Menedékkérők hozzáférése a védelemhez
Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben a Magyar Helsinki Bizottság partnerként vesz részt.
Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben a Magyar Helsinki Bizottság partnerként vesz részt.
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.
Megjelent a Helsinki Bizottság, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete és az Országos Rendőr-főkapitányság közös jelentése a határmegfigyelés 2011-es tapasztalatairól.
Szerzők: Kádár András Kristóf, Novoszádek Nóra, Selei Adrienn – Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2012 – ISBN: 978 615 5215 06 3
A Bizottság szakszerű ingyenes jogi tanácsadást és képviseletet biztosít a legtöbb olyan magyarországi helyszínen, ahol nemzetközi védelemre szoruló külföldieket helyeznek el vagy tartanak fogva.
A nemzetközi menekültnap alkalmából nyilvánosságra hozott jelentésében a Helsinki Bizottság a szerb menekültügy helyzetét elemzi, különös tekintettel a Szerbia, mint biztonságos harmadik ország fogalmának gyakorlati alkalmazására és az elutasított menedékkérők visszaküldésének lehetséges következményeire.
Az Európai Unió Bírósága első négy menedékjoggal kapcsolatos döntésének hatása a tagállami gyakorlatra.
A Refugee Law Reader a világ első átfogó, nemzetközi, internet-alapú menedékjogi tantervmodellje és szöveggyűjteménye.
Megjelent a Refugee Law Reader hatodik, angol nyelvű kiadása. A Reader ma már nemcsak angolul, hanem franciául, spanyolul és oroszul is elérhető.
A Magyar Helsinki Bizottság, az ORFK, az UNHCR és a Cordelia Alapítvány részvételével elkészült az a közel 90 oldalas jegyzet, amely a rendőrtiszti oktatás számára összefoglalja a visszatéréshez és a határőrizethez kapcsolódó fő emberi jogi követelményeket.
Elkészült a 2009-ben kiadott „Kiutasítás és emberi jogok” c. sikeres kiadvány felújított és bővített változata.
A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.
Észrevételeink és javaslataink a Büntető Törvénykönyv módosításai kapcsán
Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.
Az elmúlt évek során a Magyarországon védelemben részesült szomáliai menekültek és oltalmazottak leküzdhetetlen nehézségekkel találták szembe magukat, mikor Magyarországon – a családtagjaikkal való együttélés érdekében – családegyesítésért folyamodtak.
A legfontosabb emberi jogi kötelezettségek gyakorlati alkalmazása a kiutasítás bírói elrendelése vagy felülvizsgálata során
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Elemzés a dublini rendelet alapján Magyarországra visszairányított személyekkel szembeni bánásmódról
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselete, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Magyar Helsinki Bizottság háromoldalú együttműködése keretében megjelent a határmegfigyelő program 2010-es tapasztalatait összegző, harmadik jelentés.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.