Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.
Továbbra is kártalanítás jár azoknak az embereknek, akiknek a büntetés-végrehajtási intézetben nem biztosították a megfelelő életteret.
A fogvatartottak kegyeleti joga három esetre terjedne ki: a haldoklótól való elbúcsúzásra, a temetésen való részvételre, és a sírhely meglátogatására. A hazai szabályozás egyes részei azonban túl rugalmatlanok, míg más részei túlzottan tág mérlegelési lehetőséget engednek a bv. parancsnokoknak. Így a rabok a gyakorlatban sokszor nem tudnak végső búcsút venni szeretteiktől.
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete.
Szeptember 16-án, szombaton személyes találkozót tartott a FECSKE, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport.
Ez a tájékoztató arról szól, hogy Ön mit tehet, ha a fogvatartása alatt a büntetés-végrehajtási intézet kárt okozott Önnek. A tájékoztatóból megtudhatja, hogyan kaphat kártérítést, és hogyan juthat jogi segítséghez, ha nincsen pénze arra, hogy ügyvédet hatalmazzon meg a képviseletére.
A fogvatartottak is ugyanolyan kiszolgáltatottak és sérülékenyek a rovarcsípésekkel szemben, mint bármely más zárt intézményben élő emberek.
Cigányellenes tüntetést tartottak Budapesten szélsőséges szervezetek. A tüntetésen elhangzott beszédek egyértelműen rasszisták voltak, amelyek a roma honfitársaink kirekesztését csupán származási alapon helyesnek tartották. A beszédek valós tartalma az azokat elfedő csomagolás ellenére is egyértelmű volt.
Közérdekű bejelentést tettünk a szentgotthárdi otthonban élő gondozottak méltatlan helyzetéről.
Cigányellenes tüntetést jelentettek be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai börtönének közvetlen közelébe. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat.
A FECSKE Támogató Csoport – a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány támogatásával – májusban indította el az első online mentálhigiénés csoportját fogvatartottak hozzátartozói számára annak érdekében, hogy Budapesttől távol élő érintettek is hozzáférjenek a segítséghez.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből.
Bármilyen jogokat biztosítsanak a törvények, ezek érvényesítése csak akkor lehetséges, ha a jogalkalmazó szervek ténylegesen lehetővé teszik azt. Éppen ezért mindannyiunk számára fontos, hogy a bíróságok függetlenek legyenek, átláthatóan működjenek, és hogy a bírók pártatlanul, politikai befolyástól mentesen hozzanak ítéletet az eléjük kerülő ügyekben. Magyarországon azonban az elmúlt években számos olyan jogszabály és döntés született, amelyek veszélyeztetik a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
Elöljáróban négy alapelv, amiről ne feledkezz meg tüntetés közben sem:
I. Csak a békés tüntetést és tüntetőt védi a törvény.
II. Fő a nyugalom, ne adj okot erőszakra. Ne szegülj szembe a rendőri intézkedéssel akkor sem, ha úgy érzed, hogy az jogsértő.
III. Van lehetőség panaszra és jogi elégtételre, de nem a helyszínen.
IV. Lehetőség szerint ügyvéd jelenlétében tegyél vallomást.
A kordonbontók, politikusok és diákok egyaránt rendszeresen hivatkoznak a Telex újságíróinak rendőrség elleni perére. Egyrészt joggal, másrészt némileg elhamarkodottan. A Magyar Helsinki Bizottság ma kapta kézhez a jogerős ítéletet. A civil jogvédő egyesület fontosnak tartja, hogy a bírósági döntést megismertesse a közvéleménnyel. A félreértelmezéseknek és túlzásoknak leghelyesebb tényekkel elejét venni.
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérelemhez készített mintát a tüntetők számára, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökséget és környékét lezáró kordon megbontása miatt. Mivel Novák Katalin köztársasági elnök nemrég, a pápalátogatás alkalmából széles körben élt kegyelmezési jogával, talán most hasonló méltányosságot gyakorol majd.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget ajánl fel a tegnap a Budai Várban tüntetők közül azoknak, akik rendőri túlkapások áldozataivá váltak. Egyben felszólítja a hatóságokat, hogy szakszerűen és pártatlanul vizsgálják ki a történteket, különös figyelmet fordítva arra, hogy a rendőri intézkedéssel érintettek nagy része fiatal- vagy éppen gyermekkorú diák.