Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérelemhez készített mintát a tüntetők számára, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökséget és környékét lezáró kordon megbontása miatt. Mivel Novák Katalin köztársasági elnök nemrég, a pápalátogatás alkalmából széles körben élt kegyelmezési jogával, talán most hasonló méltányosságot gyakorol majd.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget ajánl fel a tegnap a Budai Várban tüntetők közül azoknak, akik rendőri túlkapások áldozataivá váltak. Egyben felszólítja a hatóságokat, hogy szakszerűen és pártatlanul vizsgálják ki a történteket, különös figyelmet fordítva arra, hogy a rendőri intézkedéssel érintettek nagy része fiatal- vagy éppen gyermekkorú diák.
A Kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításának tervezetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság részletes észrevételeket készített a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) módosításához.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogvatartottak gyerekeinek egészséges kötődése lehessen szüleikkel.
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt két évben egy nemzetközi projekt keretében széleskörűen foglalkozott az alternatív szankciók alkalmazásával, az azokban rejlő lehetőségekkel hazai és nemzetközi kontextusban egyaránt. A projekt során a hazai és nemzetközi jogszabályi … Tovább olvasom
A krónikus betegségben szenvedő elítélt, akiről a bv. intézet orvosa – szükség esetén szakorvos bevonásával – megállapította, hogy az alapvető szükségleteinek kielégítésére nagyobb részt vagy teljes mértékben önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és egészségi állapotában meghatározható időn belül érdemi javulás nem várható, otthonápolási őrizetbe helyezhető, ha valaki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását.
Ismét túlzsúfoltak a magyar börtönök, az elmúlt 33 év legmagasabb fogvatartotti számait tapasztaljuk napjainkban. Aggasztó a folyamatos növekedés: 2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az alternatív szankciókhoz való egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos nemzetközi projektje keretein belül a Budapest Esély Nonprofit Kft. készített egy koncepciót, amelyben a fejlesztő foglalkoztatás eredményei lennének alkalmazhatók a közérdekű munka végrehajtása során, … Tovább olvasom
Hadbíróság előtt álló tüzérszázados, forróságtól tikkadozó esküdtek, akiknek életről és halálról kell dönteniük, nagypofájú pornóiparos, akinek egyszer csak fontos lesz a szólásszabadság, fekete rabszolgák, akik megöli rabtartóikat, jó, bírók és rossz bírók, valamint töméntelen ügyvéd. Néhány példa a Magyar Helsinki Bizottság tárgyalótermi filmlistájának karakterei közül. Ezekben a művekben a főhős mindig az igazság vagy annak a hiánya.
Hogyan tarthatnak kapcsolatot a fogvatartottak a börtönből? Milyen szabályok vonatkoznak a személyes látogatásra, és mennyibe kerül a telefonálás? Elérhető-e még a Skype? Ilyen kérdésekre ad rövid választ a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) tájékoztatója.
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló BM rendelet tervezetet, amelyet a Kormány 2023. január 19-én hozott nyilvánosságra a www.kormany.hu-n. Általános észrevételeink az alábbiak. A rendelet tervezet … Tovább olvasom
Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.
Egyértelmű videós bizonyítékai voltak annak, hogy a rendőri intézkedés során tört egy tanárnőnek a válla, miközben meg volt bilincselve. Az ügyészség mégsem járt el tisztességesen. Ezért a sértett a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi … Tovább olvasom
Az Utcajogász Egyesület bírósághoz fordult annak a halláskárosodott férfinak az ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején koldulás miatt 50.000 forintra bírságolt a rendőrség még 2021 szeptemberében. Bár a bíróság a pénzbírságot utóbb figyelmeztetésre enyhítette, az … Tovább olvasom
Az energiaválság miatt a zárkák hőmérsékletét egységesen 18 fokra csökkentették.
A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vett „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a Leuveni Katolikus Egyetem Kriminológia Tanszéke által koordinált, DigiRights nevű nemzetközi kutatási projektben vesz részt 2022 és 2025 között. A COVID-19 világjárvány során a digitalizációra való átállás számos területen, így a … Tovább olvasom
Szabálysértési elzárásban tizenegy napon át tartottak fogva a pszichésen beteg, gondnokság alatt álló Káté Józsefet. Arról, hogy a férfi cselekvőképességét kizárták, és emiatt gondnoka van, tudomása volt a büntetés-végrehajtásnak, mégsem szabadították. A Magyar Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy véget érjen a törvénysértés, és kiengedjék a férfit.