog ugyan nem abszolút szabadságnak (mint például az emberi méltóság), de korlátozni csak törvényesen, legitim céllal és arányosan lehet.

Mi a helyzet a pedagógusokkal és a tanársztrájkkal? Hogyan képes egyáltalán az állam – az ország legnagyobb munkáltatójaként – önmagával szemben védelmet nyújtani? Emiatt is speciális a közszférában dolgozói csoportok (nem csak a pedagógusok, de orvosok, rendőrők, NAV-ellenőrök és más közfeladatot ellátó munkavállalók) helyzete. 

Mivel éppen a közalkalmazottak azok, akik az állam napi működését biztosítják, neki sokkal korlátozottabb a lehetőségük sztrájkolni. Ezzel együtt egy tanársztrájk is lehet jogszerű, ha a szűkített feltételeknek megfelel.

Miért sztrájkolnak a tanárok 2022-ben?  

A tanárok és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közötti tárgyalások több hónap alatt sem vezettek eredményre, ezért 2022 első hónapjában kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek a pedagógus szakszervezetek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Arra kérték a szülőket, hogy január 31-én reggel ne 8, hanem 10 órára vigyék a gyerekeket iskolába. 

Ennek folytatásaként jelentették be, hogy 2022. március 16-án határozatlan idejű sztrájkot indítanak a közoktatás helyzetének javításáért, az óvodákban és iskolákban dolgozók béremeléséért, valamint munkaterheik csökkentéséért. 

A jogszerű sztrájk lefolytatásához a szakszervezeteknek meg kellett volna állapodniuk a minisztériummal a „még elégséges szolgáltatásokról”. Az Emmi a „még elégséges szolgáltatást” elképesztően széles körben akarta megszabni, lehetőleg úgy, hogy a tanórák 75 százalékát meg kelljen tartani, amivel a sztrájkot gyakorlatilag hatástalanná tette volna. A kormány visszaélve a veszélyhelyzeti felhatalmazásával gyorsan rendeletbe is foglalta ezt. Ez ellen a szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak. 

A sztrájkjoguk kiüresítése után a pedagógusok utolsó eszközként polgári engedetlenséghez folyamodtak. A kormányerő ezek ellenére a “veszélyhelyzeti” rendkívüli korlátozást 2022 májusában törvénybe foglalta általános szabályként.

A 2022. januári tanársztrájkot, melyben mintegy 27 ezer oktatási dolgozó vett részt első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, ám később másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogellenesnek nyilvánította. A Kúria 2022 júliusában felülbírálta a másodfokú döntést és kimondta, hogy mégis jogszerű volt a megmozdulás. 

A tanárok és szakszervezeteik máig nem mondtak le követeléseikről. A minisztérium viszont január és március között tovább szabotálta a tárgyalásokat, húzta az időt, és igyekezett a pedagógustársadalmat és a szülőket elbizonytalanítani, hogy jogszerűen egyáltalán megtartható-e az újabb munkabeszüntetés. Az Emmi nem csak a bírósági eljárás elhúzódását használta ki, de azt is, hogy az alapjogok biztosa, az ombudsman felhívása szerint a szülőknek kötelező iskolába küldeni a gyerekeket, nem támogathatják a sztrájkot. 

Ennek ellenére a márciusi “gördülő sztrájkban” legalább 20 ezer pedagógus vett részt a szakszervezetek szerint. A munkabeszüntetést aztán tárgyaló partner híján kénytelenek voltak beszüntetni.

Bár azóta több kormánytag arról beszélt, hogy jogosnak tartja a tanárok követelését, a tárgyalásokat az országgyűlési választások előtt nem kezdték újra, majd az érettségire, később a nyári szünidőre hivatkozva augusztusra tolódtak.

 

Tüntető pedagógusok
Tüntető pedagógusok Pécsett a Széchenyi téren 2022. március 3-án

Mi a célja Magyarországon a 2022-es tanársztrájknak? 

A pedagógushiány Európa-szerte jelen lévő probléma, de a magyar tanárok helyzete így is kiugróan rossz, mivel egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük. A PSZ szerint 13 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. Jelenleg az oktatási rendszer a tanárok alulfizetésére épül: a magyar diákok teljesítménye nem magas, de legalább nem is kerül sokba. 

A pedagógusok követeléseinek döntő része a közoktatásban dolgozók bérezésével és munkaterhelésével kapcsolatos. A szakszervezetek 2022 év elején a következőket kérték:

  • A pedagógusok 45 százalékos béremelésben részesüljenek.
  • Valódi pedagógus-életpályára van szükség.
  • A heti kötelező óraszám 24 órára csökkenjen.
  • Az osztályfőnöki funkció heti 2 órával számítson bele a heti kötelező óraszámba.
  • A pedagógiai asszisztensek gyermekfelügyelettel töltött heti óraszáma maximum 35 óra legyen.
  • A kormány érdemben működtesse az oktatás területén a szakmai és érdekképviseleti fórumokat.

tanársztrájk célja

Milyen eredményeket értek el a tanársztrájkkal 2022-ben? 

A januári tanársztrájkot első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, ám később másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogellenesnek nyilvánította. A Kúria 2022 júliusában felülbírálta a másodfokú döntést és kimondta, hogy mégis jogszerű volt a megmozdulás.

A tanársztrájk és a későbbi polgári engedetlenségi akció szülők és diákok tömegeinek támogatását szolidaritását váltotta ki. Sok ezeren írták már alá a neves gimnáziumok öregdiákjainak szolidaritási nyilatkozatát.

Március 16-án több száz állami és egyházi fenntartású intézményben nem vették fel a munkát a pedagógusok. Több iskolában rendkívüli szünetet kellett elrendelni a hiányzások miatt, és az iskolából kimaradó diákok ezrei tüntettek Budapesten.

A kormány 10 százalékos béremelésről beszél, de valójában 2022-ben a pedagóguspénzeket bérpótlékkal emelték meg, ami csak arra szolgált, hogy a tanárok fizetése legalább elérje a garantált bérminimumot.

A tanárok követelései azonban azóta sem teljesültek.

Volt-e korábban is tanársztrájk Magyarországon? Milyen eredményre vezetett?

Számos tanárdemonstráció és helyi munkabeszüntetés után az első országos, ez esetben a felső- és közoktatásra is kiterjedő tanársztrájkot 1995. december 15-én tartották hazánkban. A szakszervezetek szerint a tanárok és oktatók 75-80 százaléka részt vett benne: mintegy 160 ezren. 

Ezután a PDSZ hirdetett meg kétórás országos sztrájkot 2006, december 15-re, de a támogatottsága meg sem közelítette a 11 évvel korábbit. A PSZ pedig “felelőtlen akciónak” minősítette a munkabeszüntetést, amely mintegy 500 iskolát és pár ezer tanárt érinthetett.

2012-től teljes egészében a kormányhoz kerültek át az addig önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények. Az állami iskolákban dolgozó pedagógusoknak és érdekképviseleti szervezeteiknek azóta már csak a kormánnyal kell egyezségre jutni, ha a bérről, oktatásirányításról, pedagógiai tartalomról vagy finanszírozásról egyezkednének.

Ez elvileg megkönnyíti az érdekegyeztetést. Valójában azonban nem, mert a kormány elzárkózik a párbeszédtől, viszont a jogi környezetet a saját előnyére változtatta meg, így a jogszerű nyomásgyakorlásra, sztrájkokra is kisebb az esély a munkavállaló tanároknak. Jóval kevesebb ilyenre került sor, mint 2012 előtt. 2022 mellett még egyetlenegyszer sztrájkoltak.

2016 tavaszán a Tanítanék! Mozgalom megjelenése és a kockás inges tiltakozás adott új lendületet a tanári nyomásgyakorlásnak. A szakszervezetekkel és Közoktatási Platformmal közösen vagy azokat támogatva március 30-án, április 15-én és 20-án is több sztrájkra került sor. Az utolsó már egésznapos munkabeszüntetés volt.

 

sikeres-e a tanársztrájk
Fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc

Milyen külföldi példákat ismerünk, ahol a tanársztrájk sikeres volt?

A legtöbb nyugati országban nem szükséges a vitás kérdésekben sztrájkfenyegetéssel élni, a felek már a tárgyalások során megegyeznek. A befuccsoló érdekegyeztetés miatt a francia és olasz pedagógusok mégis többször sztrájkolni kényszerültek, többször eredményesen. 2010-ben a román tanárok is kitartóknak bizonyultak, ezért van az, hogy ott már magasabb bérek járnak nekik, mint a magyarországi kollégáiknak. Egy pályakezdő román pedagógus annyit keres, mint nálunk egy tíz éve tanító szaktanár.

Horvátországban harminchat nap után fejeződött be 2019 végén az oktatási dolgozók sztrájkja, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk a kormánnyal a bérek emeléséről. 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság